Vállalkozó? KATA-s? Így kerülheti el a minimál nyugdíjat!

Vállalkozó? KATA-s? Így kerülheti el a minimál nyugdíjat!
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2017-05-14 Frissítve: 2021-08-06
 

Sok munkavállaló dönt úgy, hogy a jelenlegi munkaviszonyát feladva KATA-s vállalkozóként folytatja tovább. Ennek egyetlen oka az adózás: ugyanakkora cégköltség esetén akár 60%-kal nagyobb nettó kifizetést lehet elérni a normál, bejelentett munkaviszonnyal szemben. Viszont szinte senki nem gondolkodik tovább a mánál: amennyiben a megspórolt pénz jelentős részét nem teszik félre nyugdíjra, közel 80%-kal kevesebbet kapnak idős korukban. Megmutatjuk mi a megoldás, hogy a kecske is és a káposzta is…

A statisztikák alapján Magyarország a vállalkozók Mekkája. Legalábbis, ami a számukat illeti. Rengetegen választják a KATA-s, vagy EVA-s adózást, ha ennek keretében tudnak jövedelemhez jutni. Az adózás kedvező, de a várható nyugdíj távolról sem rózsás. Azonos cipőben járnak azok a cégtulajdonosok, akiknek akár 100 millió Ft-os árbevételű cégük is lehet, de nagyon alacsony a bejelentett bérük: ha nem csinálják meg a tuti business-t és lesznek mérhetetlenül gazdagok, akkor a jövedelmük alapján éhenhaláshoz elegendő nyugdíjra számíthatnak… Az alábbiakban egy KATA-s vállalkozó példáján keresztül mutatjuk be, hogyan érdemes kezelni a helyzetet, de a megállapítások az összes alacsony bejelentett jövedelemmel bíró vállalkozó igazak.

Hirdetés

Hirdetés

Mennyivel több az elkölthető jövedelem? A csábítás…

Kiszámoltuk mit kell tennie annak, aki 200 ezer forintos nettó bérét cserélné vállalkozói létre, de nem szeretne nyugdíjasként szűkölködni.

Amennyiben semmilyen kedvezményre nem jogosult a munkavállaló, akkor a 200 ezer forintos nettó havi bér összes munkáltató költsége 371 ezer forint. Amennyiben ezt valaki KATA-s adózóként kapja, akkor abból 321 forint nettó kifizetés keletkezik, azaz az elkölthető jövedelem 60%-kal magasabb!

Az érem túloldala: minimál nyugdíj

Viszont, ha a vállalkozóként összesen az 50 ezer forintos levonást választotta, akkor a nyugdíjba beszámítandó keresete mindössze 90 ezer forint lesz. Ami ráadásul a hatályos minimálbér alatt található, így a szolgálati időt is csökkenteni kell. Anélkül, hogy belemennénk a részletekbe ez annyit jelent magyarul, hogy minden ledolgozott év KATA-sként csak 0,71 évet fog számítani!

Ez tovább rontja az egyébként is romló helyettesítési rátát (mi 70%-kal számoltunk). Ez utóbbi azt mutatja meg, hogy az utolsó keresethez képest mekkora a nyugdíj összege.

Látható, hogy míg az aktív évek alatt több mint 120 ezer forinttal több elkölthető jövedelemmel rendelkezik havonta a KATA-s vállalkozó (feltételezve, hogy a minimális 50 ezer forintot fizeti), addig a nyugdíjban valamivel több, mint 110 ezer forint fog hiányozni.

Mennyit kell félretennie a vállalkozónak a többletjövedelemből?

A Bankmonitor számításai szerint az azonos mértékű nyugdíjhoz a havonta vállalkozóként megkeletkező többletjövedelem 75%-át kell valamilyen nyugdíjcélú megtakarításban elhelyezni. Ez 92 ezer forintot jelent, így az azonos várható nyugdíjszint biztosítása mellett a valós havi jövedelemtöbblet 29 ezer Ft. Ez sem elhanyagolható tétel, hiszen közel 15%-át teszi ki a példában szereplő nettó 200 ezer forintos – normál munkaviszonyból származó – jövedelemnek.

A valós jövedelemkülönbözet tehát 15% és nem 60%. Ha a vállalkozó mind a 60%-ot elkölti, akkor nagyon kényelmetlen nyugdíjas évekre számíthat!

(A várható jövőbeni nyugdíjat rengeteg tényező befolyásolja: negatív demográfiai trendek, a gazdasági növekedés, a politikai döntések stb… A Bankmonitor számításai a ma érvényes keretek fennmaradásából indultak ki.)

Mibe érdemes gyűjteni a nyugdíj megtakarításokat a vállalkozóknak?

Mivel a KATA-s vállalkozók esetében nem lehet érvényesíteni a 20%-os adójóváírást (nincs olyan SZJA amiből jóvá lehetne írni), így elvileg nem feltétlenül kell nyugdíj célú megtakarítást választaniuk. Mi ennek ellenére azt javasoljuk, hogy mégis ilyen típusú megoldásban gondolkodjanak. Ennek az elsődleges oka az, hogy nem szükséges befektetési döntéseket hozni és alacsony költségszinttel szembesülünk.

Jelenleg Magyarországon három dedikáltan nyugdíjcélú megtakarítás létezik:

  • önkéntes nyugdíjpénztár,
  • nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ),
  • nyugdíjbiztosítás.

Az átlagembernek három megoldás közül a legjobbnak az önkéntes nyugdíjpénztárt tartjuk. Nyugdíj előtt nehezen hozzáférhető, viszont alacsony a költsége, és korábban hosszú évek alatt 6,5% körül alakult az átlaghozama.

Szeretné tudni, hogy mennyi pénzt lehet gyűjteni önkéntes nyugdíjpénztárral? Kalkulátorunk segítségével megtudhatja!

Kérd részletes
eredményeidet email-ben!
A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre.
Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
0 Ft
ennyi pénzed lesz
mire nyugdíjba mész
A részletes eredményedet
e-mailben fogjuk elküldeni számodra!

Szeretnéd megtudni:
  • Hogyan lesz ennyi pénzed nyugdíjas éveidre?
  • Hogy melyik számodra a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ?
  • Illetve, hogy mennyi állami támogatást kaphatsz?
Bízd magad független szakértőinkre!

Az alábbi táblázat a rendelkezésre álló nyugdíjcélú megtakarítások főbb jellemzőit illető eltéréseket foglalja össze.

Hirdetés
Hirdetés