Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Baj van: már a 70 éves nyugdíjkorhatárról suttognak

  • 2016-08-25
  • szerző: bankmonitor.hu

Rendesen felkavarta az állóvizet a német jegybank korhatár-emelési javaslata, amire azért van szükség, mert különben szerintük a rendszer fenntarthatatlanná válik. Számunkra sem jó hír mindez, hiszen hasonló cipőben járunk, bár a lehetőségeink talán valamelyest nagyobbak. Ki kell mondani, hogy a következő évtizedekben sokkal többet kell tenni ugyanazért az állami nyugdíjért. Ha nem akarunk kiszolgáltatottak lenni, akkor érdemes már idejekorán a nyugdíjra célzottan takarékoskodni.

A németek már aggódnak

Megszaporodtak mostanság a nyugdíjrendszert jövőjét firtató elemzések, nem olyan régen a magyar jegybank készített egy ilyet, míg most a német kollégák jöttek ki egy terjedelmesebb anyaggal. Még mielőtt azt gondolnánk, hogy a németek kivételezett helyzetben vannak és a náluk minden a lehető legnagyobb rendben van, a valóságban ez koránt sincs így. Ezért náluk is a tettek mezejére kellett lépni.

Nem mondhatnánk, hogy a németek mindent az utolsó percre halogatnának, már korábban döntöttek arról, hogy a nyugdíjrendszerüket megerősítik. Nem tehettek mást, hiszen az állami nyugdíjrendszer súlyos pénzügyi nehézségek elé néz az alacsony születésszám és a növekvő várható élettartam miatt. Márpedig, ha a bevételek nem fedezik a kiadásokat hosszú távon, akkor máshonnan kell elvenni pénzt, hogy a nyugdíjakra legyen. És ezt a német kormány sem hagyhatta szó nélkül.

Három területen is beavatkoztak, amelyek fokozatosan 2030-ig lépnek érvénybe:

  • 65 évről 67 évre emelik fokozatosan a nyugdíjkorhatárt
  • a nyugdíjjárulék a mostani 18,7%-ról 22%-ra nő
  • a nyugdíjak átlagos szintje az átlagkeresethez (járulékkal csökkentett, de adózás előtti) képest 50%-ról 43%-ra esik vissza

Gondolhatnánk, hogy ha már ilyen horderejű lépéseket hoztak, akkor ez már talán csak elegendő lesz, de a jegybank a napokban publikált tanulmányában megkongatta a vészharangokat. A hivatalos számítások 2030-on túl nem igazán készültek, márpedig olyan mértékben romlik a helyzet az említett időpontot követően, hogy a bankárok szerint a kötelező nyugdíjkorhatárt 2030-tól 2060-ig még tovább kell emelni, méghozzá 69 évre. Ahogy fogalmaztak: a munkával töltött évek meghosszabbodásának nem szabad tabunak lennie, sokkal inkább kulcskérdésként kell kezelni.

Nyugdíj kalkulátor

Ennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész

Nincs találat a megadott paraméterek alapján.

A nyugdíjig hátralévő évek
-


Teljes felvehető összeg
-
állami támogatás és hozama
-
összes befizetés
-
befizetés hozama
-
összes költség
-




Havi plusz kifizetés nyugdíjas korban
-
Mennyivel növeli ez a nyugdíjadat?
-

  • Nyugdíjgondjaid megoldhatók, kérj ingyenes tájékoztatást!
  • Nagyon sokat fog számítani a havi közel ezer forintos összeg a nyugdíjban.
<< Vissza

Fogyóban a puskapor

Nem véletlen, hogy a nyugdíjkorhatárhoz nyúlnának a jegybankárok, mert igazán más választási lehetőség nem nagyon van. Egyik oldalról azért vannak gondban a gazdaság irányítói, mert a járulékokat nem lehet egy bizonyos szint fölé emelni, hiszen akkor az emberek munkavégzési kedve hagyna alább. Másik oldalról a nyugdíjak – átlagkeresethez viszonyított – relatív szintjét sem lehet vég nélkül csökkenteni, hiszen ez komolyabb társadalmi ellenállást váltana ki.

Végső soron marad a nyugdíjkorhatár, ami a leghatásosabb fegyver lehet a politikusok kezében. Azért számít csodafegyvernek, mert egyrészt arra kényszeríti a foglalkoztatottakat, hogy tovább maradjanak aktívak és fizessék a járulékokat. Másrészt a nyugdíjrendszer kiadásait is visszafogja, mert nem engedi, hogy a növekvő élettartam hatására többet legyenek az emberek nyugdíjban.

Beszédesek a németeknél megfigyelhető számok. Aki 1960-ban ment nyugdíjba, annak a várható élettartama 13,5 év volt, míg 2011-ben a férfiak és nők átlagosan már 19 évet töltöttek el nyugdíjasként. Másként megfogalmazva, míg bő 50 éve a munkában töltött évek 30%-át tette ki a nyugdíjban töltött idő, addig 2011-re ez az arány 42%-ra nőtt. Ennek fényében nem véletlen, hogy a lakosság számára komoly megszorítással járó intézkedéseket indítottak el.

A jegybank szerint, ha 2030-tól újabb korhatáremelés indulna el, akkor nem romlana tovább ez a helyzet, és nem esne tovább az átlagos nyugdíjak értéke az átlagkeresethez képest. Bár tanulságos, hogy a beszámolójukban növekvő nyugdíjjárulékkal számolnak (24% lesz 2060-ban), vagyis ha a nyugdíjak fenntartása prioritást élvez, akkor a korhatár emelés mellett még a járulékokat is kisebb mértékben emelni szükséges.

Az biztos, hogy a 2017-es német választások előtt nincs sok remény arra, hogy a jegybanki javaslatokról érdemben tárgyaljanak. De a témát nem lehet szőnyeg alá söpörni, mert a fenti példa is mutatja, hogy folyamatos újratervezés nélkül elszállna a nyugdíjrendszer hiánya.

nyugdij2160824
Ne számítsunk semmi jóra

A német jegybank számításai aggodalommal tölthetnek el bennünket, hiszen nagyon hasonló forgatókönyv elé nézünk mi is. Nálunk annyiban jobb a helyzet, hogy itthon elegendő volt a 65 éves korhatár fokozatos bevezetése és a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása ahhoz, hogy a 2030-as évek közepéig a nyugdíjrendszerünk egyensúlyba maradjon. Utána viszont szétnyílik az olló a bevételek és a kiadások között, vagyis ránk is az az út vár, amit a németeknél már megpedzegetett a központi bank.

Végső soron mindegy, hogy pontosan mi változik (nyugdíjkorhatár, járulék, kezdőnyugdíj szintje), mert a következmény úgyis az lesz, hogy egy manapság látott nyugdíjhoz képest sokkal többet kell tennünk a jövőben. Vagy azzal, hogy többet dolgozunk, vagy azzal, hogy több járulékot fizetünk be, vagy esetleg mind a kettőt. Azt még most nem lehet tudni, hogy mi lesz az irány, a német javaslatok viszont támpontul szolgálhatnak.

Egyetlen út marad, ha elfogadjuk, hogy kisebb állami nyugdíj vár ránk, mégpedig az öngondoskodás. Több lehetőség is nyitva áll előttünk, kezdve a néhány ezer forintos kezdő befizetéstől elérhető önkéntes nyugdíjpénztárakkal. Már havi 5000 forint mellett is elindulhatunk, és kellően hosszú időszak után érdemi nyugdíj-kiegészítést kaphatunk.

30 Hozzászólás

  • Egy állampolgár 2016-08-25 08:27:04 - Válasz

    A lényeg!
    Hozzátok a bankba minden pénzeteket, és majd mi megőrizzük…

  • Frakki60 2016-08-25 08:39:19 - Válasz

    Ha a véleményemet őszintén megírnám, egyrészt az összes jelenlegi nyugdíjast magamra haragítanám, másrészt a politikusokról állítanék ki cseppet se jó képet. Ugye – akik éltek az előző rendszerben – azok nagyon jól tudják, miként ment a nyugdíjba vonulás akkoriban. A “védett korban lévő” az utolsó 5 évében már a “sétálóidejét” töltötte. Sokat már nem erőlködött, de az összes lehető címen adták neki – a korábban visszatartott pénzből – a jutalmat, fizetésemelést, prémiumot, törzsgárda, stb. kifizetéseket, hiszen a nyugdíjszámítás alapja az utolsó években felvett járandóság. Így előállt az a helyzet, hogy – amellett, hogy a nők 55, a férfiak 60 évesen – úgy mentek nyugdíjba, hogy annak összege legtöbbször meghaladta az alapbérüket. Néha annak 150-200%-át is! Arról nem is beszélve, hogy sokan korengedménnyel 2-5 évvel az öregségi nyugdíj korhatár előtt el tudtak menni – ilyen-olyan – indokkal. No most még mindig akadnak olyanok, akiknek az ilyen nyugdíját fizetjük. Ők arra hivatkoznak, hogy egy életet ledolgoztak tisztességgel, ez nekik jár! Miközben nagyon jól tudjuk, mi az igazság! Egyrészt az ő befizetett nyugdíj-járulékukból egy éves nyugdíjra se lenne fedezet, másrészt az egész egy kollektív csalás volt!

  • Mondom Anna 2016-08-25 08:51:58 - Válasz

    Baj van, igen nagy baj van, mert úgy tűnik a banki szférában dolgozóknak semmi pénz nem elég, főleg a vezetőknek, mert a beosztottjaik kezdő szinten főleg saját pénzüket költik, vagy tengődnek. Senki nem tudja mi lesz – ha elérjük egyáltalán a 65 év nyugdíjkorhatárt – akkor. Több milliós fizetésből élők, meg az un. jól élni akarók pengetik a húrokat, hogy nagylábon élhessenek természetesen a jelenben. Mi is így vagyunk – több millióan az országban – , hogy jelenleg szeretnénk élni, megélni, kicsit jobban élni, legalább az alapvető dolgokat megadni gyerekeinknek.
    A riogatások száma annyira megnőtt, hogy már elolvasni sem érdemes, mert mindenki tisztában van vele, hogy miből tud élni, megélni, és a szövegírók miből élnek a mában, és a jövőnket elveszik, mert a nagy törekvésünk eredménye az lenne, hogy még stresszesebben élnék, és akkor még biztosabb, hogy a nyugdíjkorhatárt nem érnénk el.

  • Lászó 2016-08-25 09:52:19 - Válasz

    Sajnos nyugdíj ügyben mindegyik kormány óriásit hibázott,A rendszer váltáskor kellett volna át alakítani a nyugdíj rendszert,a befizetett,járulékokat fel éltük,be kellett volna fektetni,gondolok,PL:bér lakások építésére,kiadni bérbe azt hiszem régen volt már ilyen vagy állam kötvényekbe fektetni,nem kellett volna 10-évre szolgálati időre nyugdíjakat,fizetni,egyébként is a nők több évvel tovább élnek,mint a férfiak,nagyon sok 90-éves vagy közel a 90-évhez nyugdíjas nő van! alig van szolgálati idejük,de már 35-40-éve nyugdíjasok,a Mai nyugdíjasok már nem fognak 90-évig élni,sokkal stresszesebek a munkakörűlmények,egészségileg le vagyunk strapálva! és a külhoni állampolgároknak,adott,nyugdíjakról nem is beszélve amiért soha nem dolgoztak meg,a Kormányzatnak már régen meg kellett volna szüntetni! semmi nem indokolja a nyugdíjfizetést,annak aki nem fizetett,nyugdíjjárulékot! hány valóban nyugdíjjárulékot fizetett,Magyar Ember kaphatna magasabb nyudíj ellátást, a külhoni helyett,annyira unalmas az örökös síránkozás hogy baj van a nyugdíj kasszával,tegyenek ellene,hány százezer Embertől meg vonták a rokkantsági nyugdíjat,akik valóban fizettek X ideig nyugdíjjárulékot,és még betegek is voltak!

  • Lola 2016-08-25 10:04:05 - Válasz

    Már az általános iskolában is tanultuk anno, (hatvanas évek vége) hogy a kapitalizmusban a bankárok akarják megmondani, hogy hogyan éljünk. Ez nincs rendben mert az ő céljuk a lakosság pénzének a beseprése általi meggazdagodás. Ez a cikk arra uszít, hogy el fogunk nyomorodni öreg korunkra, ha fiatalon nem vagyunk hajlandók lemondani az emberi élet minimumáról a bankárok javára.

    • bankmonitor.hu 2016-08-25 10:45:24 - Válasz

      Kedves Lola!

      Két nagy tévedés van abban, amit ír.

      Egyrészt, mi nem vagyunk bankárok, egy olyan összehasonlító oldal vagyunk szakmai tartalommal, amely megpróbálja felhívni a figyelmet az emberek pénzügyeit érintő fontos dolgokra, ráadásul a kalkulátoraink által jelentős megtakarítás érhető el. A célunk az, hogy tippeket adjunk, amivel spórolni lehet, és minden cikkünk abban a szellemben íródik, hogy az az emberek javát szolgálja.

      Másrészt, nem uszítunk semmire, egyszerűen megállapítunk tényeket a cikkben, amit ezernyi helyen belföldön és külföldön is bebizonyítottak már. Tény, hogy a társadalmunk öregszik, az állami nyugdíjrendszer több évtized múlva nem lesz jelenlegi feltételekkel fenntartható, és kisebb nyugdíjra készülhetünk fel. Ez úgy lehet elkerülni, ha ma a bérünkből bizonyos összeget félreteszünk, hogy évtizedek múlva az állami támogatással és hozamaival együtt nyugdíj-kiegészítést kapjunk. A cikkben is említett nyugdíjpénztáraknak semmi közük nincs a bankárokhoz, törvényi szabályok mellett működnek és az állami támogatásnak hála komoly segítséget jelenthetnek.

  • Simongáti 2016-08-25 10:30:48 - Válasz

    Az LMP-nek volt egy használható javaslata az,hogy a befizetett adó 1%-t fel lehessen ajánlani a nyugdíjas szülőnek de én ezt kiterjeszteném a nyugdíj előtt álló munkahely nélküli szülőre is.

  • Lola 2016-08-25 10:34:26 - Válasz

    Szerinted az megoldás arra, hogy sokaknak nem akarózik az időseknek nyugdíjat fizetni, hogy nyomorult munkakörülmények között dolgoztatnak idős munkavállalókat az egyre későbbi életkorban esedékes nyomornyugdíjukért miközben rengeteg aktív korú nem jut munkához legfeljebb csak éhbérért? (A munkaerőhiány sem mindenhol igaz. Rengeteg cégnél akkoriban sem volt megfelelően feltöltve a létszám, amikor ment a hőzöngés ezerrel, hogy háromszáz másikat találok helyetted.)

    Európa az idős emberek nyomorúságából akar jól élni. Ez nemcsak a mai nyugdíj előtt álló késő Ratkós embereket teszi tönkre, hanem a most élettől duzzadó korosztály jövőjét is. Aki most élete teljében nyugdíjcsökkenésről és korhatár emelésről papol, hogyan fog hatvanévesen szembe nézni azzal, hogy fogy az ereje, egészsége és egyre kevesebből kell megélnie? Mi megtettük a magunkét, szó nélkül gondoskodtunk elődeinkről és utódainkról egyaránt. Nem irigyelni kell az idősebbeket és kétségbeesésbe kergetni, hanem tisztességgel hagyni őket élni már csak a tiszta lelkiismeret miatt is.

  • Icsó Sándorné 2016-08-25 10:34:57 - Válasz

    Sok minden más tényező is fogyasztotta rendesen a nyugdíj kasszát, pl-ul a sok meg vásárolt,,rokkant nyugdíjasok” tömkelege,amit az aktív dolgozók befizetett nyugdíj járulékából fizettek.Azt sem kell felejteni,hogy nagyon sokan el sem érik a nyugdíj korhatárt, akkor ne beszéljünk a nyugdíjban lévőkről ugyan már igaz ledolgozták az életük javát.

  • Bennszülött 2016-08-25 10:45:58 - Válasz

    én szeretném “őrizgetni” a ti pénzetek !!!!

  • iskander 2016-08-25 11:56:12 - Válasz

    Az egész nyugdijrendszer úgy sz@r ahogy van.Addig amig ilyen -olyan eggyezmény okán havi több milliot fizetnek külföldiek nyugdijára, és amig millios nyugdijat fizetnek magyar nyugdijasoknak, addig mind emelhetik a nyugdijkorhatárt. Most ne mondja nekem senki hogy azért kap valaki 1.5 millios nyugdijat mert annyi járulékot fizetett. Ha akkora fizetése volt, akkor tudott is féretenni belőle, nem úgy mint egy minimálbéres. Ha ezt belátnák a köcsög törvényhozók, és egy egységes ,megélhetést biztositó nyugdijban gondolkodnának,akkor még maradna is pénz a nyugdijkasszában minden hó végén.Mert azért azt el kell ismerniük nekik is hogy aludni a parlamentben meg gombot nyomogatni lehet 70 évesen is, de megnézném a 70 éves rendőrt,ács-álványozót,kohászt,autószerelőt, stb. munka közben.A legnagyobb baj az, hogy olyanok döntenek arról hogy meddig dolgozzon egy ember,akik életükben nem dolgoztak egy órát sem.

  • Lola 2016-08-25 12:27:35 - Válasz

    Nem írtam, hogy Önök bankárok. Értem, hogy mi az oldal célja, egyet is értek vele de ezzel a cikkel mellélőttek. A németek életszínvonala igencsak messze van a miénktől, hiba volt erre hivatkozni.

    A magyar társadalom jelentős többsége ugyanis oly kevés jövedelemmel rendelkezik, hogy aligha tud megfelelően takarékoskodni öreg napjaira. Az állami felügyelet sem képes ellátni feladatát melynek következményeképpen sokan pórul jártak a pénzintézetekkel, elveszítették megtakarításaikat ezért sokan nem bíznak bennük. Ez sincs még csak köszönő viszonyban sem a német helyzettel.

    Méltányolom, hogy megpróbálnak bennünket eligazítani az itthoni pénzügyi rendszerben de nem gondolom, hogy az időskori ellehetetlenülés megoldása egy fejlett, jóléti ország példáján keresztül történhet. Ami ott megoldásnak tűnik, nálunk újabb és újabb tragédiákat idézhet elő. Még ugyanannál a cégnél sem mindegy, hogy melyik országban dolgozik az ember. Sajnos a magyar jogrendszer lehetőséget biztosít a munkavállalók leamortizálására. Jelentős különbség van pl. a hatvanéves magyar és német lakosság egészségi állapota között. Tudomásul kell venni, hogy bárhogyan próbálnak bennünket erőnkön felüli takarékoskodásra, járuléknövelésre és idősebben, megromlott egészséggel, fogyó erővel munkára kényszeríteni, a méltatlanul alacsony életnívónk miatt nem fog jelentősen növekedni a bankbetéteink összege.

    • bankmonitor.hu 2016-08-25 13:36:39 - Válasz

      Kedves Lola!

      Nyilvánvaló, hogy életszínvonalbeli különbség van a két ország között, de a cikkben szereplő megállapításoknak ettől teljesen függetlenek.

      Mindössze arról írtunk, hogy miként lehet egyensúlyba hozni a magyar nyugdíjrendszerben a bevételeket és a kiadásokat. Teljesen mindegy, hogy melyik országot vesszük alapul, ahol felosztó-kirovó rendszer működik (vagyis a foglalkoztatottak befizetéseiből tartják el a mindenkori nyugdíjasokat), ott nem lehet mást tenni, mint a cikkben szereplő intézkedéseket. Az már egy politikai döntés, hogy mit választanak, de jó megoldás nincsen, csak kisebbik rossz. Persze megtehetik, hogy hagyják a nyugdíjrendszert és a mostani feltételekkel adják ki a nyugdíjakat 3 évtized múlva is. Csak akkor azzal számolhatunk, hogy olyan mértékben kell megemelni az adókat és járulékokat, hogy az éppen dolgozókat hozhatja nehéz helyzetbe. Ha ez bekövetkezne, sokkal rosszabbat tennének, mert sokkal többen mennének külföldre, vagy mennének át a szürke- és fekete gazdaságba, vagyis a nyugdíjrendszer bevételei visszaesnének (és akkor még nem beszéltünk arról, hogy néhány évtized múlva nem 10 milliós, hanem 8 milliós ország leszünk).

      Továbbra is tartjuk a véleményünket, hogy aki teheti az takarítson meg a nyugdíjra is, mert ezzel elébe mehetünk a későbbi nagyobb problémáknak. Szerencsére van bőven idő a felkészülésre, nem kell egyik napról a másikra dönteni. A bankbetéten kívül nagyon sok lehetőség van, hogy vonzó hozam mellett a megtakarításunk is gyarapodjon.

  • Mondom Anna 2016-08-25 12:59:18 - Válasz

    Az élet változik, de a tendencia sajnos maradt. Régen és ma is úgy van, hogy aki pikszisen kívül van azt hozzásegítik – régen a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy ha lehetőséget találnak még előtte – ahhoz, hogy átadja a helyét, főleg ha olyan munkakörben dolgozik valaki, amit illetékesek ismerőseinek adnának legszívesebben, – állami cégeknél főleg egyes elitnek nevezett helyeken vezetőváltáskor maguk alá építik baráti körüket vezetőnek – egy konkrét helyen, konkrétan tapasztaltam, hogy évtizedeket ledolgozottak vártak/ hitték, hogy vezetőváltáskor feljebb lépnek, – de vezető alá a legfőbb vezető a saját baráti körét építette, beosztottak pedig azok lettek, akiknek a hozzátartozói valamilyen általuk elvégezni nem tudó munkában jeleskedtek, így sokan emberileg, anyagilag nehezen élték meg, sőt egészségük is nem bizonyíthatóan ráment az ezzel folyamatosan járó megaláztatásra. A munkahelyen, ha valakinek a hozzátartozója elért egy bizonyos beosztást, azt jutalmazáskor első helyen említették. Ha olyan hozzátartozó volt, aki magasabb szinten dolgozott valahol, akkor nyugdíj után is alkalmazták, sőt rokkantként is kapott munkát, de csak ebben az esetben. A válságkor pedig ennél még szomorúbb volt a kép, hiszen nem volt mindenkinek lehetősége arra, hogy munkahelye legyen, főleg olyan, ami megélhetésre alkalmas bérrel jár, így előzőekben írtaknál még durvább helyzetek álltak elő. Sokan közülük már meghaltak, vagy azóta sem találnak megoldást arra, hogy emberi életet tudjanak élni. A nyugdíj pedig messze van. Az én olvasatomban a jövő nem kiszámítható, akinek kevés van, az gondolatban mindig a jelenben “ég” és remélhetőleg az ilyen fenyegetésnek ható szövegek nem rontanak tovább a helyzetén. Az élet változik, a régi idők a maiakkal nem összehasonlíthatók. Az emberi élet kellene, hogy a legnagyobb érték legyen. Sokunkban felmerül a kérdés, hogy ezért dolgoztunk, ezért igyekeztünk mindent megtenni, hogy minél több évet összegyűjtve munkahelyünk legyen, hogy nyugdíj előtt kerüljünk olyan helyzetbe, ami talán még ahhoz is hozzásegít, hogy azt ne érjük el, miközben leértéktelenítettek minket testileg, lelkileg, arra érdemtelenek, vagy túlértékelt körök dőzsölnek. Miből fizessünk, mert szerintem mi már most “megfizettünk” azért, amiért tisztességesek tudtunk maradni.

  • megfigyelt 2016-08-25 13:31:05 - Válasz

    Tisztelt BANKMONITOR.!!!!
    Szerencsés lenne egy értelmes átfogó cikket lehozni a Magyarországon kialakított világ legigazságtalanabb-legaránytalanabb nyugdíj rendszeréről ahol a nyugdíj összegét nem a befizetett ADÓ-JÁRULÉK és a munkaviszony határozza meg ,hanem a mindenkori EGOISTA kormányok felelőtlenül alkalmazott valorizációs szorzók és a degressziós táblázatok teszik vérlázítóan aránytalanná.A kirovó-felosztó nyugdíjrendszer is lehetne arányossá tenni ha ÉPESZŰ emberekre lenne bízva az EGOISTA politikusok helyett.
    A különböző kormányok HÜLYESÉGÉT könnyen be lehetne bizonyítani amennyiben lenne olyan értelmes valaki aki készítetne egy olyan nyugdíj kimutatást 2000 évvel kezdődően ahol három bérkategóriában 45 év munkaviszony feltételezéssel összehasonlításra kerülnének az EMELT nyugdíjak.
    1. bérkategória a mindíg minimálbéres kategória
    2. bérkategória a mindig átlagbéres kategória
    3. bérkategória az átlagbér mindíg 5 X-ösét keresők kategóia.
    Sajnos nem készűl ilyen kimutatás ,mert akkor bebizonyosodna ,hogy az első ORBÁN kormány idején nyugdíjazottak EMELT nyugdíjától a hármas bérkategóriában az utolsó 5 évben nyugdíjazott
    nyugdíjak 60 % körülivel magasabbak ,köszönhetően a FELELŐTLEN EGOISTA politikusoknak.
    Várom megtisztelő véleményüket.

    • bankmonitor.hu 2016-08-25 16:10:55 - Válasz

      Kedves Kérdező!

      Néhány hete készítettünk egy cikket, melyben részben azért érintettük azt is, hogyan számítják ki a nyugdíjakat.
      A magyar nyugdíjrendszer a törvények áttanulmányozása alapján a munkaviszonytól és a jövedelemtől függ elsősorban. A valorizáció alapvetően segíti a majdani nyugdíjba vonulót, mert egy 20 évvel ezelőtti jövedelemnek nem ugyanaz az értéke, ezáltal magasabb jövedelem lehet a nyugdíj alapja. Magas jövedelem esetén valóban korlátozott a rendszer korábban, például a járulékfizetési plafon, valamint a degresszió miatt. Az utóbbi években sok változás történt, például 2013-ban a járulékfizetés plafonját eltörölték és a degressziós sávokat is emelték. Ilyen olvasatban valóban megtörtént, hogy a magas jövedelműek nyugdíjkilátásai javultak. De jelen esetben arról van szó, hogy korábban jobban eltérítették a jövedelmekhez képest a nyugdíjakat a nagyon magas keresetűeknél, míg az utóbbi években ez a differencia csökkent. Pontos számokat csak részletes számítás után lehetne mondani, amit figyelembe veszünk egy következő témába vágó elemzésünknél.

  • Marci 2016-08-25 15:32:24 - Válasz

    Azzal azért vitatkoznék, hogy a kalkulátorok által érhetünk el jelentős megtakarításokat.
    Kemény munka utáni takarékossággal érhetjük el ezt…

  • Lola 2016-08-25 17:20:27 - Válasz

    Kedves Bankmonitor!

    Egész életünkben takarékoskodunk. Ez természetes, ha saját szabad akaratunkból olyasmire tartalékolunk amire egyébként kötelezően nem von el tőlünk senki egy fillért sem. A nyugdíjra viszont egy életen keresztül elvonták/ják a jövedelmünk egy részét járulékként majd néhány éve adóként. Ez bizony visszajár még akkor is, ha a döntéshozók másként gondolják mert a puszta számokat az őket segítő szakértők a hosszú távú össztársadalmi érdekeket figyelmen kívül hagyó szempontok szerint értelmezik. Az alkotmányt helyettesítő alaptörvény szerint jelenleg adó módjára ömlik be a munkavállalók pénze abba a nagykalapba (költségvetés) melyből a regnáló rezsim szabadon, demokratikus fékek és ellensúlyok nélkül bármire költekezhet. Csakis politikusi döntésen múlik, hogy ne szegényedjenek tovább az eddig háttérbe szorított társadalmi rétegek beleértve az idősb korosztályokat is. Az nem járja, hogy jelenleg a nyugdíjasok fele százezer forint alatti összegből él és választhat, hogy eszik vagy a gyógyszereit váltja ki.

    Nekem személyesen majd egy évtizede adódott lehetőségem az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításra. Gondoltam jó lesz egy kis + pénz majd öreg napjaimra a nyugdíj mellé. A teljes kafetériámat utaltatom át oda ahelyett, hogy a munkaképességem, életminőségem, egészségem növelésére fordítanám. (Idén havi 12000 ft.)

    2017-től viszont úgy néz ki, hogy csökkenni fog a havonta utalt összeg mert törvényhozóink úgy határoztak, hogy a kafetéria egy részét kötelezően fogyasztásra kell elvernünk akár tetszik, akár nem. Nekem pedig nincs olyan magas jövedelmem, hogy a nettó béremből pótoljam a kiesett pénzt és vidáman üdüljek az egyébként sem szegény vállalkozók örömére és még takarítsak is meg annyit, hogy ne nyomorodjak el idősebb koromban. Legalább négy-öt millió ember kínlódik jelenleg hazánkban hasonló problémákkal kisebb nagyobb mértékben. Az sem saját szabad akaratomból következett be, hogy már idősebb munkavállalóként (legutóbb 2009-ben 53 évesen!) kétszer is növelték a ránk vonatkozó nyugdíjkorhatárt. Iskolázottságom ellenére nehéz munkám van mert nem választhattam, nem mehettem el a szülővárosomból de egyébként sem voltak nyitva az EU-s munkaerőpiacok még fiatal koromban és nem tudtam előre még negyvenen felül sem, hogy 55 helyett 64,5 éves koromig kell majd güriznem veszélyes munkahelyen a várhatóan nyomornyugdíjamért.

    Civilizált országban nem szokás embereket ilyen kétségbeesett helyzetbe hozni és számításba veszik azt is, hogy a hatodik X körül legfeljebb az egészsége további rombolása által képes a mai magyar módi szerint szándékosan nehezített munkakörülmények közötti munkákat elvégezni a munkavállaló. Rengeteg tragédia van a puszta számok mögött! Nem hiszem, hogy dicsőségére válik az országnak, hogy ilyen embertelenül bánjanak azokkal akik felnevelték őket mert az abszolút nem igaz, hogy éppen erre nem jut pénz. A mások szegénységének jómódú haszonélvezők vagyona viszont egyre gyarapodik. Nekik kellene némi önmérsékletet tanúsítaniuk, hogy a belmagyar lakosság minden korosztálya közelíthessen legalább az exszocialista országok polgárainak színvonalához.

    Talán, ha egyszer valakinek eszébe jutna, hogy a nyugdíjasok az áfa révén a legbiztosabb adófizetők és létükkel munkát adnak sok embernek senki sem fog fasisztoid módon azon gondolkodni, hogy milyen tragédia, hogy országunkban még mindig túl sok az idős ember….. Az automatizálás és robotika miatt a munkából kieső munkavállalók pedig az ő fizető képes keresletükre építhetnék a szolgáltatásban működő új karrierjüket. Így némi befektetés árán az idősek akár még gazdaságélénkítő tényezők is lehetnének.

  • Kanalas Aurélió 2016-08-25 17:28:49 - Válasz

    Legyen 90 év!

  • megfigyelt 2016-08-25 17:43:57 - Válasz

    KEDVES BANKMONITOR !
    Vagy teljesen tájékozatlanok vagy szándékosan csúsztatnak.
    A jelenlegi Miniszterelnök 2009-őszén azt HAZUDTA “”VISSZATÉRÜNK A 2002-ES NYUGDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSHOZ “”” A népszerűsége több mint 20 %-ot zuhant , azöta hallgat róla mint a s..r a fűben. Csak a hatalom a fontos semmimás
    Az első ORBÁN ámokfutása idején a személyi jövedelem adó kulcsa az éves 1 200 000 ft feletti jövedelemnél 40 % volt a nyugdíj járúlék be volt maximálva az akkori EGOISTA politikusok hatására , jelenleg 15 % a személyi jövedelem adó jövedelmi szinttől függetlenűl .
    2002 ben a nyugdíj számításnál 80 000 ft számított 100 %ig nyugdíj alapnak a 283 001 ft feletti résznek pedig a 20 % -a, Jelenleg 372 000 ft számít 100 % ig és a 421 000 ft feletti résznek pedig a 80 %. Nem mindenki hülye mint a törvényhozók jelentős része , jól látja ,hogy a nyugdíj megállapítás olyan mint az egykulcsos adó. Csak megjegyzem a Németek felső adókulcsa 45 % az Osztrákoké 55 %, normális emberek ilyen adókulcsot törvényesítenek mert az erdményez arányos teherviselést, Magyarország halad a BALKÁN felé , Szerbiában ,Romániában , Bulgáriában van egykulcsos adó,
    A BANKMONITORNAK illene reális tájékoztatást adni.

    • bankmonitor.hu 2016-08-26 09:09:12 - Válasz

      Kedves megfigyelt!

      Két dolgot tennénk világossá.

      Egyrészt mivel az Ön korábbi hozzászólása a valorizációs szorzóra és a degresszióra fókuszált, ezért a válaszunkat is ennek megfelelően készítettük el (a nyugdíj alapjául a nettó jövedelmek szolgálnak, vagyis egy másik témáról van szó, az adózásról szintén elég sokat lehetne beszélni). Az adózás nehéz témakör, a közgazdászok között is komoly ellentét van, hogy milyen jövedelemadó rendszert érdemes fenntartani és melyik hatékonyabb, ebbe nem mennénk bele mélyebben, mert adottságként kell felfogni. Azt azért hozzátennénk, hogy kevés relevanciája van egy magyar adórendszert a némethez vagy az osztrákhoz hasonlítani, mert például teljesen más az adófizetési morál. A pontossághoz hozzá tartozik, hogy a németeknél a 45%-os kulcs például egyedülálló esetében kicsivel 250 000 euró (közel 80 millió forintos) jövedelem esetén érvényes, ráadásul 8000 euró alatt 0%-os az adókulcs. Míg az osztrákoknál 11 000 euróig 0%-os jövedelemadó van, és 1 000 000 euró felett lép be az 55%-os kulcs.

      Másrészt a válaszunk vége egyértelművé tette, hogy a degressziós sávok megváltozása miatt tényleg az következett be, amit Ön is többször ír, hogy míg korábban a magas jövedelműek esetében arányaiban kisebb keresetet ismertek el a nyugdíjhoz, most ennél sokkal nagyobbat. De ez tőlünk teljesen szintén független tényező, szabályozás kérdése, hogy a rendszer paramétereit hogyan állítják be. És ahogy már több cikkben is leírtuk, biztos, hogy nem ezek a feltétek lesznek örökké. Csak meg kell nézni az utóbbi két évtizedet és láthatjuk, hogy mennyire sokat változott a az adó- és nyugdíjrendszer. Egyetlen dolgot tehetünk, hogy az éppen aktuális viszonyokhoz alkalmazkodunk, még akkor is, ha ez egyes időszakokban könnyebb, másokban nehezebb.

  • oszi 2016-08-25 18:00:39 - Válasz

    Jó lenne ha utána nézne, mert hamisak az ismeretei.
    Amelyik időkről ír, azok 1990-i tartottak, mikor még nem volt munkanélküliség.
    A TB járulék még 90 után is 39% felett volt, még 90 után is. Ma 29%
    1990-1991. 34 %
    1992.01.01-1995.12.31-ig 44 % (nyb. 24,5 % eb. 19,5 % )
    1996.01.01-1996.12.31-ig 42,5 % (nyb. 24,5 % eb. 18 %)
    1997.01.01-1998.12.31-ig 39 % (nyb. 24 % eb. 15 %)
    90 előtt sávosan, a jövedelem arányában kellett fizetni nyugdíj-járulékot, akinek magasabb volt a jövedelme, többet.
    Vannak régi adatok, meg lehet nézni.
    A nyugdíj számításnál csak az 1988 utáni éveket veszik figyelembe

  • megfigyelt 2016-08-25 18:47:39 - Válasz

    Kinek szól kioktatás ??

  • tibu 2016-08-25 19:00:51 - Válasz

    Ma az átlagfizetés 240 ezer Ft. Ennek a 15%-a 36000 Ft, ha nincsenek kedvezmények.
    Ennek az 1%-a 360 Ft/hó.
    Ha ez kisegíti a szüleidet, akkor adj nekik havonta ennyit.
    Ha csak minimálbéres vagy, akkor csak 120 Ft-ot.
    Nem hiszem, hogy a társadalmi befizetések tortájának újraosztogatása megoldást nyújtana, hiszen akkor valami másra nem jutna. (Nyilván tisztességes, ésszerű állami gazdálkodást feltételezve. Valószínűleg ez többet segítene.)

  • Frakki60 2016-08-26 15:29:46 - Válasz

    Úgy látom egy-két dolgot jó lenne tisztába tenni! Az egyik az, hogy nem azért üres a nyugdíjkassza, amit a politikusaink hangoztatnak, hanem másért. A sok ki nem mondott (írhatnám elhallgatott) ok közül a leglényegesebbet – ezidáig – senki nem említette.
    Talán mindnyájan emlékezhettek a Fidesz 2010-es hatalomátvételét követő “dolgaira”.
    Még a tákolmányába is belefogalmazta, hogy a nyugdíjak fedezete csak az e célra fizetett járulékok lehetnek. Halkan elhangzott az is, hogy – magyarra fordítva – nyugdíjakra csak a nyugdíjalapba befolyó pénzekből fizethetők – hitelből nem – továbbá, az is, hogy az ide befolyó pénzek KIZÁRÓLAG nyugdíjak fedezetéül használhatók fel.
    Aztán rájöttek a csapdára, ezért Rogán Tóni egyéni képviselői javaslatára megváltoztatták/átnevezték a cégek által befizetett 29%-os nyugdíj-járulékot Szociális Hozzájárulási Adóvá.
    De miért is volt ez jó nekik?!?
    1.) Nekik azért jó, mert ettől kezdve erre már nem vonatkoznak a hatályos törvény – 2011. évi. CXCIV. tv. V. és VI. fejezet korlátozásai. Magyarul az ide befolyó pénzt korlátlanul és ellenőrizhetetlenül elherdálhatják.
    2.) Nem jár érte a dolgozóknak semmi, hiszen a neve nem JÁRULÉK, hanem ADÓ!!
    3.) Miután adó, nem indítható népszavazás ezzel kapcsolatban.
    4.) Adó mivolta miatt az AB se ugathat bele a felhasználásába.
    És miért rossz ez nekünk:
    1.) Az előzőek alapján csupán a tőlünk levont 10%-ok gyarapítják a nyugdíjszámlánkat. (Aki nem hiszi, az ügyfélkapun megnézheti a számláján lévő összeget, ami 2012-től fenn van itt)
    2.) Azt hisszük, hogy sok-sok pénz meg a nyugdíj alapba, miközben 40 év 10%-ai, legfeljebb 4 év nyugdíjra lesznek elegek.

  • Frakki60 2016-08-26 16:35:17 - Válasz

    Aztán említhetném, hogy a magánnyugdíj pénztáraktól elsíbolt 3000 MRD forint hova lett?!? Létezik egyetlen ember is Magyarországon, akinek a számláján ebből akár egyetlen forintot is jóvá írtak? Az államadósság mennyivel csökkent általa?!? SEMENNYIVEL!!! Ami csökkenést kommunikálnak, az vagy hazugság, vagy csalás, vagy egészen más a forrása. Azért ez nem mindegy, hogy mennyi pénz hiányzik a közösből. Ja, hogy IMF hitelt fizettek belőle vissza?!? Igen?!? Aztán mennyi lett volna annak kamata?!? Sokkal kedvezőbb, mint amilyen hiteleket utána felvettek! Akkor mi értelme is volt annak? Csak annyi, hogy az új hiteleket már arra használhatta Orbán, amire csak akarta?
    Miért is kellett horroráron MOL részvényeket venni belőle? Csupán azért, hogy rögtön a vételt követően 50 MRD forintos veszteséget rögtön benyelhessenek?
    Miért is tartanak a magyar bérek ott ahol?
    Nem, és nem azért, amit hirdetnek! (Mármint a magyar hatékonyság elmaradását a nyugatitól) Szerintetek melyik multi engedné, hogy Pl. A magyarországi Audi, vagy Mercedes gyárban a magyar munkás csupán 1/5-e 1/6-a teljesítményt mutasson?!? A bérek között pedig ilyesmi az eltérés.
    Az alacsonyan tartott bérekre egyetlen magyarázat van, mégpedig az, hogy MINDADDIG MANIPULÁLHATÓ EGY TÁRSADALOM, MÍG TAGJAI RABSZOLGÁK! Azaz el vannak adósodva, és a munkahelyüket, megélhetésüket féltik, mert az a politikusoktól függ. Ha én 3-5-ször ennyit keresnék, széles nagy ívben sz@rnám le, melyik párt kormányoz! Még szavazni se mennék el! Az se érdekelne, hogyan hívják a miniszterelnököt! De gyanítom ezzel valahányan (de a le nem pénzelt kiszolgálókat leszámítva) valahányan így lennénk.

  • megfigyelt 2016-08-26 18:39:05 - Válasz

    Kedves BANKMONITOR .
    Tisztába vagyok azzal, hogy nem az ÖNÖK feladata a különböző kormányok által elfuserált nyugdíj rendszer helyre hozása.
    Azt pontosan tudom ,hogy az EGOISTA politikusoktól értelmes megoldás nem várható.
    Azért javasoltam a 2000 évvel kezdődően készüljön egy olyan kimutatás amit javasoltam három bérkategóriában ami bebizonyítaná a vérlázító aránytalanságot-igazságtalanságot amit a mindenkori EGOISTA SENKIHÁZI kormányok hoztak létre. Az azonos bérkategória nyugdíjasai nyugdíjának közel azonosnak kellene lenni amennyiben szociálisan érzékeny ÉPESZŰ hozzáértő emberekre lett volna bízva az igen fontos nyugdíj megállapítás a politikusok helyett.
    Nagyban hozzájárulna a három bérkategória nyugdíjátlagának közzé tétele az arányosság létrehozásának.

  • ZSÓ 2016-09-05 18:26:02 - Válasz

    Szerintem senki nem megy semmire a leirt véleményével,Leszarják magasról, Én 42.évet dolgoztam, és köszönjem meg hogy épp most elértem a 60000ft-nyugdíjat,63,évesen eljárok lángost sütni rendezvényekre, mert még a betevőm sem lenne meg, mire kifizetem a fizetni valót. Ja…és bejelentéssel dolgozok ,mert még az éhesek nem laktak jól,Tőlem senki nem kérdezi meg hogy nekem jut e valamire,,Nekem még soha semmit nem adott az állam, táppénzen sem voltam soha, Szégyen hogy idejutott Magyarország,

  • Babus 2016-11-28 17:21:54 - Válasz

    40 éves jogosultsági idővel mentem öregségi nyugdíjba e hónapban, nagy reményekkel. A volt kollégák azt mondták, hogy több lesz a nyugdíjam, mint a havi fizetésem volt (közel 140 ezer forint), nekik mindegyiknek több lett.
    Nekem persze úgy néz ki, hogy nem. Határozatot még nem kaptam, de 90 ezer forint előleget (amiből 87 ezer lett átutalva – nem tudom miért?) már kaptam. Ez állítólag 80 %-a a teljes nyugdíjamnak….hát a nagy reményem elszállt.
    Kiderült, hogy közel 30 évet számolnak vissza, azaz 1988-tól veszik figyelembe a jövedelmeket (TB-járulékot mindig fizettem – voltam kényszer egyéni vállalkozó és voltam bedolgozó műszerész is). Azonban 1999.óta, azaz 17., lassan 18. éve egy munkáltatónál dolgoztam köztisztviselőként, képeztem magam, továbbképzéseken vettem részt, nyelvet tanultam, hogy megfeleljek a munkakörömnek. Ez alatt az időszak alatt “megszoktam” a havi bérből való megélhetést, de most úgy érzem, hogy hiába végeztem tisztességgel a munkám 17 évig és kaptam ennek megfelelő bért, talán a 108 ezer forintot fogom elérni nyugdíjasként.
    Szerintem ez nem igazságos. Sokszor változtatnak a rendeleteken. Volt, hogy 10 év munkavégzés elég volt a nyugdíjhoz, volt, hogy az utolsó 5 évet számították alapul, volt, hogy a bruttó jövedelmet nézték, most meg a nettót, itt állok kb. mínusz 30-40 ezer forinttal. Megjegyzem, 16 éves korom óta dolgozom.60 éves leszek 2 hónap múlva.Tudom, van akinek ennél kevesebb a nyugdíja, de én nem erre számítottam. (csak jól esett leírni)

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket