Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Temethetjük a készpénzt– Itt a trónkövetelő

  • 2016-09-04
  • szerző: bankmonitor.hu

Gőzerővel megy a fejlesztés, mostanra a bankok is belátták, hogy a digitális készpénzben nagy lehetőség rejlik. A legújabb hírek szerint négy nagybank fogott össze, hogy 1,5 éven belül valami nagyot alkossanak. A fő cél, hogy tehermentesítsék magukat, mert a fizetéseket nem feltétlenül kell nekik követniük, ha van hosszabb távon olcsóbb módja a rendszer fenntartásának.

A virtuális fizetőeszköz, a Bitcoin 2008-as megjelentése mérföldkőnek bizonyulhat, mert egy olyan innovációt indított el, ami az emberek életére is befolyással lehet, legyenek bármelyik földrészen is. Egy ideig a bankok is csak messziről figyelték az eseményeket, sőt próbálták a folyamatot lassítani, mára viszont ők is belátták, hogy az árral szemben ők sem evezhetnek.

A hangsúlyeltolódást kiválóan mutatja, hogy négy nagybank (BNY Mellon, Deutsche Bank, Santander, UBS) bejelentette, a következő másfél évben egyesítik erőiket és egy új digitális készpénzt hoznak létre. A hatóságokkal és a jegybankokkal közösen egy olyan sztenderdet akarnak létrehozni, ami világszerte elterjedhet a digitális fizetésben. A hivatalos indulást 2018 elejére teszik, de addig is sok lesz a teendő.

Mégis mi az újítás lényege?

Az új rendszer a blokklánc (blokkchain) technológián alapul, ami lehetővé teszi, hogy egy digitális készpénzzel fizessünk, anélkül, hogy a tranzakciókat egy központi szereplőnek folyamatosan ellenőriznie kellene. Bonyolultan hangzik, de nagyon egyszerűen elmagyarázható. A mai fizetési rendszerek a bankokra épülnek, ők azok, akik a fizetési megbízásokat befogadják, elszámolják és végrehajtják. A központosításnak ára van, a rendszer nehézkes, időigényes és drága is, gondoljunk csak bele, hogy mekkora erőforrásokat (munkerő, tőke) köt le a bankoknál a back office tevékenység ellátása és a fizetések ellenőrzése.

A blokklánc lehet az az újítás, ami megreformálja ezt a rendszert és sokkal hatékonyabbá tudja tenni. Az ötlet egyszerű és nagyszerű, azt próbálja elérni, hogy ne egyetlen szereplő kezében összpontosuljon a hatalom, hanem a neten lévő hálózatba kapcsolt eszközök lássák el ezt a feladatot elektronikusan. A bankokra ezáltal sokkal kevesebb feladat hárulna, a felszabaduló „energiákat” másra tudnák fordítani. Nem aprópénzről van szó, egyes becslések szerint globálisan csak a fizetésekkel kapcsolatos költségek 70-80 milliárd dollárra rúgnak, ami a magyar gazdaság éves teljesítményének kétharmada.

Bonyolult és komplex algoritmusok alapján elérhető, hogy virtuális fizetőeszközzel kereskedjünk és elektronikusan elfogadottá váljon a bankok vigyázó tekintete nélkül is. A kívánt biztonságot megteremthető, ez szavatolja, hogy a fizetés valóban célba érjen és visszakövethető is legyen. A valóságban az emberek csak azt látnák, hogy sokkal egyszerűbben, gyorsabban és olcsóbban fizetnek, ezzel pedig vélhetően senki sem vitatkozna.

digitalcoinuj160831Bábeli zűrzavarban kellene rendet tenni

Ez önmagában szép és jó, viszont koránt sem kézenfekvő, hogy a végső megoldás az adott problémára mi is lesz. Ahogy említettük négy nagybank a nyilvánosságot is felvállalva közös munkába fogott és 2018 elejére nagy durranásra készülnek. Ettől viszont még nem áll meg az élet, sok más bank is hasonló projekten dolgozik.

Többen is befutók szeretnének lenni. Így többek között a londoni Setl is, aminek célja, hogy a digitális készpénzes fizetések teljesítését közvetlenül a jegybankokkal hajtsák végre. A Citigroup a saját Citicoin pénzének elkésztésén fáradozik, ahogy a Goldman Sachs a SETLcoin nevet adta a saját virtuális fizetőeszközének. De a JP Morgannél is megy gőzerővel a gondolkozás, vagyis a nagybankok sorra szálnak be a versenybe.

Mivel egy totálisan újfajta gondolkozásról van szó, ami biztonsági és a bankrendszer stabilitását érintő kockázatokat jelent, ezért megkerülhetetlen a jegybankok vélekedése a témában. Előremutató, hogy az amerikai Fed, az angol BoE és a kanadai BoC is azok között a jegybankok között található, akik vizsgálják a digitális készpénz potenciális előnyeit.

A hozott példák alapján nem valószínű, hogy rövid távon egyetlen megoldást venne mindenki át, egyelőre inkább szárnypróbálgatások történnek és csak évek múlva lehet arról szó, hogy valóban a bankokon kívülre helyeződjenek át a fizetéshez kapcsolódó tranzakciók.

11 Hozzászólás

  • ferko 2016-09-04 09:44:56 - Válasz

    Egyre nehezebb lesz ellenörizni egyesek miböl élnek.

  • Hoffmann József János 2016-09-04 10:29:30 - Válasz

    Remélem akkor már nem Matolcsi lesz az MNB elnöke!!!!!!!!!!!!!!!!

  • bizakodó 2016-09-04 11:57:04 - Válasz

    Én már ezek után azt várom,hogy csak virtuálisan keljen munkát végeznem és még nyaralok várom a digitális pénzem érkezését az okos telefonomra persze prémiummal spékelve,lesz itt jólét!

  • en 2016-09-04 20:48:16 - Válasz

    … nagyon jol hangzik, “bizakodo” lettem ….

  • NiteHawk 2016-09-05 10:21:10 - Válasz

    Szerinted ahhoz bankrendszer kell, hogy ellenőrizve legyen, hogy “egyesek” miből élnek? És ha már itt tartunk, miért is kellene ellenőrizni? Hogy az állam mindenedből kiforgasson? Az ám a jó élet, nemigaz?

  • NiteHawk 2016-09-05 10:27:47 - Válasz

    Bizakodó, én már most is így élek! Leszámítva, hogy nem várom, hogy megérkezzen a digitális pénzem, mert jön az mint a japán vonat – megbízhatóan, késés nélkül! Akkor is amikor nyaralok! Virtuális közegben tevékenykedem, mert dolgozni nincs értelme.
    Aki viszont nem mer ilyenre váltani, mert “régimódi” vagy ki tudja milyen félelme van, az legalább azt már most megteheti, hogy Bitcoinba vagy más crypto valutába teszi át az értéktelen forintját. Erre is nagyon előnyös lehetőségek is vannak!
    És akkor mindegy ki az MNB elnöke!

  • Matolcsi 2016-09-05 20:16:40 - Válasz

    Nem én vagyok az MNB elnök, hanem Matolcsy.
    Üdvözlettel: Matolcsi

  • rosalinda57 2016-09-07 08:25:32 - Válasz

    A bankok tehermentesítése baromira nem érdekel, de ne az én kontómra tegyék. Én továbbra sem kívánok virtuális pénzt, csak kp-t.

  • Dezső 2016-09-08 09:50:19 - Válasz

    “a fizetésekkel kapcsolatos költségek 70-80 milliárd dollárra rúgnak”
    Gondolom ennek jó része munkabér, tehát tíz- meg százezrek kerülhetnek utcára…

  • János 2016-09-08 11:11:38 - Válasz

    Bitcoint utaltam magamnak külső pénztárcába és pár napot késtem a továbbítással a célüzletbe.
    Ezalatt a pár nap alatt a 100$ értékű BTC 112$ lett. Nagyon hasznos volt a késésem.
    Napi 2,5%-os kamatozású helyre kellett, mert ez valamivel jobb a bankok 0,0……%-os kamatánál.

  • Sándor 2016-09-14 11:37:22 - Válasz

    Ezek után már csak a “virtuális nő” hiányozhat az ágyamból. Mikor várható? Tudja valaki?

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket