A mai nappal lezárta második kamatvágási ciklusát az MNB. A jegybanki alapkamatot 1,5%-ról 1,35%-ra vágták, és a tervek szerint ezt hosszabb ideig tartani is fogják. Az MNB közleményében emellett megerősítette, hogy az infláció lassú emelkedésére számíthatnak. A rekord alacsony kamatkörnyezet és az emelkedő infláció azonban rossz hír a megtakarítóknak, hiszen igen hamar eljöhet a negatív reálkamatok időszaka. Nézzük, mit lehet tenni ilyenkor!
A vártnál nagyobb, 0,15%pontos kamatvágást hajtott végre az MNB. A mai nap azonban nem ezért, hanem a Matolcsy György bejelentése miatt lesz emlékezetes: a mai nappal ugyanis a jegybank bejelentése szerint lezárta második kamatvágási ciklusát. Ennek során 5 hónapon keresztül 2,1%-ról 1,35%-re vágta vissza az alapkamat nagyságát. A teljes ciklus pedig összesen 29 kamatvágást tett ki.
A jegybankelnök szavai szerint a holnaptól életbe lépő kamatszint a gazdaságtörténetileg legalacsonyabb alapkamat, amit a tervek szerint hosszú ideig tartani is fognak.
A jegybank a kamatvágás indoklásában a kibocsátás potenciális szintjétől való elmaradását, illetve a munkanélküliségnek a hosszútávú célnál magasabb értékét nevezte meg az elsőként. Az inflációs nyomás pedig továbbra is mérsékelt maradhat. Erre utaltak a júniusi inflációs adatok is. Az MNB közleményében megerősítette korábbi várakozását, miszerint csak az előrejelzési horizont végére, vagyis 2017 második felére érhető el a 3%-os középtávú inflációs cél.
Az MNB közleményében kitért az elmúlt hetek viharos időszakára is. Kiemelték, hogy a nemzetközi befektetői hangulat a legutóbbi kamatdöntés óta kedvezőtlenül alakult, amiben főként a görög válság és a kínai részvénypiaci zavarok játszottak szerepet. Az időszak második felére azonban a helyzet javult. A nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság azonban okot ad az óvatos monetáris politika folytatására.
Készülhetünk a negatív reálkamatokra?
Mindez tehát azt jelenti, hogy bár lassú ütemben, de az infláció emelkedésére lehet számítani, miközben pedig a kamatszint rekord alacsony szinten fog maradni. Ennek hatására hamarosan eljöhet az idő, amikor az infláció akár meg is haladhatja az alacsony kamatot fizető megtakarítások hozamát. Ez pedig egy hosszabb távú fix kamatot fizető befektetésnél (például egy banki lekötésnél) egyet jelenthet: nem elég, hogy a pénzükkel való rendelkezésről lemondunk, mikor azt visszakapjuk, vásárlóereje alacsonyabb lesz, mint amikor azt befektettük.
1A megtakarítóknak ezért kiemelt figyelmet kell szentelniük arra, hogy olyan befektetési formát találjanak, ami valamilyen módon kompenzálni tudja az alacsony kamatkörnyezet és az emelkedő infláció együttes hatását. Erre jelenthet jó megoldást például a Prémium Magyar Államkötvény (infláció fölött fizet fix kamatot), illetve az inflációkövető bankbetétek is, de ugyancsak jó megoldás lehet egy olyan fix kamatot fizető megtakarítás is, ami a jegybanki inflációs célnál (3%) magasabb kamatot ajánl. Ilyen például a BNP Paribas akciós betéte, ami 500 ezer forint fölött 3,2%-os, 10 millió forint fölött pedig 3,6%-ot fizet 12 hónapos lekötés esetén.
De a probléma egyik másik megoldási lehetősége lehet a magasabb kockázatvállalás. Ezzel bár lehetőség nyílik magasabb hozamok elérésére is, sajnos annak az ellenkezőjére is előfordulhat: akár nagyobb veszteségek is bekövetkezhetnek. Ezért ez csak azoknak a megtakarítóknak ajánljuk, akik hajlandóak és képesek kockázatot vállalni a nagyobb hozam reményében.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.
