Elbukhatjuk a nyugdíj-megtakarításunkat, ha elválunk?

Elbukhatjuk a nyugdíj-megtakarításunkat, ha elválunk?
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2021-04-08
 

Azon túl, hogy a válás szinte minden esetben komoly lelki sérüléseket okoz, a vagyonmegosztáson is túl kell esni. De előfordulhat vajon, hogy a válás során akár meglévő nyugdíj-megtakarításunkat is elveszítjük? Ennek jártak utána a Bankmonitor szakértői.

2019-ben Magyarországon 65 ezer házasság köttetett, ami annyira kimagasló szám, hogy az elmúlt 25 évben nem volt rá példa, sőt ezzel a válások arányát is sikerült 30 százalék alá szorítani, ami szintén régen nem látott eredmény. A remélhetőleg javuló tendencia ellenére átlagosan közel 30 ezer válással számolhatunk évente, amelynek egyik nem túl örömteli velejárója a vagyonmegosztás.

Mi történik a vagyonmegosztás során?

A házastársak válásának egyik következménye a vagyonmegosztás, amelybe egy nyugdíjbiztosítási szerződés is beletartozik. A Ptk. 4:34 paragrafusa szól a házastársak vagyoni viszonyainak rendezéséről.

Abban az esetben, ha a házastársak kötöttek vagyonjogi szerződést a házasságkötés előtt vagy az alatt, akkor ebben arról is rendelkezniük kellett, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés kinek a kizárólagos tulajdonát képezi.

A válások száma Magyarországon 1995 és 2019 között

Ha nincs ilyen szerződés, akkor a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség áll fenn a törvényes magyar vagyonjogi rendszer alapján. Ez azt jelenti, hogy a házastársak közösvagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek, továbbá a közös vagyontárgyak terheit és a vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat is közösen viselik. A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.

A vagyonjogi igények rendezése kapcsán az a cél, hogy a megosztás során egyik fél se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz. Ez úgy valósulhat meg, hogy a felek a házastársi életközösségük alatt szerzett valamennyi vagyont, így a befektetéseket és pénzügyi termékeket is elosztják.

Hirdetés

Hirdetés

Minek számít a nyugdíjbiztosítás a vagyonmegosztás során?

A nyugdíjbiztosítás egy nyugdíjkiegészítő megtakarítási forma az önkéntes nyugdíjpénztár és a NYESZ számla mellett. Az adott évi díjbefizetés után 20% adókedvezményt lehet igénybe venni, amelynek a felső határa évente 130 000 forint.

A Magyarországon működő biztosítótársaságok különféle nyugdíjbiztosítási konstrukciókat kínálnak, ezek általában úgynevezett unit linked típusú befektetési konstrukciók, vagyis az ügyfél döntésétől és kockázatvállalási hajlandóságától függően különböző összetételű eszközalapokba fektetnek. Általában 10 000 -12 000 forint a minimális havi díj, míg felső határ nincs, de az adókedvezmény maximumát 650 000 forint éves befizetés esetén lehet teljes egészében kihasználni. A nyugdíjbiztosításoknak meg kell felelniük a jogszabályok által támasztott követelményeknek, de sok biztosító élet-, baleset- és betegségbiztosítási kiegészítőkkel teszi komplexebbé a nyugdíjszolgáltatásokat.

A nyugdíjbiztosítási szerződések minden esetben a szerződéskötés-kori nyugdíjkorhatár elérésekor járnak le. Ez jelenleg 65. életév betöltése. A nyugdíjbiztosítási szerződés esetén a szerződő – aki a díjfizető és az adókedvezmény jogosultja – lehet akár a biztosítottól eltérő személy is.

A biztosított az, akinek az életére kötötték a szerződést, így a szerződés az ő nyugdíjba-menetelekor jár le. A nyugdíjszolgáltatásokra nem lehet más kedvezményezettet jelölni, csak a biztosíttat.

Hogyan lehet elosztani egy nyugdíjbiztosítást?

Az egyik házastárs, mint szerződő által kötött nyugdíjbiztosítási szerződés értéke a közös vagyon részét képezi, ha a szerződést a házastársi vagyonközösség idején kötötték, illetve a díját is ekkor fizették. Ezért a vagyonmegosztásnál a nyugdíjbiztosítási szerződést is figyelembe kell venni.

Egy nyugdíjbiztosítás szerződés azonban hosszútávú megtakarítás, amely az időskori évek finanszírozásáról szól. A biztosítás megkötésekor felmerülnek olyan költségek a biztosító részéről, amelyek a szerződés visszavásárlásakor nem kerülnek visszafizetésre. Ez elsősorban a szerződés kezdeti éveire igaz.

Kérd részletes
eredményeidet email-ben!
A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre.
Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
0 Ft
ennyi pénzed lesz
mire nyugdíjba mész
A részletes eredményedet
e-mailben fogjuk elküldeni számodra!

Szeretnéd megtudni:
  • Hogyan lesz ennyi pénzed nyugdíjas éveidre?
  • Hogy melyik számodra a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ?
  • Illetve, hogy mennyi állami támogatást kaphatsz?
Bízd magad független szakértőinkre!

A Biztosítási Törvény által meghatározott szabályok szerint, amelyek a nyugdíjbiztosításokra is vonatkoznak, a szerződés visszavásárlásakor a szerződés első évében legalább a (kockázati díjrésszel csökkentett) díj 20%-át, a második évben az 50%-t, a harmadik évtől kezdődően a díj 80%-át kell visszafizetnie a biztosítónak.

Vagyis a visszavásárlási érték nem azonos a befizetett díjjal! Ám még kedvezőtlenebbé teszi a helyzetet az, hogy a nyugdíjbiztosítás megszűnésekor az igénybe vett adókedvezményt – ami a nyugdíjbiztosítás egyik legnagyobb előnye -20 százalékkal növelve kell visszafizetni az államkasszának.

Célszerű megállapodni

A fentiek következtében a nyugdíjbiztosítási szerződés visszavásárlását és a visszavásárlási érték egyenlő arányban történő elosztását mindenképpen célszerű elkerülni, mivel ez mindkét fél számára veszteséget jelent. Ezért a legjobb megoldás az, ha a biztosítotté marad a szerződés, ő pedig kifizeti a másik felet.

Mi történik akkor, ha a szerződő és a biztosított más személy?

Abban az esetben, ha a nyugdíjbiztosítási szerződésben a szerződő az egyik házastárs, a másik fél pedig a biztosított, akkor további egyeztetésekre lesz szükség. A biztosítási szerződésekben, különösen a nyugdíjbiztosítások esetében a biztosított személye nem változtatható meg a tartam alatt, vagyis nem lehet kicserélni valaki mással, tehát a szerződő nem válhat biztosítottá. Viszont arra van lehetőség, hogy a biztosított a szerződő helyébe lépjen és a továbbiakban ő folytassa a díjfizetést és gyakorolja a szerződőt megillető jogokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a biztosítotté lesz a szerződés, a szerződőt pedig, mint a vagyonmegosztásban résztvevő másik felet kifizeti.

Abban az esetben, ha a szerződő fél az egyik házastárs, a biztosított viszont egy harmadik személy, akkor a vagyonmegosztásba be kell vonni a biztosítási szerződést, hiszen a díjfizetés a közös vagyonból történt. Amennyiben viszont a biztosított az egyik házastárs, és a szerződő a harmadik személy, aki a biztosítás díját fizette, akkor nem lesz a nyugdíjbiztosítás a vagyonmegosztás része, hiszen nem a házastársak vagyonából fizették a díjat.

 

Hirdetés
Hirdetés