Nem feltétlenül mindenkinek az a célja, hogy magas hozamot érjen el nagy kockázattal, sokan vannak, akik inkább a biztonságot részesítik előnyben. Megnéztük, hogy milyen befektetésekből válogathatunk, de ismét be kellett látnunk, hogy a lakossági állampapíroknak nincs vetélytársa. A 100%-os visszafizetési garancia (a kamatra is), kiegészítve a magas kamattal, olyan párosítás, amit vétek lenne kihagyni. Ráadásul, a következő két évben nem is lehet változásra számítani.
Az elmúlt bő egy év szolgáltatott elég politikai és gazdasági meglepetést ahhoz, hogy egy átlagember is elgondolkozzon, hova tegye a pénzét, ha nem akarja nagyobb kockázatnak azt kitenni. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a pénzt otthon készpénz formájában tartsuk, de ennek az alábbi költségei/kockázatai vannak:
- a bankszámlánkon vagy értékpapírszámlánkon lévő pénz felvétele költséggel jár, a tranzakciós költségen kívül egyéb díjjal is találkozhatunk
- a készpénz párnacihában tartása nem tud kamatozni, márpedig most 2% felett található az infláció, így a pénzünk folyamatosan veszít az értékéből
- bármi történhet, akár ki is rabolhatják a lakást, és akkor biztosan keresztet vethetünk a pénzre
Mindezek miatt ajánlatos olyan helyen tartani a megtakarításunk, amely kellő védelmet élvez, és lehetőség szerint azért kismértékű hozamot is képes termelni. Alapesetben három megoldás közül válogathatunk:
- banknál lekötött betét
- lakossági állampapír az államkincstárnál vagy a bankoknál
- befektetési alap vásárlása bankoknál vagy befektetési szolgáltatóknál
Ára van a biztonságnak, nem is kevés
Jegyezzük meg, hogy ha a biztonságot részesítjük előnyben, vagyis azt, hogy az eredetileg megtakarított pénzünk értékéből nem veszít és rövid időn belül hozzá tudunk jutni, akkor annak ára van. Ezt az árat úgy fizetjük meg, hogy az ilyen megtakarítástól elvárt hozam nagyon alacsony. Lássuk sorrendben, mit várhatunk egyik vagy másik megtakarítási formától.
Mindenki számára ismerős a lekötött betét, évtizedekig ez volt a meghatározó befektetési fajta Magyarországon. Mára viszont megkopott a fénye, mert átlagosan 0,3% körüli hozamot lehet csak vele elérni éves szinten, ami a kamatadó levonása után 0,25% lesz. 1 millió forintos összeg esetén adózás után 2500 forintot jelent, amiből per pillanat két mozijegy sem jönne ki.
Persze bizonyos rugalmasság és kötöttségek mellett kifoghatunk akciós betéti konstrukciókat, de ez csak egyszeri kedvezmény, utána mi is a nulla közeli kamatokat fogjuk megkapni. A pénzünk idő előtti feltörése esetén ne számítsunk semmi jóra, akkor a legtöbb esetben a kamatnak is búcsút mondhatunk. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védelme kiterjed a betétekre, méghozzá bankonként mai árfolyamon körül 31 millió forintig kártalanítanak bennünket.
Kézenfekvő választásnak tűnik ezt követően a lakossági állampapír vásárlása. Nem véletlen, hogy ez a legnépszerűbb megtakarítási termék a piacon, ugyanis egy évre 2%-os hozam ütheti a markunk, két évre pedig már 2,5%. A hozamot fel tudjuk tornászni 5 éves időtávon akár 3,8%-ra, ami teljesen más kategória, mint a lekötött betétnél megismert kamat.
Sok helyen elérhetők a lakossági állampapírok, viszont a biztonság szempontjából nem egységes a kép. Míg egy banknál megvásárolva a Befektetővédelmi Alap (BEVA) kártalanítanak bennünket részlegesen (1 millióig 100%-ban, a felett 31 millióig 90%-ban), addig a kincstárban megvásárolva 100%-os állami garanciát kapunk a tőkére és a kamatra is értékhatártól függetlenül.
Azért sem kell aggódnunk, hogy mi történik, ha idő előtt a megtakarításunkat feltörnénk. Az éven belüli papíroknál 0,5%-ot számít fel az államkincstár, míg azon túli lejárat esetében 1%-ot. A felhalmozott kamatot mindenképpen megkapjuk, ebből kell levonni alkalmasint a 0,5-1%-ot. Mindent egybevéve ott tartunk, hogy néhány hónap befektetést követően már kapunk hozamot idő előtti megszüntetéskor is. A betétnél ez nincs így, ott valószínűleg a tőkét fizetik csak vissza nekünk.
Végül, de nem utolsó sorban, lehetőségként még ott vannak a befektetési alapok. Nagyon széles a paletta, amiből válogathatunk, viszont témánk szempontjából csak azok jöhetnek szóba, melyek gyorsan, akár órákon belül pénzzé tehetők és nagy biztonságban van a pénzünk ott. Ez a leírás a likviditási alapokra és a pénzpiaci alapokra igaz.
Nehéz belegondolni, de ma már itt sem tarthatjuk nyugodtan a pénzünket. A legtöbben az alapkezelők közül már feladták a tőkevédelmet, amit annak idején vállaltak, egyszerűen azért, mert nem tudnak olyan befektetéseket találni, ami a költségeket ki tudná termelni. Ott tartunk, hogy ha nem emelkednek meg a hozamok, akkor nulla közeli teljesítmény várható a pénzpiaci alapoktól, sőt lesznek többen is, akik minimális veszteséggel zárják az évet.
Az esetleges visszaélések elkerülése végett megkapjuk a BEVA védelmét, viszont a felső határ itt is 31 millió, 1 millió forint felett pedig csak 90%-os a kártalanítás. Vigyázzunk, mert a rossz befektetési döntés ellen ez nem véd, csak akkor kapunk ellentételezést, ha a befektetésünket vagy a készpénzt nem tudja nekünk kiszolgáltatni az intézmény. Ha ez előfordulna, bátran gyanakodhatunk valamilyen visszaélésre.
Mindent egybevéve, a lakossági állampapírok emelkednek ki a mezőnyből, ha a biztonság az elsődleges szempontunk. Érdekes módon, ekkor nem is kell kompromisszumot kötnünk, hiszen kiemelkedő kamatot kapunk a pénzünk után. Ez a felállás még egy ideig fennmaradhat, de már láttunk rá példát, hogy miként csökkentik az elérhető kamatokat a lakossági állampapíroknál.
Amíg megtehetjük, addig az állam jóvoltából kedvező feltételek mellett parkoltathatjuk a pénzünk. A legfrissebb hírek szerint nem fog a következő években a jegybanki alapkamat fentebb emelkedni, így minden bizonnyal 1-2 éves időtávon továbbra sem lesz igazi versenytársa az állampapíroknak. Érdemes ezt az időszakot kiélvezni, mert nem lehet tudni, hogy mikor leszünk újra ilyen kivételezett helyzetben.
