Jó esély van rá, hogy a vagyonátruházási illeték mértéke változik a jövőben aszerint, hogy milyen céllal vásárol ingatlant valaki. Szó volt arról, hogy a befektetőknek a jövőben többet kellene fizetniük, esetleg az első lakásukat vásárlók számára illetékmentes lehet a használt ingatlan megvásárlása. Összegyűjtöttük, hogy mit kell tudni az illetékről, és kiszámoltuk, mit jelentene összegszerűen az esetleges változás.
A budapesti lakásárak emelkedés olyan mértékű volt az elmúlt években, hogy egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy itt vásároljanak otthont maguknak. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy egy átlagos budapesti panellakás irányára – a Duna House statisztikái szerint – 2019. februárban 28.131.500 Ft volt, ami négyzetméterenként 538.500 Ft-ot jelent. A téglalakások ára ennél is magasabb: itt az átlagár 47,8 millió Ft volt februárban, azaz 661.500 Ft-ot kértek minden egyes négyzetméterért.
Eközben vidéken egy átlagos panellakás 15.671.000 Ft-os irányáron kerül a piacra, a téglaépítésű ingatlanok esetében pedig 18.189.500 Ft ugyanez. Bár a regionális eltérések vidéken is nagyok, egyes nagyvárosokban már szinte budapesti árakat találni, az előbbi számok azért jól szemléltetik, hogy a fővárosi ingatlanpiac más dimenziókban mozog.
A rakétaként kilövő budapesti piac legfontosabb felhajtóereje a befektetési célú vásárlások magas száma: 2019. februárban ezek tették ki az összes tranzakció 41%-át. Ez egyébként visszaesést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest, amikor is még 45% volt ugyanez. Bár vidéken is sokan vásárolnak ingatlant befektetési céllal, de a 30%-os arány azért lényegesen alacsonyabb.
Hirdetés
Hirdetés
Egyre nagyobb önrész kell
Az áremelkedés egyben azt is jelenti, hogy mind nehezebb saját tulajdonú ingatlanhoz jutni, ráadásul, ha hitellel vásárol valaki, akkor az ehhez szükséges minimális önrész is egyre nagyobb. Egy átlagos, 47,8 millió Ft-ba kerülő budapesti téglalakás esetében a minimális önrész hitel esetén 9,56 millió Ft, hiszen a hitel nagysága nem haladhatja meg a becsült forgalmi érték 80%-át.
Az önrészhez azonban nyugodtan hozzáadhatjuk a vagyonátruházási illetéket is, ami használt ingatlan esetében alapesetben az ár 4%-a.
A Bankmonitor Lakáshitel Kalkulátorával pillanatok alatt megnézheted, hogy a jövedelmeddel milyen kamatokkal kaphatsz lakáshitelt az általad kiválasztott ingatlanra.
Kiknek jár az illetékkedvezmény?
Amennyiben valaki az első ingatlanját vásárolja meg, és még nem töltötte be a 35. életévét, akkor csak 50% (vagyis 2%) illetéket kell fizetnie, feltéve, hogy az ingatlan értéke nem haladja meg a 15 millió Ft-ot. Ha ennél drágább az ingatlan, akkor a teljes vételár illetékköteles. Látható, hogy bár biztosan jól jön mindenkinek a kedvezmény, a feltételek aligha a jelenlegi lakásárakhoz lettek kitalálva. Manapság ráadásul egyre később alapítanak a magyarok családot, így könnyen elképzelhető, hogy mire megvennék első saját ingatlanjukat, már kifutnak a felső korhatárból.
A vagyonátruházási illeték sajátossága, hogy újépítésű ingatlan vásárlásakor is kedvezmény jár: 15 millió Ft-ig nem kell illetéket fizetni, az ezt meghaladó részre azonban marad a 4%. Fontos kitétel ugyanakkor, hogy az ingatlan értéke ebben az esetben sem haladhatja meg a 30 millió Ft-ot. Amennyiben ennél drágább az ingatlan, akkor akkor a teljes ár után meg kell fizetni a 4%-ot.
Az egyik ingatlanból a másikba költözők számára könnyebbséget jelent, hogy az ilyen, úgynevezett „csere pótló vétel” esetében csak a régi és az új lakás árának a különbsége az illetékszámítás alapja. Vagyis, ha egy 20 millió Ft-os ingatlant elad valaki, és egy 30 milliósba költözik, akkor 10 millió Ft után fizet illetéket, ami alap esetben 400 ezer Ft. A „csere pótló vétel” feltétele ugyanakkor, hogy az eladás és a vétel időpontja között nem telhet el 3 évnél hosszabb idő.
2019 óta arra is van lehetőség, hogy úgy vegyünk új ingatlant, hogy a régit még nem adtuk el, amivel az albérletben töltött idő megspórolható. Ilyenkor a vásárlónak jeleznie kell a NAV felé, hogy egy éven belül el kíván adni egy másik ingatlant. Ezt követően az illetékkiszabási eljárást ideiglenesen felfüggesztik, a vagyonátruházási illetéket pedig majd csak az értékesítést követően, a két ingatlan árkülönbsége alapján határozzák meg.
Mindenképp kedvezményként fogható fel, hogy megfelelő indoklás esetén a NAV 12 havi részletfizetési kedvezményt ad, ám arra mindenképp figyelni kell, hogy nem szabad csúszni az aktuális részlet befizetésével, mert akkor egy összegben számlázzák ki a teljes illetéket.
Mikor jár az illetékmentesség?
1. Újépítésű ingatlan megvásárlásakor 15 millió Ft-ig nem kell illetéket fizetni, amennyiben az ingatlan értéke nem haladja meg a 30 millió Ft-ot. Ebben az esetben a 15 és a 30 millió Ft közötti részre kell megfizetni a 4%-ot. Ha meghaladja az ingatlan értéke a 30 millió Ft-ot, akkor a teljes vételár után 4% az illeték mértéke.
2. Ha elad valaki egy ingatlant, majd 3 éven belül vásárol egy legalább olyan, vagy annál alacsonyabb értékűt.
3. Ha megvásárol valaki egy ingatlant, majd 1 éven belül elad egy legalább akkora, vagy annál nagyobb értékűt.
4. Házastársak közötti adásvételkor.
5. Egyenes ági rokonok között adásvételkor.
6. Telek vásárlásakor, amennyiben 4 éven belül megkezdődik rajta a lakóingatlan-építés.
7. Önkormányzati és állami tulajdonú ingatlan vásárlásakor.
Mit jelentene az illetékek csökkentése vagy emelése?
Az MNB szeretné letörni a budapesti ingatlanárak további emelkedését, amit a tervek szerint a befektetési célú nagyobb mértékű megadóztatásával érne el. Ahhoz, hogy ennek érezhető hatása legyen, a vagyonátruházási illeték jelentős emelésére volna szükség: 8%-os illetékkel számolva már 3,8 millió Ft volna a fizetendő összeg. Persze a hatás annyiban kérdéses, hogy a befektetési céllal vásárlók közül sokan a gyermekeiknek vásárolnak ingatlant, mert ez tűnik jelenleg az egyik legjobb és legbiztosabb befektetésnek az aktuális hozamok mellett. De régi beidegződés az is, hogy a szülők, amennyiben tehetik, igyekeznek segíteni a „fészekrakásban”.
Ezeket a vásárlásokat egy illetékelemelés tehát nem érinti. Sőt, ha az illetékemeléssel párhuzamosan az első ingatlan vásárlását még illetékmentessé is tennék, az akár még több ilyen tranzakciót generálna. Legalábbis addig, amíg az árak felfelé mozognak, a hitelkamatok pedig a jelenlegi alacsony szinten maradnak. Az árak emelkedésére, ha lassuló ütemben is, de a jövőben is jó esély van, ugyanis a 10 millió Ft-os babaváró hitel, a falusi CSOK bevezetése, a kedvezményes CSOK hitel használt ingatlanokra való kiterjesztése, valamint az, hogy a vissza nem térítendő CSOK támogatásnál eltörölték a korábbi, használt lakásokra érvényes 35 millió Ft-os értékhatárt, egyaránt ezt a trendet támogatja.
Bár a hitelkamatok lassú emelkedése egy ideje már érzékelhető, a jelenlegi szint még mindig rendkívül kedvező, hosszabb távú kamatfixálással pedig a jövőbeni kamatemelkedés miatti kockázat is kiküszöbölhető. Az új lakáshitelesek érzik is, hogy így kell eljárniuk, hiszen a változó kamatozású (1 évnél rövidebb kamatperiódusú) hitelek iránti igény minimálisra csökkent, a legnépszerűbbek pedig a 10 évre fixált kamatú hitelek, már csak azért is, mert ezeknél a legnagyobb az árverseny a bankok között.1
