Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Vállalati hitelek: mennyi, hogyan, kinek? – Interjú az OTP vezérigazgató-helyettesével

  • 2014-08-01
  • szerző: bankmonitor

A lakosság devizahiteleinek helyzetének rendezése a bankszektor számára indokolatlan veszteségeket (is) eredményez. Ez azonban nem fogja korlátozni a legnagyobb hazai bank, az OTP jövőbeni hitelezési tevékenységét. Wolf Lászlóval, az OTP Bank vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk a magyar gazdaság növekedéséről, vállalatok hitelezéséről, a Növekedési Hitelről (NHP), a hitel elérhetőségéről, feltételeiről és az NHP-n túli életről, valamint az ősztől várhatóan ismét rendelkezésre álló vissza nem térítendő pályázati pénzek és a hitelezés kapcsolatáról.

Hogy vannak? Az elmúlt hetekben, a devizahitelesek helyzetének rendezésével, kaptak egy újabb, több tízmilliárdos terhet. Hogyan érinti ez az OTP-t? 

Senki sem szeret veszteséget elszenvedni. Nekünk ráadásul most olyan veszteséget kell lenyelnünk, amelynek kapcsán a felelősségünk nagy részben vitatható. Fontos látni azt is, hogy a várható szektorszintű veszteség nincs arányban a hazai bankok teherviselő képességével sem. Az OTP esetében ugyanakkor elmondható, hogy stabilitásunk magas fokú, tőkehelyzetünk szilárd, tőkemegfelelésünk még nyugat-európai összevetésben is kimagasló, így biztonságos a működésünk. 

Érdemes talán még egy fontos tényt kiemelni: a bankszektor és a gazdaság/társadalom kapcsolatán belül a lakossági devizahitelek alacsony súlyt képviselnek. De még ha kizárólag a lakosság és a bankszektor kapcsolatára fókuszálunk, akkor sem olyan jelentős a devizahitelek súlya, mint ahogy azt beállítják, hiszen száz háztartásból maximum kettő-három terhelt bedőlt devizaalapú jelzáloghitellel. Eközben a fizetési forgalom lebonyolítása, a bankkártyák, a megtakarítások, a befektetések, a forint alapú hitelek óriási érintkezési felületet és értékes, elismert szolgáltatást jelentenek a lakosság számára. 

Mennyire fogja befolyásolni az OTP és a hazai bankszektor mindennapi működését a veszteség? 

Az OTP esetében nem lesz hatással a devizahitelesek helyzetéhez kapcsolódó szabályozás a normál üzletmenetre. A külföldi hátterű bankok esetében felléphet tőkepótlási igény, ami végső soron oda vezethet, hogy a hazai bankszektor átrendeződik. Ez az átrendeződés azonban nem feltétlenül jelent kivonulást. Elképzelhető, hogy egyes bankoknál a minimális tőkét biztosítja a tulajdonos, de ez csak arra lesz elég, hogy a jelenlétüket fenntartsák a piacon. 

A piaci konszolidáció, egyes bankok felvásárlása rendkívül kényes kérdés volt már az elmúlt években is: egészen egyszerűen az eladói oldalon elvárt ár és a vevők által elképzelt ár között szakadékok tátongtak… 

Beszélgetésünk elsődleges fókusza a vállalati hitelezés. Vállalatoknak hitelt nyújtani anélkül, hogy bíznának a magyar gazdaságban, szinte lehetetlen. Hogyan ítélik meg a hazai gazdasági környezetet? 

A GDP növekedése az elmúlt időszakban megindult. Ez a növekedés azonban nem egységes a gazdaság minden szegmensében. Jól kézzelfogható a járműiparban, az IT- és a vegyipari szektorokban, az exportorientált cégeknél és az agráriumban, illetve az állami tulajdonú vállalatok egy részénél. Egyéb szegmensekben viszont az élénkülés lényegesen gyengébben jelentkezik. Ez természetesen befolyásolja a mi aktivitásunkat, a mi hitelezési fókuszainkat is. 

A lakosság és a bankszektor viszonya fagyossá vált az elmúlt években. Mennyiben tér el ettől a vállalati szféra és a bankszektor kapcsolatának minősége? 

Már utaltam rá, hogy túlzás a lakosság és a bankok viszonyát a devizahitelezés kérdésére szűkíteni, és fagyosnak beállítani. Úgy látom, hogy a lakosság problémáit sokkal inkább a gazdasági és munkapiaci helyzet okozza, mint a bankok.

A vállalatok pontosabban látják a bankszektor szerepét, jelentőségét a gazdasági élet egészében, illetve a saját kapcsolataikban is. A vállalatok döntő részének együttműködő, pozitív kapcsolata van saját bankjával. 

Fontos kiemelnem, hogy a jó minőségű vállalatok azt tapasztalják, hogy a bankok versenyeznek értük, és ki is használják ezt: nem megfelelő ajánlat esetén azonnal más banknál veszik igénybe a szolgáltatást. A vállalati szférában a bankokkal szembeni kritika elsősorban ott keletkezik, ahol nincs hitelképesség. A legtöbb hitelelutasítást „alaptalan kritikaként” élik meg a cégtulajdonosok. 

Ez a „kritikai él” a hitelezési politikák keménységével szemben viszonylag konkrétan megjelenik az MNB stabilitási jelentésében is… 

Megítélésünk szerint a hitelezési gyakorlatban alkalmazott óvatosság indokolt. Az elmúlt években a bankszektor egészének és az OTP-nek is sok vállalati ügyféllel kapcsolatban merültek fel kockázati problémái. Lefordítva: szeretnénk elkerülni azokat a helyzeteket, ahol a betétesek által elhelyezett pénzt úgy helyezzük ki, hogy hitel-visszafizetési problémája lesz a későbbiekben vállalati ügyfelünknek. 

cikkben_140801

Egyébként ha szabályozói oldalról úgy látszik, hogy a bankok túl szigorúak, akkor az állami tulajdonban lévő garanciaintézményeken keresztül a hitelezési kockázat átvállalásának mértéke könnyen megemelhető, és ezáltal a hitel szélesebb kör, a bankok számára kevésbé hitelezhető vállalatok számára is biztosítható. 

Száz vállalati hitelkérelemből hány hitelt hagy jóvá az OTP? 

A kérdést ketté kell bontanunk. Bankunk a beadott vállalati hitelkérelmek többségét, piaci átlag feletti mértékét pozitívan bírálja el (a konkrét számot üzleti titokként kezeljük). A pozitív elbírálás ugyanakkor nem jelenti automatikusan a hitelszerződés aláírását, hiszen bizonyos esetekben a jóváhagyó döntés olyan feltétellel jár, amelyet végül a vállalkozó nem tud vagy akar elfogadni. Ilyen feltétel lehet például a magasabb önerő, a nagyobb fedezet előírása, de az ügyfél a piaci helyzetében bekövetkezett változás miatt is visszaléphet. 

Nézzünk egy konkrét hitelezési szituációt. A Növekedési Hitelprogram (NHP) július 1-jétől újonnan alapított cégek számára is elérhető. Mi a gyakorlatban azt látjuk, hogy egy párnapos/hónapos cég számára ma egyetlen hazai bank sem ad hitelt. Egyszerűen követelmény a hitelhez jutáshoz a gazdálkodási múlt… 

A kép egy kicsit árnyaltabb. Amennyiben egy olyan újonnan alapított vállalatról beszélünk, ahol a tulajdonossal nem volt korábban a banknak kapcsolata, a tulajdonosnak nincs korábbi értékelhető vállalkozási múltja, akkor csupán egy jónak tűnő üzleti gondolatra nem, vagy csak korlátozottan tudunk hitelt adni. 

Mindazonáltal, ha egy olyan újonnan alapított cégről van szó, ahol a tulajdonosnak értelmezhető vállalkozói múltja van, nálunk vezeti korábban meglévő cégei számláját, az új tevékenység valamilyen formában kötődik a korábbiakhoz, akkor megfelelő fedezetek megléte esetén a hitel elérhető számára. Itt jogi értelemben új vállalkozásról beszélünk, de a tulajdonosoknál rendelkezésre álló tudás és piaci kapcsolatrendszer teljesen más megítélést eredményez. Mivel ez egy abszolút létező élethelyzet a gazdaságban, a Növekedési Hitelprogram ilyen irányú módosítását maximálisan üdvözlendőnek, indokoltnak tartjuk. 

Az NHP közelmúltbeli másik jelentős változása a faktoring-finanszírozási célok bevonása volt. Az OTP tavaly indította el a faktoring tevékenységét. Tervezik kiterjeszteni a saját NHP programjukat a faktoringra? 

Természetesen tervezzük az NHP kiterjesztését a vevőszámlák finanszírozását célzó faktoringra is, de ez alapvetően a közepes vállalkozásoknak lehet kedvező megoldás.   

Kaphat-e cégem 2,5%-os (NHP) hitelt?*

A legmagasabb hozamokat ezekkel az ajánlatokkal érheted el!

Nincs találat a megadott paraméterek alapján.


teljes megtakarítás

EBKM

Szeretnél ingyenes tájékoztatást a fenti ajánlatokról? Add meg adataidat és szakértőnk 24 órán belül visszahív.
<< Vissza

Kanyarodjunk vissza a hitelképességhez. Önök szerint egy vállalkozó mit tehet azért, hogy hitelképes legyen? 

A mi olvasatunkban a hitelképes cég az elmúlt élvekben sikeresen gazdálkodott, jelentős tapasztalatokat halmozott fel. A vállalat finanszírozásában a hitelt jelentős saját forrás is kiegészíti. Szükségünk van egy világos jövőképre, üzleti tervre és természetesen a hitelhez fedezettel is rendelkezni kell. Ha ezeknek megfelel, akkor a finanszírozásnak, hitelnek nem lehet akadálya. Mi azt gondoljuk, hogy a legtöbb vállalkozó ezt világosan látja, tudja. 

Nézzünk egy klasszikus példát: adott egy 150-200 millió forint bevételű, nyereséges cég. Egy jó üzleti tervvel meg szeretne valósítani egy 60 millió forintos beruházást, amelyhez 40 millió hitelt szeretne felvenni. A hitelhez fedezetként rendelkezésre bocsát egy 50 millió forintos ingatlant, a cég telephelyét. Mennyire tudják megemészteni a vállalkozók, hogy ez még nem elég? Önök még kérni fognak tőle egy készfizető kezességet, azaz helytállást a teljes magánvagyonával a hitelért… 

Megítélésünk szerint egy olyan vállalkozásnál, ahol egy meghatározó tulajdonos van, a készfizető kezesség a bank részéről természetes elvárás. Látnunk kell, hogy erősen hisz a saját vállalkozásában, és ezt ki tudja fejezni a készfizető kezesség vállalásával. Az esetek legnagyobb részében ezt egyébként különösebb nehézség nélkül el is fogadják a hitelt kérő cégtulajdonosok. 

Ezen a ponton szeretném újra megemlíteni a banki óvatosság szükségszerűségét. A vállalkozói kreativitás a múltban intenzíven megjelent abban a vonatkozásban is, hogyan lehet elkerülni a hitel visszafizetését… Színesebbnél színesebb esetek tucatjaival találkozunk, de ez érthetően nem kerül a nyilvánosság, a sajtó elé. 

Ezen túlmenően hatalmas problémát okoz a bankok számára, hogy a meglévő jogszabályi környezetben a fedezetek érvényesítése rendkívül elhúzódó és költséges folyamatot jelent. A hazai felszámolási gyakorlat inkább növeli a bank kockázatát, semmint fizetésképtelenség esetén támogatná a hitel legalább részleges megtérülését. 

Ősztől újra nyílnak az uniós pályázati források. A vissza nem térítendő pályázati pénz bankhitellel (optimális esetben NHP hitellel) kiegészítve bizonyos vélemények szerint önerő nélküli fejlesztés, beruházás lehetőségét biztosíthatják. 

Megítélésünk szerint ez teljesen életidegen megközelítés. Ha egy vállalkozó nem ad saját pénzt a beruházásához, akkor nem kockáztat semmit. Ha nem kockáztat saját pénzt, akkor a hitel megtérülése erősen kérdéses. És ezen az sem változtat, hogy vissza nem térítendő pályázati pénzt kapott. Az uniós forrás tökéletes arra, hogy a vállalkozó beruházásának megtérülését javítsa, a hiteligényét csökkentse, de semmiképpen nem helyettesítheti az önerő, a saját vállalkozói pénz és fedezet szükségességét.  

Az MNB által meghatározott Növekedési Hitelprogram feltételrendszerében látnak-e olyan módosítási lehetőséget, amely a hitel elérhetőségét érdemben kiterjesztené? 

Egy tényezőt tudnánk megemlíteni; hitelvolumen alapján differenciálni lehetne a 2,5%-os kamatplafont. Ma ez egységesen érvényesül egy 10 milliárd és egy 3 millió forintos hitelre. Amennyiben például 250 millió forint alatti hitelösszegnél a kamatplafon 4,5% lehetne, a bankok által kihelyezhető hitelvolumen egészen biztosan nőne. Ez a 4,5% még mindig igen kedvező lenne a kisvállalatok számára a jelenleg elérhető piaci hitelhez viszonyítva. Mindez természetesen nem jelentené azt, hogy 250 millió forint alatt automatikusan minden hitel a maximum kamaton kerülne kihelyezésre, hiszen a bankok közötti verseny egy jó minőségű cég 200 millió forintos hitele esetében is – miként történik ez a mai gyakorlatban – levinné az érvényesíteni kívánt kamatszintet akár 2,5% alá is. 

Van élet az NHP-n túl? Aki nem kaphatja meg az NHP-t, van bármilyen alternatívája hiteloldalon?

A rulirozó folyószámlahitelünk talán a legfontosabb alternatíva, amely igen széles kör számára elérhető. Emellett fontos szerepe van az exportorientált vállalatok finanszírozásában az Eximbank támogatott hitelének. Természetesen elérhető a kínálatunkban az Új Széchenyi Hitel is. 

Van-e bármilyen innováció az OTP-nél a vállalati hitelezés területén? Mi változik a következő egy évben? A kis cégek számára ma egy standardizált hitelkérelmünk van, amelynek kitöltéséhez nem szükséges extra pénzügyi tudás. E szint felett egyedi hitelkérelmeket kell kitölteni, részletes üzleti tervet leadva. A két szint között túl éles ma a váltás. Ezt kívánjuk megszüntetni azzal, hogy a pár százmillió forintos hitelügyletekre bevezetünk egy félstandard hitelkérelmet, amely ugyan tartalmaz már egyszerűsített üzleti tervet is, de kezelhetősége lényegesen egyszerűbb és a hitelhez jutás is gyorsabb egy kkv számára. 

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket