Lassan hozzászokik a szemünk a 0 százalék körüli hozamokhoz, pedig egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy a helyzet nem maradhat sokáig így, hiszen az infláció újult erővel csap le ránk. Nagyon is figyelmeztető jel, hogy az utóbbi időben soha nem volt ilyen nagy az eltérés a rövid és hosszú hozamok között. Csak idő kérdése, és a hozamok megindulnak felfelé, amit a saját bőrünkön fogunk negatívan megérezni. Érdemes lehet óvakodnunk a kötvényalapoktól, de a lakáshitelek esetében is előtérbe kerül a biztonság, így egy hosszú távon rögzített kamatozású hitellel védhetjük be magunkat.
Akár megtakarításunk, akár hitelünk van a piaci kamatok alakulása mindenképpen nagy hatással van ránk. Egyrészről vannak olyan befektetések, melyek különösen érzékenyek a kamatkörnyezet alakulására, másrészről, ha hitelünk van, a kamatemelkedés azzal járhat, hogy jóval nagyobb törlesztőt kell fizetnünk.
A különféle kincstárjegyek és államkötvények nagyon fontos befektetésnek számítanak az egyes kötvényalapok számára is, melyek az elmúlt években nagyon népszerűek voltak az emberek körében. Korábban kétszámjegyű hozamok sem voltak elképzelhetetlenek, tavaly viszont már csak 2-3 százalékra futotta. A hozamemelkedés kifejezetten rosszul érinti majd a kötvényalapokat, ezért legyünk óvatosak, hiszen átmenetileg nagyobb veszteségbe is belefuthatunk. Főként azoktól tartsunk, amelyek 3 év feletti kötvényeket tartanak a portfóliójukban, mert itt a hozamok emelkedése hatványozottan fejti ki hatását.
Ha a hitelek frontjára tekintünk, akkor sem árt résen lennünk. Teljesen reálisnak tűnik az is, hogy idővel a lakáshitel kamatok is elhagyják a mostani rekord alacsony szintjüket. Pontosan ezért, a komfortérzetünk akkor lehet nagyobb, ha egy hosszú távon rögzített (vagyis több hosszú kamatperiódusú) lakáshitel mellett tesszük le a voksunk. Ebben az esetben a kamatok változása egyáltalán nem érint minket, hiszen akár a hitel teljes futamidejére is rögzíthetjük a törlesztőnk nagyságát.
Ezzel szemben, ha rövid kamatperiódusú hitelünk van, akkor a törlesztőnk akár 3, 6 vagy 12 havonta is változhat, tehát teljes mértékben futjuk a kamatkockázatot. Márpedig azzal számolhatunk, hogy ha a kamatok 1 százalékkal emelkednek a törlesztőnk 8-9 százalékkal is drágulhat. Ugyan a rövid kamatperiódusú hitelek alacsonyabb törlesztője a kezdetben csábító, de bőven elég, ha a kamatok 2-3 százalékkal változnak, és máris jobban járunk a drágább, de kiszámítható hosszú kamatperiódusú hitellel.
A következő kalkulátor nagy segítségedre van, ha a számodra leginkább megfelelő lakáshitelt szeretnéd megtalálni!
Csak ámulunk, hogy mi történik a hozamokkal
Tény, hogy búcsút inthetünk az alacsony inflációnak, a friss januári éves áremelkedés 2,3 százalékos volt, éves átlagban a jegybank 2,4 százalékot valószínűsít. Ez pedig egyértelműen azt jelenti, hogy a kamatok is emelkedésre vannak ítélve, hiszen az inflációnál alacsonyabb kamat csak ideig-óráig maradhat fent. Főleg egy olyan országban, amely a magasabb gazdasági növekedéssel fel akar zárkózni Európához.
Márpedig jelenleg annak a furcsa helyzetnek lehetünk szemtanúi, hogy a rövidtávra szóló kamatok még a jegybanki alapkamat szintjét sem érik el. Elég megnéznünk a 3 havi BUBOR alakulását, mely már a 0,3 százalékos szint alá is bezuhant, ugyanakkor a mindenki számára elérhető (intézményi) állampapírok is csupán 0,06 százalékos a hozamot biztosítanak 3 hónapos lejáraton.
Ugyan a rövidtávú hozamokat a jegybank intézkedései le tudják horgonyozni, azonban a hosszú hozamok esetében más hatások is érvényesülnek. Ami oda vezetett, hogy egyre növekszik a szakadék a rövid és hosszú hozamok között. Amíg néhány hónappal ezelőtt a 15 éves államkötvény hozama éppen, hogy elérte a 3,3 százalékot, addig ma 4 százalék közelében mozog, ezzel ellentétben a 3 hónapos diszkontkincstárjegy 0,06 százalékon áll, szemben a december elején jellemző 0,4 százalékkal.
Érdekes, de 10 éves időtávon még arra a meglepő helyzetre is találunk példát, amikor a 3 hónapos diszkontkincstárjegy magasabb hozamot biztosított, mint a 15 éves államkötvény (főként a 2008-as válság okozott nagy kilengést). Azonban átlagosan 1,5-2 százalékkal haladta meg a 15 éves hozam a 3 hónaposat, míg manapság már 4 százalékos az eltérés, ami történelmi csúcspontnak számít. Le mernénk fogadni, hogy az átlaghoz fogunk közelíteni a jövőben, mégpedig úgy, hogy a rövid hozamok emelkednek majd meg jobban.
Ugyanakkor nem csak hazánkban figyelhető meg a hozamok meredek emelkedése. Az egész Európában éledező infláció mellett most a különféle gazdasági és politikai kockázatok is nőnek, ami miatt a befektetők is egyre bizonytalanabbak és ez a kötvénypiaci hozamokon is meglátszik. Például a franciáknál a közelgő választások borzolják leginkább a kedélyeket, hiszen ott is megnőtt a kockázata, hogy egy szélsőséges programot hangoztató kormány jusson hatalomra. Az olaszoknál pedig már évek óta gyenge a gazdaság teljesítménye, de a bankrendszer is rengeteg bizonytalanságot hordoz magában. Nem csoda, hogy rövid idő alatt 0,5-1,5 százalékkal emelkedtek a hosszú hozamok.
