Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Valami elromlott a befektetések körül, ami téged is érint

  • 2014-08-07
  • szerző: bankmonitor

A múlt hónap óta nem hallunk túl jó híreket a befektetések világából: a kamatok még mindig alacsonyak, az euró árfolyama folyamatosan emelkedik (315 felett az árfolyam), viszont a tőzsdék esnek. Mitől változott meg ennyire a befektetési hangulat? Kit érint? Csak a tőzsde spekulánsokat, vagy az egyszerű embereket, akik lekötött betétben tartják a pénzüket? Sajnos előbb-utóbb mindenkit. Egyáltalán mit lehet ilyenkor tenni?

Az utóbbi időben már azok is befektetési alapokkal kacérkodnak, akik eddig világ életükben lekötött betétben tartották a pénzüket. Nem véletlenül:
a kockázatmentesen elérhető kamatok drasztikus fogyókúrán vannak túl: nemhogy 8-9%-ot,
de sok esetben már 3%-ot sem érünk el
lekötött betétben. Korábban erre még megoldás volt, ha (még mindig kockázatmentesnek mondható) állampapírok felé fordultunk. Mára azonban az állampapírokkal az elérhető legmagasabb lakossági hozam 4,7%. Ráadásul ezért évekre kell nélkülöznünk a pénzünket. Lehet, hogy ez a helyzet is megváltozik lassan?

Nemcsak Magyarországon ilyen alacsony a kamatszint: az Európai Központi Bank 0,15%-on, az amerikai FED pedig 0,25%-on határozta meg az irányadó rátáját. Európában alig találunk nálunk magasabb értékeket. Ilyen például Románia (3,25%), Izland (6%) vagy éppen Szerbia (8,5%). Az alacsony kamatok mellett nem csak hazánkban gondolták úgy a megtakarítók, hogy valami másba kell tenni a pénzt, mint lekötött betétbe.
Ilyenkor kerülnek elő a vállalati kötvények és a fejlődő országok (köztük ironikus módon Magyarország) magasabb kamatozású
állampapírjai.

Akik ezzel sem elégedtek meg, azok más, kockázatosabb befektetések felé fordultak. Ők vettek egyéb kötvényeket, részvényeket (akár befektetési alapokon keresztül). Márpedig azt könnyű belátni, hogy
ami iránt nő a kereslet, annak az ára is feljebb megy. (Minek adnák olcsóbban, ha sorban állnak érte, hogy megvegyék?) Ezért az árfolyamok egyre feljebb- és feljebb kerültek.
Ez részvényeknél azt okozta, hogy sok helyen több, mint 5 éves csúcspontra jutottak az indexek. Sőt, egyes piacokon a valaha látott legmagasabb értékeket ostromolták az árfolyamok. Ez azt jelenti, hogy
magasabbak az árak, mint a válság előtt voltak! Pedig 2008 előtt még mindenki azt hitte, hogy kolbászból van a kerítés. Mára már tudjuk, hogy nem így van.

Kamatok tekintetében látszólag pont ellentétes folyamat zajlott le: szinte megállás nélkül csökkentek a kamatozó eszközök hozamai. De mivel egy kötvény esetében a kötvény hozama és árfolyama fordítottan arányos egymással, így itt is ugyanaz történt, mint a részvénypiacon: nőttek az árfolyamok (ami miatt csökkentek a hozamok). 

Ennek a tendenciának azonban a kamatok tekintetében van egy határa. Mégpedig a zérus. Az alatt ugyanis a legritkább esetben lehetnek a kamatok (bár nem példa nélküli jelenség, mégis rendkívül ritka).
Most itt vagyunk a nulla közeli kamatoknál, és egekben lévő részvényárfolyamoknál. Legalábbis voltunk, ugyanis a múlt hónap óta úgy látszik
valami elromlott a befektetéseknél. Ha más nem a befektetői hangulat.
Ezt nagyon sok tényező okozta: a nemzetközi helyzet igen feszült (háborús események, Oroszország elleni szankciók), a sokak által ismert amerikai pénzügyi stimulációs program (Quantitative Easing) fokozatos kivezetése, és az inflációs félelmek felerősödése (hol azért, mert megjelenik, máshol pedig, hogy teljesen eltűnik).

Márpedig, ha rossz a befektetési hangulat, akkor a
befektetők igyekeznek csökkenteni a kockázatos befektetéseik súlyát. Ekkor a
részvényárfolyamok a sok eladástól
meginognak. Ráadásul a pénz a fejlődő térségből a biztonságosabbnak hitt fejlett régióba áramlik. Márpedig ez devizaváltással jár: a fejlődő devizát eladják, a pedig fejletteket megveszik. A korábban említett kereslet kínálat ármozgató hatása itt is meglátszik: a
fejlődő devizák gyengülnek, míg a fejlettek erősödnek. Ez sújtja most a forintot is: bőven 315 felett jár az árfolyama. 


Ilyen befektetési környezetben nehéz értelmezhető hozamot elérni. Míg a lekötött betéteket, az állampapírokat és az egyéb kötvényeket nyomasztja az alacsony kamat, addig a részvénypiacokat a sokak által túlértékeltnek gondolt részvényárfolyamok.
Márpedig ha elindul egy piaci átrendeződés, akkor a kamatok felfelé, míg a részvényárfolyamok lefelé veszik az irányt (hasonlóan, bár jóval nagyobb mértékben, mint amit egy pár napja látunk a befektetési piacokon). Természetesen
a szakértők véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy mikor, milyen mértékben, és hogy egyáltalán bekövetkezik-e ez az átrendeződés. 

Bankmonitor.hu tanácsa

Minden „zavaros” helyzetben
általános tanács a kivárás. Ám pénzügyekben ez nem azt jelenti, hogy tegyük párnacihába az összeget, mert akkor az infláció szépen lassan „megeszi” azt.

  • Első körben a pénzünket rövidebb futamidőre kössük le. Ha később felfelé módosulnak a kamatok, akkor nem sokáig esünk el a kamatemelkedés pozitív hatásától.
  • Érdemes referenciához kötött kamatozó eszközbe helyezni a hosszabb távú kötvénybe szánt pénzünket. Ilyen lehet például az inflációhoz kötött Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK), vagy még inkább a rövidtávú állampapírok kamatához kötött Bónusz Magyar Államkötvény (BMÁK). Ezek a papírok kamatozása évenként követi a referencia értékét, így kamatemelkedés esetén (időben ugyan késve, de) nő a hozamuk.
  • Részvénypiacokon mindig található olyan részvény, ami emelkedik. Ha nem az adott országban, hát akkor egy másik tőzsdén. Ám ezek felkutatását érdemes profikra bízni, és befektetési alapot vásárolni. (Azzal nem árt tisztában lenni, hogy az ilyen alapok általában magas kockázatot tartalmaznak.)
  • Nem csak a részvényárfolyamok emelkedéséből, hanem azok eséséből, sőt a devizamozgásokból is lehet profitálni. Ehhez azonban olyan befektetési politika szükségeltetik, ami által bármit lehet vásárolni, ám mindez csak csapongó hozamot eredményezne szigorú kockázatkezelés nélkül. Ezt szintén elég nehéz egyedül elvégezni, de az abszolút hozamú alapok ezzel a céllal jöttek létre. 





Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket