Ezért nem fogsz soha nyugdíjbiztosítást kötni

szerző: Bankmonitor.hu
2016. 02. 29.

A nyugdíjcélú befektetés fontosságát a megtakarítók többsége már egyáltalán nem vitatja. De vajon a három célzott lehetőség – önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, nyugdíjbiztosítás – közül melyikkel jársz a legjobban? A Bankmonitor nem csak annak járt utána, hogy a nyugdíjba vonulás esetén melyik fizeti neked a legtöbbet, hanem annak is, hogy ha idő közben pénzre lenne szükséged, melyik mennyit fizet. A két legfontosabb következtetés: 1. több, mint két millió forinttal jársz jobban, ha jól választasz, 2. valószínűleg eszedbe sem fog jutni, hogy valaha is nyugdíjbiztosítást köss.

A nyugdíjas évek anyagi biztonságáról mindenkinek saját magának is gondoskodnia kell, ezt ma már kevesesen vitatják. Az öngondoskodás három – éves szinten akár több mint 100 000 Ft állami támogatást biztosító – lehetséges eszközét, az önkéntes nyugdíjpénztárakat (ÖNYP), a Nyugdíj Előtakarékossági Számlát (NYESZ), illetve a nyugdíjbiztosításokat is egyre többen ismerik már.

Arra azonban valószínűleg sokkal kevesebben tudják a választ, hogy a három közül melyik eszközzel jársz a legjobban.

Ez nem is csoda, hiszen az összehasonlítás egyáltalán nem egyszerű. Mindegyik eszköznek vannak elvitathatatlan előnyei és hátrányai is. A lényeg azonban az, hogy melyik megtakarítási forma juttathat majd a legnagyobb nyugdíj-kiegészítéshez. Ezt a kérdést pedig az egyes megtakarítási formák költségei egyértelműen megválaszolják.

Ennyi jár nyugdíjba vonulás után

Hogy hogyan is alakul egy nyugdíj-megtakarítás, könnyen átlátható egy konkrét példán keresztül. A Bankmonitor három forgatókönyvet elemzett az alábbi feltételezések mellett:

  • havi 20 ezer forintot fizetsz be,
  • 5%-os hozamot ér el a mögöttes befektetés (MNB inflációs célja 3%, efölött alacsony vagy közepes kockázatvállalással 2%-os reálhozamot tartanak elképzelhetőnek),
  • a megtakarítás huszadik éve után nyugdíjba mész

Az egyetlen különbséget az jelenti, hogy az egyik esetben egy ÖNYP-be, a másodikban NYESZ-re, a harmadikban pedig egy nyugdíjbiztosításba kerülnek a befizetéseid.

Olyan termékekkel számoltunk, amelyek a piacot jól reprezentálják, de egyes termékeket nem emeltünk ki. A számolás során a nyugdíjbiztosítások által nyújtott kockázati biztosítási szolgáltatást kiemeltük, a számítások szempontjából semlegesítettük. Így vált lehetővé az, hogy a termékek összehasonlíthatóak legyenek, hiszen ennek köszönhetően mindhárom tisztán nyugdíjcélú megtakarítást nyújt.

Önkéntes nyugdíjpénztárból és NYESZ-ből szintén egy-egy nagy mennyiségben értékesített, jellemző terméket vettünk alapul a számításhoz.

Az alábbi ábrán az látható, hogy az egyforma nagy befizetések és hozamok mellett hogyan is alakulnak az egyes megtakarítások.

nyugdíjcélú megtakarítások

Ha a NYESZ-t vagy az ÖNYP-t választod, 20 év alatt több, mint 9 millió forintot gyűjtesz össze, míg a nyugdíjbiztosítással mindössze 7,4 millió forinttal egészítheted ki nyugdíjas éveidet. Ezt az óriási különbséget pedig egyedül a magas költségek okozzák.

Az, hogy a nyugdíjbiztosítások magas költséggel működnek, eddig sem volt titok, most azonban forintosítva is látszik, mit jelent ez. Úgy is mondhatnánk: 2 millió forintnál is nagyobb összeggel károsítod meg magad, ha ennél a nyugdíj-megtakarítási formánál teszed le a voksod.

A másik két termék (ÖNYP, NYESZ) viszont közel ugyanakkora megtakarítást eredményez, az eltérés 20 év alatt összesen alig 0,9%, azaz 87 ezer forint. Tekintve, hogy az ÖNYP-k esetén profi szakemberek kezelik a befektetett pénzed, NYESZ esetén pedig a megtakarítónak magának kell ezt megoldania, felfogható ez a költség a szakemberek hozzáadott értékéért fizetett díjnak is. Illetve nagy kérdés, hogy az átlagember mennyire tudja menedzselni a befektetéseit a folyamatosan változó pénzpiaci körülmények között.

Ezek a büntetések járnak idő előtti pénzkivétel esetén

A nyugdíjcélú megtakarítások mellett az éves befizetések 20%-át kitevő adó-visszatérítéseket szokás elsőként kiemelni, és ugyancsak gyakran előforduló érv a kamatadó (és EHO) mentesség is. Azzal azonban tisztában kell lenned, hogy ezeket a kedvezményeket nem adják ingyen.

Mivel nyugdíjcélú megtakarításokról beszélünk, a kedvezmények mellett számos olyan gátló tényezőnek is meg kellett jelennie, amelyek arra ösztönöznek, hogy az igénybevett előnyök valóban a nyugdíjas éveidet támogassák. Ezek többsége olyan többletköltségekben testesül meg, amelyek eltántoríthatnak az idő előtti pénzkivonástól.

Vannak azonban másfajta korlátozások is. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében például a megtakarítás megkezdésétől a befizetők 10 évig nem férhetnek hozzá a befektetett pénzükhöz. Utána pedig bár a hozamokat 3 évente kivehetik, a tőke nyugdíjba vonulás előtti kivonását óriási adóterhekkel (15% kamatadó + 27% EHO) sújtják.

De hasonló igaz a NYESZ-re is, ahol nem elég, hogy idő előtti pénzkivétel esetén az adó-jóváírásokat 20%-kal megnövelve kell visszafizetni, a kivett pénzből ebben az esetben is óriási darabot szakít le az állam. Igaz, itt nem a tőkét, hanem a hozamot nyirbálja meg a 15%-os kamatadó, illetve a 27%-os EHO.

A nyugdíjbiztosítások esetén pedig nem csak az állam sarcolja meg az idő előtti pénzkivonásokat. A biztosítások konstrukcióit is úgy dolgozták ki, hogy korai pénzkivétel esetén a befizetett tőke jelentős részét (akár 80-90%-át) levonja a biztosító.

Az egyes megtakarítási formákat terhelő, nyugdíjba vonulás előtti pénzkivéthez kapcsolódó költségeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze Neked.

pénzkivonást terhelő költségek

Ennyit lehet kivenni nyugdíj előtt

A példát folytatva érdemes megnézned, hogy mennyit lehet kivenni az egyes megtakarításokból, ha időközben pénzre lenne szükséged. Ekkor lépnek életbe a fent említett ösztönzők. Az alábbi ábrán azt látható, mennyi pénzhez juthatsz tényegesen hozzá, ha a megtakarítás 20 éve alatt bármikor az addigi teljes nyugdíj-megtakarítását ki szeretnéd venni.

 

A grafikonok 20 évnél ugyanakkora értéket mutatnak, mint az eggyel korábbi ábrán. Ez érthető is, hiszen az volt a feltételezés, hogy itt nyugdíjba megy a megtakarító, vagyis a nyugdíjcélú megtakarítás elérte a célját, a pénzkivonásért sem jár büntetés.kivehető pénzösszeg

Egészen más a helyzet azonban a korábbi pénzkivonás esetén. Jól látszik, hogy az ÖNYP-hez 10 évig semmilyen esetben nem tudsz hozzáférni. Azt követően viszont igen gyorsan növekszik az idő előtt kivehető összeg, és a 17. és a 20. év között már a NYESZ-t is megelőzi (nyugdíjba vonuláskor viszont ismét a NYESZ ad többet).

Az összes többi időszakban azonban – csak az összegyűjtött vagyont nézve – a NYESZ tűnik a legmegfelelőbb választásnak. Itt azonban újra ki kell emelni, hogy a NYESZ befektetéseiért és hozamaiért egyedül a megtakarító a felelős. NYESZ tehát csak olyanoknak ajánlott, akiknek megvan a kellő képzettsége és ideje ahhoz, hogy nyugdíjas éveire szánt befektetéseit hosszú évtizedekig sikeresen irányítani tudja.

A nyugdíjbiztosításoknál az adott konstrukcióhoz tartozó ún. visszavásárlási tábla alapján határozzák meg, mennyi jár vissza idő előtti pénzkivonás esetén. Ebből vonják még le a kamatadót és EHO-t, illetve az adójóváírást, „büntetéssel” növelve.

Ekkorák lesznek a hozamok

A nyugdíjcélú megtakarításoknál sem lehet elmenni szó nélkül a hozamok mellett. Bár a befektetések hozamát minden esetben 5%-nak feltételeztük, a valóban realizált nyereség egészen más lesz. Nem szabad elfelejteni, hogy e fölött a megtakarítók minden évben megkapták a befizetések 20%-át adójóváírásként, illetve a költségek is igen fontos szerepet játszanak.

Feltéve, hogy a megtakarító a 20. év végén nyugdíjba vonul, a fentieket is figyelembe véve elért átlagos éves hozamok az alábbiak szerint alakulnak.

Éves átlagos hozamok 20 éves megtakarítást követően

Jól látszik tehát, hogy a nyugdíjbiztosítás költségei annyira magasak, hogy hiába teljesítenek a mögöttes befektetései 5%-ot, a megtakarító által realizált hozam a 4%-ot sem éri el. Mindezt úgy, hogy még a befizetések 20%-át kitevő adójóváírás is megérkezett minden évben. Ezzel kimondható, hogy míg az ÖNYP és a NYESZ képes értéket teremteni az ügyfeleknek, a példában szereplő a magyar nyugdíjpiacon jellemzőnek tekinthető, nagy mennyiségben értékesített nyugdíjbiztosítás nem.

Mikor kaphatóak vissza a befizetések?

Azzal, hogy az idő előtti pénzkivételt ennyire súlyosan szankcionálják, a legtöbb esetben a kivehető pénz jóval alacsonyabb lesz az addig befizetettnél. Ez azonban nagyban függ attól is, hogy mennyi ideig marad a pénzed érintetlen.

Érdemes egy pillantást vetni ezért arra, hogy az adott pillanatban kivehető pénzösszegek, mikor lesznek legalább akkorák, hogy az addigi befizetések értékét elérjék. Mint az alábbi ábrán bemutatjuk, a NYESZ esetén erre már egy év után lehetőség van, de a hozamok túlnyomó többségéről természetesen ebben az esetben is le kell mondani.

Az ÖNYP-ben tartott pénzhez eleve csak 10 év után lehet először hozzányúlni. A 11. évig kell azonban várni, hogy a kivehető pénz legalább az addigi befizetések összegét elérjék. Ugyanez a helyzet a nyugdíjbiztosításokkal is.

Mikor vehetsz ki többet mint amennyit befizettél

Melyiket válasszuk?

Összegzésként érdemes megnézni, melyik megtakarítási forma kinek ajánlott! Látható, hogy a hozamok és a hozzáférhetőség szempontjából is a NYESZ végzett az első helyen. Ennek ellenére ez a megtakarítási forma sem való mindenkinek. A Bankmonitor ezt a megtakarítási formát leginkább azoknak ajánlja, akik

  • értenek a befektetésekhez,
  • változó piaci környezetben is képesek egyenletes teljesítményt elérni,
  • tudják, mikor mennyi kockázatot szabad vállalni,
  • rendelkeznek elég idővel, hogy megtakarításaikat rendszeresen szemmel tartsák, és szükség esetén átrendezzék.

Bár az önkéntes nyugdíjpénztár csak az ezüstérmet szerezte meg, a Bankmonitor ezzel együtt is ezt a nyugdíj-megtakarítási formát tartja a nagy tömegek számára legjobb megoldásnak. Hozama ugyanis alig maradt el a NYESZ-től, ezért cserébe viszont 20 éven keresztül profi szakemberek kezelik a megtakarítást. Az ÖNYP tehát azoknak való, akik

  • képesek hosszabb időre lemondani a megtakarításuk feletti rendelkezésről,
  • nem értenek a befektetésekhez,
  • nem szeretnének a befektetéseikkel foglalkozni,
  • hajlandóak a hozam egy részét feláldozni azért, hogy a pénzüket szakemberek kezeljék.

Legvégül pedig annak kellene következnie, hogy kinek is ajánlottak a nyugdíjbiztosítások. Az igazság viszont az, hogy a nyugdíjbiztosítást (csakis nyugdíjcélú megtakarításként) senkinek nem tudjuk nyugodt szívvel ajánlani.

Nemrég olvasható volt egy meglepően őszinte nyilatkozat; az NN Biztosító vezérigazgatója egy interjúban kijelentette:

„Ha valaki csak befektetést akar, vásároljon befektetési alapot! A biztosítóknak az az alapvető feladatuk, hogy védelmet nyújtsanak, a befektetési lehetőség pedig kiegészíti a védelmet, nem pedig fordítva. A védelemnek pedig kellő súlyúnak kell lennie, hogy baj esetén valóban segítséget nyújtson.”

Érdemes a teljes interjút elolvasni, fontos gondolatok szerepelnek benne a befektetéssel kombinált biztosításokról.

Az első mondattal tökéletesen egyetértünk. A Bankmonitor meggyőződése szerint: a biztosítások a kockázatok (betegség, baleset, vagyoni kár stb.) kezelésére valók. A második mondattal már kapcsolatban már komoly ellenvetéseink vannak: nyugdíj megtakarítás esetén a befektetési lehetőség nem lehet kiegészítő elem egy olyan szolgáltatásban, melynek elsődleges célja, hogy vagyont halmozzon fel az időskori évekre. Ebben az esetben a befektetés (tőke növelés) elsődleges, domináns, semmi által felül nem írható cél.

Hogy mindez még hangsúlyosabbá legyen, szerepeljenek az alábbiakban a nyugdíjbiztosítások mellett leggyakrabban hangoztatott speciális marketing érveket, illetve azt is, hogy mi hogyan vélekedünk ezekről.

Ezért szokták megvenni a nyugdíjbiztosítást

 

27 Hozzászólás

  1. Yaffa

    Megint egy vitatható cikk.

    2016.02.29.12:45

  2. András

    Valóban magas költségekkel bír ez a termék, de vajon helyes csak ez alapján választani? Az éremnek mindig két oldala van, kíváncsi lennék a véleményetekre, hogy mi a helyzet az önkéntes magánnyugdíjpénztári kockázatokkal? Pl. hogy bármelyik portfóliót is választjuk, legalább 50%-a állampapírt fog tartalmazni. A hosszú lejáratú és magas kamatozású állampapírok lassan lejárnak, ergo az eddigi hozamreferenciák jobbak ahhoz képest, ami a jövőben várható (akár -3-4 %). A másik, hogy rebesgetik, hogy az állam meg akarja határozni, hogy a nyugdíjba vonuláskor ne a teljes pénzösszeget, hanem csak járadékot vehessünk föl.

    2016.12.07.22:57

  3. Jani

    az egyik biztosító online kalkulátorával számolva nagysárendileg kijött a cikkben ábrázolt 7,418 M (a kalkulátorban 7,788 M) , bár a kalkulátorban 1 %-os garantált hozammal számolnak. A kalkulátor 3%-os hozammal számolva 9,228 M hozott ki, ami nagyságrendileg megegyezik a többi megtakarítás 9,3 M-jával. Tehát mindhárom 9,3 M körül konvergál, így az egyéb szempontok lehetnek a mérvadók. A cikkből hiányoltam, hogy milyen típusú volt az összehasonlított nyugdíjbiztosítás (tőkevédett v. unit-link)(bár szerintem tőkevédett), illetve, hogy a havi 20 ezret a teljes 20 év alatt érti-e, vagy inflációval növelt befizetéssel számolt-e.

    2017.01.25.10:43

  4. Attila

    Véleményem szerint mindegyiknek megvan a saját erőssége, ettől függetlenül ez a cikk ismét arról szól, hogyan húzzuk le a nyugdíjbiztosítást (persze mindenki a saját portékáját dicséri…)
    Nem tetszett a cikkben, hogy amikor a bankmonitor ellenérvel a ny.biztosítások ellen, az első példában rögtön csak egy feltételezett dolog van (persze a távoli jövőre vetítve), hogy “örökre elrejthetők”? Miért nem a jelenről beszélünk? Ja, mert jelenleg valóban elrejthető és erre nem lehet negatívat mondani.
    A másik, hogy a Nyesz és Önkéntes nyugdíjpénztár teljes mértékben állami pilléreken alapszik. Ehhez aztán nem nyúlnak hozzá mert nem tehetik meg… igaz, a magánnyugdíjpénztárakra is ezt mondták, de ennél már csak betartják..vagy mégsem? A nyugdíjbiztosítás azoknak való, akik maguknak akarják a pénzt, és nem szeretnék kockáztatni, hogy az összegyűjtött pénzük megint államadósság befoltozására menjen el, ők meg csirkefarháton éljenek télen a 16 fokos lakásukban.
    Szó mi szó, látszik, hogy ez az oldal sem független, csak egy piaci kofa, aki a saját termékét dicséri.

    2017.01.31.18:20

    1. bankmonitor.hu

      Aki ennyire védi a nyugdíjbiztosításokat, az minden bizonnyal nem ügyfélként, hanem tanácsadóként vagy értékesítőként teszi ezt. Szeretjük a hozzászólásokat, de amelyekben hiba vagy megtévesztés van, azokat kifejezetten károsnak tartjuk. Vegyük sorra az Ön érvelését. Egyrészt, akinek nyugdíjcélú megtakarítása van, azt nem a jelen érdekli, hanem a távoli jövő. Éppen ezért néztünk ilyen példát az említett cikkben. Bárki, aki ilyen célú termékekkel összefut, az csak feltételezett dolgokra tud hagyatkozni. Viszont azért vagyunk szakemberek, hogy ezt a lehető legjobban tegyük, és ennek maximálisan eleget tettünk. A jelenről teljesen felesleges beszélni, mert az csak egy év a sok közül, valójában az összesített teljesítmény számít, az pedig valljuk be, nem túl fényes a nyugdíjbiztosításoknál. Annál nagyobb szakmaiatlanságot el sem tudnánk képzelni, mint hogy valaki azt állítja, hogy a NYESZ és az önkéntes nyugdíjpénztár állami pilléreken alapszik. Egyedüli köze az államhoz annyi, hogy adó-visszatérítés jár hozzá, ugyanúgy ahogy a nyugdíjbiztosításra is. Az is teljesen tévútra visz, ha a kötelező magánnyugdíjpénztárak esetét idézzük fel. Világos, hogy a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes nyugdíjpénztár két teljesen más intézmény. Az előbbinél az állami bevételek egy része került át az egyéni számlákra, míg utóbbinál a saját fizetésünkből származó összeg, ez utóbbi tehát ugyanolyan biztonságban van, mint egy bankbetét, vagy egy értékpapírszámla. A nyugdíjbiztosításnak semmilyen előnye nincs a másik kettő riválissal szemben, az Ön szóhasználatával élve, mindegyik azoknak való, akik maguknak akarják a pénzt. Érthető módon, arról egy szót sem ejt, hogy milyen magas költségei vannak a nyugdíjbiztosításnak és hogy még a legutóbbi jogszabályváltozás után is éves alapon csak azért kellene 2-4%-os hozamot elérnünk a teljes időszak alatt, hogy a pénzünknél legyünk (épp erről szól a cikk is, és ez támadhatatlan érv). És akkor még azt nem is vettük számításba, hogy infláció van, ami folyamatosan elértékteleníti a befektetéseinket, ha érezhető hozam nincs rajtuk. Mindezt végiggondolva, ki is az, aki a saját termékét dicséri és nem lát a szemellenzőtől? Véleményünk szerint egyértelmű a válasz…

      2017.02.01.09:34

  5. Vékony Krisztián

    A cikk ott gombolja félre az egészet, hogy a nyugdíjbiztosításokat 5% hozammal számolja. Miért ebből indul ki? Elfogultnak érzem az egész cikket. A közepes színvonalú termékeknél ez igaz. De a jó konstrukcióknál 13-16%-ról után kéne a matek. S akkor a nyugdíjbiztosítás fölényesen győz!

    2017.02.07.10:18

    1. bankmonitor.hu

      Már bocsánat, de aki ma azt mondja, hogy a számításnak 13-16%-os hozamról kellene indulnia, az nem veszi tudomásul, hogy hol vannak a jelenleg elérhető hozamok. Az átlagos betéti kamat 0,5%, a legjobb lakossági állampapír jelenleg 3,4%-ot fizet, és a befektetési alapok sem tudtak kétszámjegyű hozamokat elérni (egyes részvény és abszolút hozamú alapok kivételével). Az is óriási szerencse, ha 5-6%-ot eltudtunk érni, ennek a duplája vagy a háromszorosa kizárt hosszú távon egy vegyes portfóliótól. Bármilyen elemzést is olvassunk, az derül ki belőle, hogy nem lehet olyan magas hozamokat elérni, mint korábban. Már az nagy szó, ha több évtized átlagában 3%-os reálhozamot hoz egy vagyonkezelő, vagyis 3%-os infláció mellett a 6% is igenis magasnak számít. A nyugdíjbiztosításoknál pedig a költség az, ami átírja a matekot, éves 2-4%-os költség mellett örülhetünk, ha pénzünknél leszünk vagy az infláció felett sikerül végeznünk.

      2017.02.07.10:39

  6. Attila

    Ahogyan az előző hozzászólást kezdtem, az elárulja a folytatásom miértjét, idéznék: “Véleményem szerint mindegyiknek megvan a saját erőssége, ettől függetlenül ez a cikk ismét arról szól, hogyan húzzuk le a nyugdíjbiztosítást”

    Innentől kezdve, szerintem egyértelmű, hogy nem a nyugdíjbiztosítást védem, csupán nem értek egyet azzal, hogy a cikk írója mindegyik termékről csupa pozitív dolgot vél felfedezni, csupán a ny.biztosításokról nem (miközben úgy vélem, minden penge kétélű, tehát az egekig marasztalt termékeknek is van nem kevés árnyoldala). Mivel ezeket elfelejtették leírni, jogosan gondolhatom, hogy a céljuk csupán az értékesítése az Önök által közvetített (vagy érdekelt) termékeknek.

    Valóban, a múlt nem lehet túl fényes a nyugdíjbiztosításoknál, hiszen kicsit több mint 3 éve léteznek csak, így gyakorlatilag múltjuk sincs. Ha viszont hozamok szempontjából vizsgáljuk a teljesítményeket, véleményem szerint lehet nagyon kecsegtető hozamokkal is találkozni (15-20 éves távlatban akár 10% feletti teljesítménnyel, ami egy 5%-os tkm-el, értékkövetéssel, úgy gondolom elég baráti termék lehet). Természetesen lehet kisebb hozammal is számolni, de aki ilyen terméket választ az ezzel is tisztában kell legyen (legalábbis ha etikus az üzletkötő, amiről persze tudnék vitatkozni, de az nem a ny.biztosítások hibája)

    Az persze nálam nagy probléma, hogy nem értem, miért lenne probléma, hogy 4-5%-ot el kell érnie éves szinten, hogy a költségeket kitermelje? Talán ingyen kéne adnia egy szolgáltatást a társaságnak? Talán ingyen kéne dolgoznia egy üzletkötőnek? Talán az adminisztrátor hölgy a társaságnál nem szeret enni, és nem kér ezért fizetést? Véleményem szerint aki ingyen dolgozik, az vagy nem tartja magát sokra, vagy annyit is ér a munkája. Továbbá egy valamire való eszközalap, hosszú távon minimum 7% hozammal dicsekedhet, amit elég erősnek gondolok.

    Ismét leírom, hogy biztos lehessek a dolgomban: nem védek senkit, csak nem szeretem az olyan hatásvadász cikkeket, mint ez is. Ez nem az objektív és valóban teljes független vizsgálatról szólt, hanem arról, hogy ez meg az nem jó, és csak az a jó amit mi mondunk, szóval vegyed meg. Márpedig van ott árnyoldal, és ez nem feltétlenül csak költségekben jelenik meg.

    2017.03.09.23:05

  7. Péter

    Végre, tényleg egy objektív cikk, a sok-sok olyan cikkel és weboldallal ellentétben, akik a nyugdíjbiztosítàst hozzàk ki a legjobbnak! Vitatkoznék azon hozzàszólókkal, akik azt írjàk, hogy a cikk célja a nyugdíjbiztosítàsok lehúzàsa. Szerintem ez nem helytàlló, mert ezeknek a biztosítàsoknak tényleg elég durva költségeik vannak, így a cikkíró abszolute a valósàgról beszél. Nekem volt pàr unit-link biztosítàsom, úgy hogy tapasztalatból mondom, hogy ezek a termékek felejtősek, extrém magas költségekkel. Ez bukó pàlya!

    2017.03.16.23:41

  8. Néha szívesebben lennék zombi

    Kedves Szerző,

    Érdeklődni szeretnék, hogy tervben van-e frissítése a cikknek, mert az MNB 2017.jan.1-jén életbe lépett “etikus életbiztosítási koncepció”-ja következtében számottevően csökkentek (többek között) a nyugdíjbiztosítások TKM értékei.

    Egyébként mennyire jó összehasonlítási alap az önkéntes nyugdíjpénztári díjterhelés és a nyugdíjbiztosítási TKM? Hogyan tudja egyszerű, felelősségteljes, tudatos, halandó vásárló összehasonlítani ezeket a nyugdíjcélú almákat és körtéket?

    A MABISZ legfrissebb adatai alapján 20 éves futamidőre 2% körüli felső TKM-mel rendelkező termékek is vannak (pl. Groupama Karrierív Nyugdíjbiztosítás 1,98%). Ebben elvileg minden költség benne van, még a mögöttes alapkezelési díj is, igaz? Mi a trükk?

    link to mabisz.hu

    Láthatnánk egy mai összehasonlítást, ahol a fenti ábrákban konkrétan szerepel a bankmonitor által a legkevésbé rossznak ítélt nyugdíjbiztosítás is? Mennyivel lenne közelebb a preferált termékekhez?

    Üdvözlettel

    2017.04.30.09:54

  9. Zsolt

    Én is szivesen olvasnék az aktuális helyzetről!
    Előre is hálás köszönet!

    2017.05.17.22:33

  10. 1984

    Én is szeretnék aktualizált cikket látni, előre is köszönjük szépen!

    2017.07.06.15:25

  11. Envagymas

    Ráadásul úgy tudom, hogy a nyugdíj-biztosítás esetén a szerződéskor érvényben lévő nyugdíj korhatár idején lehet hozzájutni büntetés-mentesen a megtakarításhoz (jelenleg 65 év), míg az önkéntes pénztár esetében akkor amikor majdan ténylegesen nyugdíjba enged engem a majdani jogszabályi környezet. Ha addigra 100 év, akkor 100 év. Vagy rosszul tudom ezt, vagy a szerző ezt elfelejtette megemlíteni az “igazságos összehasonlítás” alkalmával. Jó lenne tudni melyik lehet az igaz.

    2017.07.26.23:00

  12. Envagymas

    Persze az is lehet, jól tudom, csak a cikk írásakor még ez nem így volt. Akkor viszont még egy ok a frissítésre…

    2017.07.26.23:12

  13. Katalin

    Engem az érdekelne, hogy ha önkéntes nyugdíjpénztári tsg vagyok és előbb szeretném a pénzt kivenni, miért vonnak le mintegy 42%-ot a tőkéből, mikor azt az adózott jövedelemből fizetem be.

    2017.08.17.12:37

  14. Ilka

    És már csak egy dologról nem szólt ez a cikk, mégpedig arról, hogy a nyugdíj biztosítást kínáló cégek a nyugdíjba vonulás után alapjáraton a 10-15 éven át JÁRADÉK formájában történő kifizetést preferálják, nem pedig az egyösszegben történő kifizetést. Ha valaki egyösszegben szeretné felvenni a pénzét, külön kérvényezni kell, amit majd vagy engednek, vagy nem… Ha nem, akkor “kiveszik” a pénzünket a befektetésekből és a szerződés szerint ezt kövezően 0%-t fog kamatozni a befizetett pénzünk, amíg járadék formájában 10-15 éven át azt visszafizetgetik -2% levonásával…Szerintem ez a nagy bukta benne, csak el kell olvasni az apró betűs szerződési feltételeket (pl. Életít)

    2017.08.27.07:07

  15. Salamon Zoltán

    Envagymas! Nagyon is jól tudod hogy a nyugdíjbiztositás szerödés aláíráskor érvényes nyugdíjkorhatár érvényes rá,tehát hiába emelik,ráadásul 10 év után teljesen adö mentes a megszüntetés,csak az adójováirás+ 20 % kell ki fizetni.
    Mig a nyesz és az önyup nagyon magas adot vonnak le.
    Egyébként meg úgy számolnak itt hozamot a nyugdíjbiztositásra mint ha kötvényeket vettünk volna,ez nem önyup ám! Magyar gazdaságtól független eszközökben lehet be fektettni,,mig az önyup teljesen ki van téve a hazai gazdaságnak ami nagyon veszélyes és drágává teszi az önyupot évi 10% ot vonnak le,ez elég drága önyup nekem.

    2017.09.08.12:35

  16. Salamon Zoltán

    Ja, még annyit felejtsük már ell a kötvényeket egy hosszú távú befektettésnél!
    Arról nem is beszélve hogy a befekettés korlátozottsága mellet ami az önyupnál van drága lesz a csökkenö hozam miatt,hisz nem határozhatom meg hogy csak részvénybe fektessek.
    Egyébbként nem tudtam hogy jövöbe látó emberek dolgozznak a bankmonitornál és meg tudják mondani hogy mennyi lesz a pénzem egyik vagy másik nyugdíj megtakaritással.
    Szrintem ha korrektek akarnak lenni akkor leirják az hogy milyen termékröl van szó nyugdíjbiztositás esetén,eléréses,garantált,teljes életre szól? Menyni idöre szól a TKm?..

    2017.09.08.12:45

  17. Hajdú László

    Mostanában foglalkozat a gondolat, hogy a feleségem számára is valamilyen nyugdíjmegtakarítást indítsak el. Ezért modellszámításokkal összahasonlítottam egy-két biztosító nyugbdíjbiztosítási ajánlatát a NYESZ-ével. Én is valami hasonló eredményre jutottam, mint e cikk szerzője: a nyugdíjbiztosítás költségei a messze a legmagasabbak. A NYESZ és az ÖNYP között valóban csak annyi a különbség, hogy az előbbit az ügyfél kezeli, az utóbbit profik, akik ugyan nagyobb hozamot tudnak elérni, de ennek meg kell fizetni az árát is. Ezért e kettő között az ügyfél pénzügyi befektetési ismeretei és szabadideje alapján érdemes dönteni. Örülök e cikknek, mert megerősítette a számításaim eredményét. Így könnyebben tudunk dönteni.

    2017.12.09.22:26

  18. tamagaba

    Lehet, hogy ez a számítás 20 év múlva egyáltalán nem lesz aktuális? 🙂

    2018.01.22.11:23

  19. Peter

    Én úgy tudtam, hogy ÖNYP-ben a 20 évet elérő befizetés (tőkerész) is adómentesen egyösszegben felvehető.
    Azt viszont én sem értem, ha valakinek nem volt ÖNYP-ben sosem adókedvezménye, az adózott pénzből történt befizezését milyen jogon adóztathatják meg megint??

    2018.01.29.12:03

  20. Lentvorszki József

    Ez a cikk igen egyoldalú és nem igaz! Nem a nyugdíjbiztosítás védelmében,de
    -lealacsonyítja a kockázati fontosságokat
    -elfelejti,hogy a önyp. CSAK a valós nyugdíjkorhatánál vehető fel (most az egyéb következményeket nem vesszük figyelembe)
    -a nyugdíjbiztosítás a mostani nyugdíjkorhatárkor jár le amikor már lehet szükség lesz rá a kor miatt
    -önyp.-ból 10 év után kivett hozam ismét 20% adókedvezménnyel elhelyezhető,szemben ha bent marad “csücsül” a számlán1%-ért,mert már ilyen alacsony lesz a hozam
    -és nem “sérül” a nyugdíj cél!!!
    Nem az első (lásd a Fundi összehasonlításukat),hogy azt hírdetik ahonnan zsetont kapnak!Már számomra nem hitelesek.

    2018.02.11.16:38

  21. Lentvorszki József

    Még egy megjegyzés :Attila nevű hozzászólónak tökéletesen igaza van!

    2018.02.11.16:42

  22. Pecás

    Sajnos az látszik ebből a cikkből, hogy vagy egy hozzá nem értő, vagy egy saját terméket népszerűsítő valaki írta úgy, hogy nem ad teljes körű információt. A legfontosabbat nem veszi figyelembe!!! VAN OLYAN NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI TERMÉK, AMI NEM TŐZSDEI ALAPÚ! Így nincs olyan költsége sem, ahogy a cikkben szó van róla. Nekem ilyen van. Tavaly is nettó 6,5%-ot írtak jóvá.

    2018.05.16.06:48

    1. bankmonitor.hu

      Kedves Pecás,

      A cikk még az MNB etikus biztosítási koncepció életbe lépése előtt íródott. Ma már vannak jobb TKM szinttel rendelkező nyugdíjbiztosítások is, viszont ha az átlagos költségterhelést nézzük, az önkéntes nyugdíjpénztárak még mindig jobbak tudnak lenni.
      Vannak olyan nyugdíjbiztosítások, amelyek nem unit-linked alapúak, de ezek viszonylag alacsony hozamot ígérnek (1-2%), a költségek viszont ugyanakkorák lehetnek.
      A unit-linked típusú nyugdíjbiztosítások esetében eszközalapokba, vagyis a biztosító által meghatározott befektetési alapokba tehetjük a pénzt. Ezek általában többféle típusú és kockázati szintű alapokat jelentenek, így vannak részvény, kötvény, vegyes stb. alapok. Így ez azt is jelenti, hogy ezek között vannak tőzsdei befektetések is. Ha nem szerepelne benne ilyen befektetés, például egy tisztán állampapír alapú portfóliót tudunk elképzelni, ez azonban nem tudta volna biztosítani az Ön által említett 6,5%-os hozamot.

      2018.05.16.08:54

  23. Gyuri

    Ne feledjük, az oldalt az MKB támogatja, akik részre hajlóak.
    Ők alapból az önkéntes péntárat támogatják, így nehéz objektívan véleményt, cikket írni.
    Nem is említi az ónkéntes pénztárak 6%-os befizetésekből automatikusan levonásra kerülő költségét, szemben a nyugdíjbiztosításéval, ami 1,09-3,4 % között van, attól függően, hogy melyik biztosítónál kötjük

    2018.05.29.11:37

    1. bankmonitor.hu

      Kedves Gyuri,

      Szó sincs részre hajlásról. A cikk ugyan régebbi írás, de abban nem változott a véleményünk, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár olcsóbb lehet, habár kétségtelen, hogy vannak kedvező TKM szintű nyugdíjbiztosítások is (főként az etikus biztosítási koncepció óta).
      Másrészről figyelembe kell venni, hogy a költségek számítási módját. Mint írja is, az önkéntes nyugdíjpénztár befizetésarányos díjakkal dolgozik, ezzel szemben a nyugdíjbiztosítás a vagyon arányában vonja le a költségeket. Márpedig az 5-6%-os befizetésarányos költségterheléssel hosszú távon jobban jövünk ki, mint a vagyonarányos esetében! 25-30 év távlatában a költség a vagyon arányában az önkéntes pénztárnál 2% alá is csökkenhet.

      2018.05.29.12:39

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Szakértői cikkek

Személyi kölcsön tudnivalók

A cikksorozat támogatója logo

A Bankmonitor

Velünk időt és pénzt spórolhatsz mert nem kell bemenned egyesével minden bankba. Kalkulátorainkkal összehasonlíthatod a lakossági és vállalati pénzügyi termékeket és a döntésben személyesen is segítünk.

A Bankmonitor Csapata

Kapcsolódó tartalmak

Vihar ide, vihar oda, a nyugdíjpénz jó helyen van!

2018. 06. 20.

Az év első fele alapján az önkéntes nyugdíjpénztárak hozamai nem lesznek olyan kiválóak, mint az utóbbi években. Ennek oka, hogy a kötvények és a részvények felett is borús fellegek gyülekeznek....

Nyugdíj: az nyerte a legtöbbet, aki a legkevesebbet vesztette

2018. 06. 17.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai jobb, ha felkészülnek: a tavalyi bődületes 10% feletti teljesítmény után, idén sokkal szerényebb teljesítménnyel kell majd beérniük. Sőt, ha minden így marad, akkor veszteséget fognak elkönyvelni...

Elszáll a nyugdíjkorhatár, de több nyugdíjunk lesz?

2018. 06. 15.

Egy friss elemzés rendkívül erős megállapítást tett, eszerint olyan kemény helyzet elé állítja a társadalom öregedése a nyugdíjrendszert, hogy 2015 és 2050 között az OECD országokban átlagosan 8,4 évvel kellene...

A nyugdíj-kiegészítést a következő befektetések hozzák össze

2018. 06. 10.

Nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Ma ezek a dedikáltan nyugdíjcélú megtakarítások, amiket az állam is támogat 20%-os adójóváírással. De melyiknél mibe kerül a befizetett pénz? Végső soron milyen...

Blogajánló

  • alapblog

    Záróra

    Egy régen neves cuki végleg bezárt, egy másik még csak átmenetileg, mert nincs munkaerő, egy harmadik étterem azt választotta, hogy vasárnap délutántól szerda délig zárva...

  • Lakásfókusz

    Már az irodában is otthon érezhetjük magunkat

    A munkahelyünkre igencsak ritkán gondolunk úgy, mint egy nyugodt, otthonos helyre, ahová a kötelességeinken túl is szívesen járunk be. Ezen kíván változtatni a myhive nevű vadiúj irodamárka, amely az otthonos megvalósítást ötvözi a modern irodák sajátosságaival. A márka nemrég debütált Magyarországon, aminek köszönhetően öt irodaház is teljesen átalakul.