A mai aktív dolgozók részéről az egyetlen felelős döntés az, ha elkezdenek megtakarítani idős korukra. Ezzel nagyon sokan tisztában vannak: bőven egymillió fölött van a saját nyugdíjukra megtakarítók létszáma. Viszont kevesen tudhatják azt, hogy mi az optimális időpont egy nyugdíjcélú előtakarékosság elindítására. Már a húszas éveinkben el kell kezdenünk? Vagy talán ráérünk a negyvenes éveinkig? Most egy konkrét életút vizsgálatával bemutatjuk, hogy a Bankmonitor szakértői szerint hány éves korban kínálkozik erre a legjobb alkalom!
A kérdés egyáltalán nem egyszerű, hiszen minden életkornak megvannak a maga előnyös és hátrányos tulajdonságai. Karrierünk kezdetén alacsonyabb jövedelemmel indulunk, ugyanakkor valószínűleg nem kell gondoskodnunk egy egész családról. Negyvenes éveinkben érjük el a jövedelmi helyzetünk csúcsát, de ekkor már el kell tartanunk a gyermekeinket is. Ötvenes éveinktől kezdve a gyerekek elkezdhetnek kirepülni, de ilyenkor már kevesebb időnk van hátra a vagyonépítésre.
Tehát mikor kell elkezdeni a nyugdíjcélú előtakarékoskodást? A kérdés eldöntése érdekében most egy átlagos család életútját követjük végig, a szülők fiatalkorától egészen a nyugdíjkorhatár betöltéséig.
Hirdetés
Hirdetés
Az aktív évek kezdete
A példa szereplői 23 éves korban kezdenek aktívan dolgozni, de ekkor még otthon laknak a szüleiknél. A KSH legfrissebb statisztikái szerint a 20-29 évesek átlagos jövedelme kb. havi nettó 227 000 forint. Ebben az élethelyzetben akár 1 év alatt is összegyűjthetnek 6 havi kiadásra elegendő vésztartalékot, így az önálló életüket már egyfajta anyagi védettségben kezdhetik meg.
27-29 éves kor: családalapítás
Az Eurostat adatai szerint a magyar fiatalok átlagosan kb. 27 évesen költöznek el otthonról. Eddigre (ketten együtt) már képesek lehetnek előteremteni a saját ingatlanhoz szükséges önerőt. Így a pár tagjai egy lakáshitel felvételével egyidejűleg elkezdhetik közös életüket új otthonukban.
A magyar nők átlagosan 29-30 évesen vállalják első gyermeküket. Ezáltal évekre „kiesnek” a munkaerőpiacról, de a család jövedelmének csökkenését enyhítik a magyar családtámogatási rendszer elemei. Az egy gyermeket nevelő fiatal párok a GYES, a családi pótlék, a családi SZJA-kedvezmény és az első házasok adókedvezménye révén összesen kb. 53 000 forintot kapnak az államtól havonta.
30-36 éves kor: gyermeknevelés
Ha két év telik el az első és a második gyermek születése között, akkor a szülők 32 évesek lehetnek a második gyermekáldáskor. A család kiadásai ekkor számottevően megnövekednek, mivel a gyermeket nevelő családok egy főre jutó átlagos kiadása kb. 80 000 forint (KSH). A családtámogatási rendszernek köszönhetően ugyanakkor a család jövedelme is növekszik: az államtól kapott összegek két gyermek esetén már 70-90 000 forintra emelkednek.
36 éves kor: az anya visszatér dolgozni
A második gyermek 4 éves korától a példában szereplő anya ismét visszatér a munka világába. A 30-39 éves felnőttek ráadásul jóval többet is keresnek, mint korábban: ebben a korosztályban havi 282 000 forint körül alakul a nettó átlagbér. Ennek a két tényezőnek köszönhetően a kétkeresős családok jövedelme (az állami támogatásokkal együtt) 600 000 forint fölé emelkedhet!
A jövedelmi ugrás miatt a család valószínűleg ilyenkor tudja a legtöbb pénzt megtakarítani. Éppen ezért a nyugdíjcélú megtakarítások optimális időpontjának is ez az életkor tekinthető. 35-36 éves korban a kitűzött nyugdíjcél akár fejenként 30 000 forintból is megvalósítható, tehát a megkeresett jövedelem kb. 10%-át veszi igénybe.
Igaz, hogy a húszas években kezdve alacsonyabb havi összegek is lehetővé tennék egy ugyanakkora nyugdíjtőke felépítését. Azonban a család (alacsonyabb) jövedelmének nagyobb arányát tenné ki a szükséges megtakarítás. Akik pedig az ötvenes évekig halogatják a megtakarítás elkezdését, ugyanezzel a problémával szembesülnének. A rövid futamidő miatt sokkal nagyobb havi összegek megtakarítása lenne szükséges, ami a bér jelentős részét „felemésztheti”.
36-49 éves kor: a lakáshitel kifizetése
Egy 27 éves korban felvett, 20 éves futamidejű lakáshitel utolsó törlesztőrészletét 47 éves korban kell majd kifizetni. (Akik éltek a hiteltörlesztési moratóriummal, nekik másfél-két évvel tovább is tarthat a futamidő.) A gyermekek ugyanebben az időszakban fogják betölteni a 16-18 éves életkort, így majd a legtöbb állami támogatás folyósítása is befejeződik. Ebben az évtizedben adódik a legjobb alkalom a gyermekek életkezdését támogató, célzott megtakarításra is.
Ötvenes évek: az utolsó aktív évtized
A nyugdíjkorhatár jelenleg 64,5 év, de az 1957-től születettekre már 65 éves korhatár vonatkozik. Ugyanakkor a nők előszeretettel vonulnak nyugdíjba korábban is, kihasználva a korkedvezményt. Így az ötvenes évek az utolsó teljes évtized, amit a magyarok aktív munkával töltenek. Az 50-59 éves dolgozók már jellemzően alacsonyabb bérre számíthatnak (átlagosan kb. havi nettó 258 000 forint), mint a korábbi éveikben. Ezért a pénzügyi célok megalapozását semmiképpen nem ajánlott idáig halogatni.
Mennyi nyugdíjra számíthatnak a pár tagjai?
A fent bemutatott életpályák után a férfi kb. 230 000 forintos, a nő kb. 200 000 forintos nyugdíjra lesz jogosult (óvatos becslés szerint). Ez jelentősen meghaladná a mai átlagnyugdíjat (kb. 148 000 forint), mégis jóval alacsonyabb, mint a korábban megszokott bevételi szint. Továbbá nem szabad megfeledkeznünk a nyugdíjrendszer fenntarthatósági problémáiról. Nem tudhatjuk, hogy a következő évtizedekben hogyan fog változni a nyugdíjszámítás módja, vagy miként emelkedik majd a nyugdíjkorhatár. Ezért az egyetlen felelős döntés az, ha még aktív éveinkben saját magunknak gondoskodunk az idős kori megélhetésünkről!
A nyugdíj-előtakarékossági szerződésekre jelenleg 20%-os (legfeljebb évi 280 000 forintos) állami támogatás is igényelhető! A legmegfelelőbb nyugdíjmegtakarítás kiválasztásában segítséget nyújthat a Bankmonitor kalkulátora.
