A kockázat az a bizonytalanság, hogy előre nem tudom megmondani mennyit fog érni a pénzem egy befektetésben. Minél kevésbé tudom megbecsülni a várható hozamot, annál nagyobb a kockázat. A kockázat mérésére a szórást alkalmazzuk.

Szórás:
Két ugyanakkora hozamú (például 10%), azonos kategóriájú (például részvény) alap
közül azt érdemes választani, aminek kisebb a szórása.  De önmagában egy alapra is tudjuk értelmezni a szórást. Például egy alap éves hozama 10 % amíg az éves szórása 5%, akkor ez azt jelenti, hogy a hozama az esetek 70 százalékában 5 és 15% között fog várhatóan elhelyezkedni egy év múlva. Tehát a szórás megmutatja, hogy a befektetésünk átlagos teljesítményétől átlagosan mennyire tér el a befektetés hozama. Ha egy befektetés éves teljesítményéhez hozzáadom, és levonom a szórást, megkapom azt a sávot, amin belül nagyrészt mozog a befektetés árfolyama. Matematikailag pallérozott olvasóink számára álljon itt a képlet:

Sharp mutató:
Két ugyanakkora hozamú (például 10%), azonos kategóriájú (például részvény) alap
közül azt érdemes választani, aminek nagyobb a Sharp mutatója. A mutató egyszerre ad információt a kockázatról és a hozamról:  ha például egy alap hozama 8% a szórása 4%, amíg kockázatmentes hozam (mondjuk egy egyéves állampapír hozama) 6%. A lenti képletből kiszámítható, hogy a Sharpe-mutató 0,5. Ha van egy alap aminek ugyanígy 0,5 a Sharpe-mutatója, akkor az azt jelenti, hogy minden egyes felvállalt  1 százalékpont kockázatért 0,5%pont extra hozamot várhatunk cserébe. Tehát azt mutatja, hogy egységnyi kockázatáért cserébe milyen extra hozamot nyújt a befektetésünk.

Az alapok között nagy eltérések vannak mind kockázat, mind hozam tekintetében. Használd kalkulátorunkat, és találd meg a számodra legmegfelelőbb befektetési alapokat: