Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Valami megváltozott a pénzügyi világban és ez Téged is érinteni fog

  • 2013-06-24
  • szerző: bankmonitor

Az elmúlt héttel úgy tűnik lezárult egy korszak. Lezárult a töretlen pénzpiaci optimizmus korszaka. Ez vélhetően Téged is érinteni fog, még akkor is, ha abba a 97%-ba tartozol Magyarországon, akit egyáltalán nem érdekelnek a tőzsdei hírek, a legősibb banki termékeket használod csupán; pusztán bankbetétben tartod a pénzed, és ha muszáj, hitelt veszel fel. Mégis mi történt?

Kezdjük a történet elején: 2008 végén kitört egy acélos pénzügyi válság, mely hazánkban a forint árfolyam gyengülésén keresztül a devizahitelesek jól ismert drámájához vezetett. A nemzetközi porondon azonban az elmúlt három év – leszámítva néhány heves euró piaci válságepizódot – már bőven az optimizmusról szólt. Új csúcsra emelkedtek az amerikai tőzsdék, kis túlzással 0% körül lehetett hitelhez jutni az USA-ban és Németországban. Mindez úgy csapódott le kis hazánkban, hogy beindulhatott a minden idők legjelentősebb jegybanki kamatcsökkentése, mellyel az alapkamat történelmi mélypontra esett. Ennek hátterében nem kis mértékben (a hazai javuló pénzügyi mutatók mellett) az állt, hogy egyszerűen kevesebb kamattal beérték a nemzetközi befektetők és 4%, 4,5%-os kamattal is elégedettek voltak. Nyilvánvalóan mindez nem hagyta érintetlenül a bankbetéti kamatokat sem. 

Mi változott? Az elmúlt héten az amerikai jegybank elnöke jelezte, hogy változni fog a pénzügyi irányítás a közeljövőben (kevesebb pénzt pumpálnak a gazdaságba) és Kínában is sötét fellegek jelentek meg az égen, mely arra utal, hogy akár súlyosabb pénzügyi problémák is fékezhetik a legnagyobb feltörekvő gazdaságot. Nem tudjuk, hogy mi lesz a történet vége, de egy biztos: a bizonytalanság megnőtt a pénzpiacokon és a korábbi optimizmust megalapozó tényezők kikerültek a képből. 

Hogyan hat mindez az átlag magyar emberre? 

Kétségessé válhat az MNB további kamatcsökkentése (bár ma még azt várják a szakértők, hogy holnap ismét csökken a kamat, ezúttal 4,5%-ról 4,25%-ra). Az egy éves állampapír hozama pénteken 4,6%-ra emelkedett, mely már most magasabb, mint a jegybanki alapkamatunk. 

Bankbetét oldalon nagyon könnyen bekövetkezhet, hogy a közel másfél éve tartó kamatcsökkenés megáll és emelkedés következik. Az utóbbi időben lényegesen könnyebb volt a bankoknak a bankközi piacról forrást bevonniuk, így a lakosság számára ajánlott kamatokat minden nehézség nélkül csökkenthették. Ahogy a nemzetközi hozamemelkedés tartóssá válik, a hazai lakosságtól begyűjthető bankbetétekért ismét magasabb kamatot fizethetnek a bankok. 

Azért továbbra sem feledkezhetünk meg róla, hogy a hazánkban speciális helyzet van. Miközben nyugaton a rövidtávra elérhető kamatok még mindig nem érik el az inflációt, addig Magyarországon a kamatszint masszívan meghaladja az inflációt (és így valós értéknövekedés realizálható a megtakarításokon, befektetéseken annak ellenére, hogy a legtöbb ember – hibásan – úgy érzi: soha nem kapott ilyen keveset a pénzéért). A nemzetközi pénzügyi fejlemények egyik hatása az is lehet, hogy a 2% körüli infláció feletti kamattöbblet egy része eltűnik. Ez a nyugodt és nem pánikszerű piaci fejlődés eredménye lehet. Az utóbbi esetén ugyanis a reálkamat csökkenése elképzelhetetlen.   
 

Befektetési alapok esetében – ahogy arra már többször utaltunk írásainkban – egyre nehezebb lesz a látványos hozamok elérése. A megfelelő befektetési alap kiválasztása (hosszú időn keresztül stabilan átlag feletti teljesítményt nyújtó alap megfelelő kockázati mutatókkal) egyre fontosabbá válik. Elméleti szinten minden külső körülmény abba az irányba mutat, hogy abszolút hozamú alapot érdemes választani, hiszen nincs tiszta trend a kötvény és részvénypiacokon. Ezzel együtt ugyanakkor az abszolút hozamú alapokban is véresen nehéz lesz látványos hozamot termelni és több mint valószínű, hogy néhány abszolút hozamú alap nem fogja tudni tartani a lépést… 

Hitelek esetében, ha bekövetkezik hazánkban is kamatok, hozamok emelkedése, akkor a referencia kamathoz kötött hitelek havi törlesztése emelkedhet. Ugyanakkor nehéz erről írni most, amikor egyelőre arról folyik a nyilvános polémia, hogy miért nem csökkennek a lakáshitelek átlagos kamatai… (melynek elsősorban az az oka, hogy a 2009 előtt felvett hitelek jelentős része nem referencia árazású, a kamat nem kötődik egy külső mutatóhoz, s így a bankok a kamatcsökkentésre nincsenek kötelezve). 

Jöhet egy két érdekes fordulat a forint árfolyamában, amit most egyértelműen a nemzetközi fejlemények fognak meghatározni. Jelenleg pont 300 forintot kell adni egy euróért, ami ugyanakkor egyet is jelent azzal, hogy túl sok tér nincs a gyengülésre. Magyarország ugyanis a rendkívül nagy devizában fennálló adósága miatt nem engedheti meg magának a 310 feletti eurót tartósan (nagyon jól látható volt korábban, mennyire kényelmetlenül érzi magát ezen a szinten az MNB és a Nemzetgazdasági Minisztérium). Így erre most sem számítunk, különböző eszközökkel, de 310 alatt fog maradni az euró árfolyama, tartósan nem mehet fölé. Mindebből az is adódik, hogy magánszemélyként (stabil magyar reálkamat mellett) nem érdemes forint gyengülésre spekulálni és euróban kamatoztatni pénzünket. 

Összefoglalóan annyit mondhatunk, hogy az elmúlt egy évben tapasztalt trendek a számodra jelentkező pénzügyi kondíciókat illetően is megváltoznak. Érdemes lesz szorosabban követni a kamatszintek változását és minden egyes döntési ponton alaposan átgondolni mit és miért választasz. 


Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket