Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Vastagodik a magyar pénztárca! Mutatjuk, mihez kezdj a többlettel

  • 2014-01-22
  • szerző: bankmonitor

Örvendetes hírt közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH): 2013. január és november között egy átlagos magyar nettó keresete 150400 forint volt, ami 5,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban volt. Bár kétségtelen, hogy jövedelmének növekedését nem mindenki érzi, de azért a rezsikiadások csökkenése és az egykulcsos adórendszer miatt sokak tudnak többet félretenni, mint korábban. Mutatjuk, hol érdemes megforgatni havi pár ezer forintot?

Mennyivel van több a pénztárcában? Számoljunk!

A KSH statisztikái szerint 2012 január és november között nagyjából 142.900 forint volt a nettó átlagkereset. Ez növekedett 150.400 ezer forintra. A hónap végén tehát
7.500 forint többletbevételt jelentett. Volt azonban infláció is, durván 1 százalékkal romlott a pénzünk vásárlóereje. Ez egy százast elvitt a keresetnövekedésből. Ám ez még nem minden! A pénztárcánkat dagasztotta a
rezsicsökkentés is. Átlagos villany- és gázfogyasztást feltételezve ez újabb
5 ezer forintot hagyott havonta az átlagember pénztárcájában. Ezzel a
havi 12.400 forintos plusz bevételből pedig már el lehet kezdeni félretenni! Az alábbiakban megmutatjuk, mihez kezdj egy ekkora összeggel? Lekötött betét, hosszú futamidejű állampapír, megtakarítási számla, rendszeres megtakarítási programok, befektetési alapok, lakástakarék-pénztár. Mind-mind jó megoldás lehet!

Párnaciha, lekötött betét, állampapír

Felmerül a kérdés, mihez kezdjünk a váratlanul ölünkbe hullott pár ezer forinttal. Tehetjük a
párnacihába, de onnan könnyen ellophatják és bár az infláció sosem látott mélyponton van jelenleg, a
pénzed veszít értékéből. Bankba tenni biztonságosabb és nem utolsó sorban kifizetődőbb megoldás. A havonta keletkező plusz jövedelmet gyűjtsük folyószámlán. Aztán ha összejön pár tízezer forint, akkor
leköthetjük a pénzünket

Bár mostanában a lekötött bankbetétek kamata nem valami magas, mindössze 2,5 százalék átlagosan. Pénzünk fialtatására
jobb megoldás lehet az állampapír, amelyik a mindenkori infláció felett 3 százalékkal kamatozik. A pénzünk lekötésének és a hosszú futamidejű állampapír vásárlásnak hátránya ugyanakkor, hogy ha váratlan kiadás esetén gyorsan kell a pénz, akkor a megtakarítási számlához képest
nehezen juthatunk hozzá.
Számold ki, mennyit fial a pénzed lekötött bankbetétben!

Megtakarítási számla

Ha fennáll a lehetősége annak, hogy váratlanul szükségünk lehet a pénzünkre, akkor jobb megoldás lehet a megtakarítási betét. Ezzel az egy éves lekötött betétek kamatszintjénél valamivel kevesebb kamatot érhetünk el, de ezért cserében sokkal
rugalmasabb megtakarítási, befektetési forma, mint a lekötött bankbetét. Bármikor befizethetünk, pénzünk folyamatosan kamatozik és ha bekövetkezik valami olyan nem várt eset, hogy elkerülhetetlen a pénz kivonása, akkor is maximum az utolsó hónap kamatát veszíthetjük el. Minimum futamidőt sem kötnek ki a bankok, így addig gyűjthetsz, ameddig szeretnél. 

Fontos kiemelnünk, ettől a megtakarítási, befektetési formától nem azt kell várnunk, hogy hatalmas kamatokat termel. Sokkal inkább a
rendszeres megtakarításra szoktat rá és azt szolgálja, hogy egy induló pár százezres, egy milliós összeget összegyűjtsünk. Jó tanács lehet, hogy ha elértük a százezer forintot a megtakarítási betétben és biztosan látjuk, hogy nem lesz szükségünk erre az összegre, akkor kereshetünk egy lekötött betétet is és áttehetjük oda a megtakarításunkat, míg a folyamatos havi megtakarítást folytatjuk a megtakarítási betétben. 

Rendszeres megtakarítási programok

Ennek lényege, hogy egy előre meghatározott, vagy akár változó összegért
minden hónapban befektetési alapot veszel, illetve egész pontosan egy befektetési alapból összeállított portfóliót. Ez bankonként különböző. Van, ahol neked kell kiválasztani, hogy a befizetéseid egy vagy több befektetési alapba érkezzenek, míg más esetekben kész portfóliók közül választhatsz. Ez talán sokak számára nagyon bonyolultnak tűnik. Pedig semmi másról nincs szó, minthogy
választanod kell egy kevésbé kockázatos (várhatóan alacsonyabb hozamú portfóliót), vagy egy kicsit magasabb kockáztató portfóliót (várhatóan magasabb hozammal).

Hozamod attól függ, hogy hogyan teljesít termék mögött lévő
befektetési alap, vagy
portfólió. Az is elképzelhető, hogy a havi befizetéseid összegénél kevesebbet ér pillanatnyilag a megtakarításod, míg a kiemelkedően magas hozam sem kizárt. 

Amennyiben nem portfóliók közül választasz, hanem egy listáról kell eldöntened, hogy mely befektetési alapban landoljon a pénzed akkor mindig a célodnak megfelelő időtávot és így kockázatban is hozzád illő befektetési alapot válassz. Természetesen az egyes bankok szűkebb befektetési alap palettával kínálják a rendszeres díjas megtakarítási programjukat.
Általában kedvező költségek mellett fektethetünk be, csupán egy-két esetben találkoztunk drágának minősíthető rendszeres megtakarítási programmal.

Befektetési alapok

Úgy kell elképzelni, mint egy közös kasszát, amibe
mindenki befizet valamekkora összeget. Hogy mit vegyenek a pénzből, azt
szakemberekre bízzák. Ők az alapkezelők, akik
eldöntik, hogy mibe is fektessék az így összegyűlt pénzt. A befektetések lehetnek bankbetétek, állampapírok, belföldi vagy nemzetközi részvények, egyéb befektetések, akár ingatlanok is. Ezek fogják meghatározni az alap hozamát. Amikor vásárolunk egy-egy alapból, akkor ezt egy bizonyos ár mellett tudjuk megtenni. Az árat az alapban lévő befektetések aktuális értéke határozza meg. Amikor a jövőben értékesítem, akkor is az aktuális értéken tudom eladni a részem. 

Fontos, hogy a befektetési alapnál előre
nem lehet megmondani, hogy mekkora lesz a hozamom. Ez mindig csak utólag derül ki. Fontos kiemelnünk, hogy egy-egy alap múltbeli kiemelkedő hozama nem ad semmilyen biztosítékot számunkra arra, hogy az alap hozama a következő egy évben is átlag feletti lesz. Viszont ellentétben a bankbetétekkel, (ahol, ha a betét lejárata előtt szükségem van a pénzre, általában elesek a kamatoktól) a befektetési alapok többsége
szabadon adható-vehető, adott napi áron. Ez azt jelenti számomra, hogy ha a vételi és eladási időpont között nyereségesen működött az alap, akkor részesülök ebből a nyereségből, azaz hozamot érek el. 

Azt is mindenképp tudnunk kell, hogy a befektetési alapokra (ellentétben a bankbetétekkel) nem érvényes az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 100.000 eurós garanciája. Itt az úgynevezett
Befektető-védelmi Alap (BEVA) garanciája él, de egyrészt csak 20.000 euróig, másrészt az alap befektetéseiből eredő veszteségekért nem áll helyt.

Kalkulátorunkkal kiválaszthatod a neked legmegfelelőbb befektetési alapot!

Lakástakarék pénztár

Ez egy rendszeres megtakarítási termék, aminek segítségével
havi 5, 10, 20 ezer forint befizetése mellett 4 év alatt akár 1.300.000 forintot gyűjthetünk össze. Mindezt úgy, hogy több százezer forinttal az állam is támogatja takarékoskodásunkat.

Érdemes a 4 éves megtakarítást választani. A lakástakarék megtakarításnál
az állam éves fix összeget tesz hozzá pénzünkhöz, maximum 72 ezer forintot. Hiába van tehát a banknál már 800 000 forintunk, a következő évben akkor is maximum 72 ezer forinttal lesz több az egyenleg az év végére. Ha a hosszú futamidőt választjuk, egyre több pénzünk lesz a banknál, így az arányos kamat sokkal kevesebb lesz. Ezt mutatja az is, hogy a 4 éves futamidejű megtakarítások betéti mutatója akár 14% körül is lehet, míg a 10 éveseké 6-7% körül mozog. Mielőtt lakástakarék szerződést kötnél, fontos tudnod, hogy az itt összegyűlt összeget
csak lakáscélra használhatod

Nincs is más teendőd, mint megadni, hogy mennyit tudsz havonta megtakarítani, milyen futamidő jöhet számodra szóba, és keresőnk segítségével azonnal megtudod, hogy melyik számodra a legmegfelelőbb lakástakarék pénztári módozat!

Lakástakarék kalkulátor

Nincs találat a megadott paraméterek alapján.

  • Havi X Ft befizetés
  • Y év-en keresztül
  • Z Ft (lakáscélra vagy lakáshitel törlesztésre)
  • ebből Q Ft állami támogatás
  • I % éves hozam (EBKM)

  • Teljes állami garancia a befizetett pénzre (OBA)
  • garantált éves hozam
<< Vissza


Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

0 Hozzászólás

  • gábor 2014-01-22 11:55:07 - Válasz

    az infláció nem valós mert azok akiknek a jövedelmük a rezsire, élelmiszerre, ruhára, tanszerre elég , hanyugdíjísok még arra sem ott csökkent a vásárló érték. A növekedés ha igaz megint egy réteg növekedése.

  • bankmonitor.hu 2014-01-22 12:02:42 - Válasz

    Teljesen igazad van, jövedelemnövekedés nem minden társadalmi rétegnél tapasztalható. Mi nem is erről írtunk. ÁTLAGBÉRREL számoltunk, amiben benne vannak a milliókat keresők éppúgy, mint a legszegényebbek.
    Üdvözlettel:
    A bankmonitor.hu csapata

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket