40 vagy 150 ezres alapnyugdíj? Nézzük, mi van a számok mögött!

40 vagy 150 ezres alapnyugdíj? Nézzük, mi van a számok mögött!
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2017-03-31 Frissítve: 2021-08-06
 

A nők 40 év utáni nyugdíjazása után újabb témára figyeltünk fel: egyre többen az alapnyugdíjban látják a jövőt. Több európai országban is megtalálható az alapnyugdíj, így elviekben működőképes lehet az ötlet. Ez viszont önmagában nem jelent megoldást. Bármely logika mentén keressük, ugyanaz marad a megoldás: még időben kezdjünk takarékoskodni a nyugdíjra.

Az utóbbi hónapokban megszaporodtak a nyugdíjrendszerünk jövőjét firtató hírek, miközben több helyről is azt halljuk, hogy a következő 20 évben nem lesz probléma a rendszerrel. Igen ám, de attól még, hogy akut problémával nem kell megküzdeni, nagyon is komoly átalakulás előtt állunk. A mai 45 évesnél fiatalabb korosztályok számára (akik 20 év múlva lesznek nyugdíjasok) óriási kihívást jelent..

Meglátásunk szerint az állami nyugdíj mértékét illetően hatalmas a bizonytalanság, ám egészen biztosan nyugdíjcsökkentés várható. Vagyis a legjobb megoldás, ha lehetőségeinkhez mérten már időben elkezdünk takarékoskodni például egy önkéntes nyugdíjpénztárral.

Az állami nyugdíjrendszer előtt tornyosuló problémákat sokan úgy kezelnék, hogy bevezetnék az alapnyugdíj intézményét. A következőkben röviden megnézzük, hogy mit is jelentene mindez a gyakorlatban, milyen nemzetközi példák találhatók és mennyire van realitása egy ilyen forgatókönyvnek.

Hirdetés

Hirdetés

Az biztos, hogy önmagában nem ez lesz a Szent Grál

Még mielőtt nekifutnánk a témának, hangsúlyozni kell, hogy a nyugdíjrendszer kényszerpályán mozog. Jelenleg az a rendszer logikája, hogy a munkavállalók befizetéseit osztjuk szét a nyugdíjasok között, így a demográfia és a munkaerőpiac befolyásolja a végeredményt. A következő évtizedekben jelentősen csökkenni fog a munkaképes korú lakosság, meredeken nő a nyugdíjas korúak száma, ami miatt a rendszer egyensúlya megbomlik.

Az alapnyugdíj nem új keletű ötlet, hiszen a Világbank már évtizedekkel ezelőtt az ajánlott nyugdíjrendszer részének tartotta.  Ők többpilléres rendszerben gondolkoztak és a nulladik pillérnek tartották az alapnyugdíjat. Ennek lényege, hogy a nyugdíjkorhatár betöltését követően mindenki kapjon egy fix összegű ellátást. Ez azzal a következménnyel járhatna, hogy az is kapna ekkora összegű plusz ellátást, aki egyébként nem lenne rászorulva (kivétel, ha figyelembe veszik a szociális helyzetet).

A cél, hogy az általános adóbevételekből finanszírozott ellátás egy minimális védelmi szintet adjon az embereknek. Már akkor felismerték, hogy sokan lesznek, akik a hivatalos nyugdíjrendszer feltételeit (ledolgozott évek száma, megfelelő mértékű jövedelem a szegénység elkerülésére) alig vagy semennyire sem tudják majd teljesíteni. Például azért, mert szürke vagy a feketegazdaságban voltak foglalkoztatva. Számukra adott volna a rendszer ezen eleme egy kapaszkodót, hogy ne süllyedjenek mélyszegénységbe.

Hasonló kihívásokkal néz szembe a mi nyugdíjrendszerünk is. Egyrészt két évtized múlva egyre nagyobb hiányt fog termelni a társadalombiztosítás az elégtelen bevételek miatt. Másrészt, viszont egyre nő majd azoknak a tábora, akik minimális nyugdíjat (jelenleg 28,5 ezer forintot) kapnak majd. Sőt, van egy olyan társadalmi réteg is, aki nem tudja majd teljesíteni a minimális szolgálati idő (15 év) követelményét, így kiszorulhat a nyugdíjrendszerből.

A dánoknál működik a rendszer, de…

Európában a legjobb példa ennek bevezetésére a dán nyugdíjrendszer, ami egyébként évek óta a világ legjobb rendszereként tartanak nyilván. Dániában az alapnyugdíj a bruttó átlagkereset 17 százalékával egyenlő (ez havi közel 260 ezer forint). A nyugdíjkorhatár 65 év, de 2022-re 67 évre emelik, és aki ezt betölti, csak az jogosult az ellátásra. Ezen felül csak akkor jár teljes összegű alapnyugdíj, ha valaki 40 évig az országban élt (15-65 éves kora között), különben csökkentett összegű alapnyugdíjat kap. Ugyanígy kisebb alapnyugdíj jelent, ha magas volt a keresete az igénylőnek.

Ha ezzel az aránnyal számolnánk, akkor Magyarországon a 274 ezer forintos bruttó átlagkeresethez 46,5 ezer forintos alapnyugdíj társulhatna. Ami már egy kezelhető összeg, még akkor is, ha a 2,2 millió nyugellátást kapóra számolva éves szinten 1200 milliárd forintot fizethetnénk ki ezen a jogcímen. Viszont erre épülhetne fel a befizetés-arányos nyugdíj, ami magasabb nyugdíjjal honorálná a nagyobb befizetést és a hosszabb szolgálati időt.

Ebből is látható, ha arról olvasunk, hogy akár 150 ezer forintos alapnyugdíj is jöhet, akkor azt érdemes kétkedve fogadni hiszen ez magasabb, mint a mai átlagnyugdíj értéke (ellentétben egy 40 ezer forintos alapnyugdíjjal). Az egészen biztos, hogy a fedezete nem lenne meg a nyugdíjrendszerben egy ilyen kiadásnak. Ráadásul a járulékfizetésre is károsan hatna: miért érné meg többet fizetni, ha egyébként egy meglehetősen magas juttatásra mindenképpen jogosultak lennénk.

Sosem késő elkezdeni az időskori takarékoskodást. A következő kalkulátorral ellenőrizni is tudod mekkora nyugdíj-kiegészítést érhetsz el. 

Kérd részletes
eredményeidet email-ben!
A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre.
Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
0 Ft
ennyi pénzed lesz
mire nyugdíjba mész
A részletes eredményedet
e-mailben fogjuk elküldeni számodra!

Szeretnéd megtudni:
  • Hogyan lesz ennyi pénzed nyugdíjas éveidre?
  • Hogy melyik számodra a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ?
  • Illetve, hogy mennyi állami támogatást kaphatsz?
Bízd magad független szakértőinkre!

Beválhat, de csak a puzzle egy darabjaként

Be kell látni, hogy az eddigi tapasztalataink alapján nem létezik egy olyan modell, ami minden országban működne, és minden elvárásunknak megfelelne. Egészen biztosan kompromisszumokat kell kötni a jövő nyugdíjrendszerében, de ez még nem jelenti azt, hogy ne lehetne egy jól működő rendszert összerakni.

A gondolkozásban mindenképpen ott van a helye az alapnyugdíjnak is, de ez egy ingatlanpiaci példával élve a felépített ház alapja lehet csak. Tiszta sor, hogy az sem kívánatos, hogy egy nagyon alacsony szintű ellátás legyen az alapnyugdíj, mert az nem éri le a célját, vagyis a szegénység elleni védelmet. De másik oldalról, túl magas sem lehet, mert akkor az túl drága lehet, miközben a járulékfizetésre sem ösztönöz.

Egyébiránt az alapnyugdíj felé az óvatos nyitást az is megerősíti, hogy évekkel ezelőtt a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezték és beintegrálták a szociális hozzájárulási adóba. Ez utóbbi nagyobb rugalmasságot ad a kormány kezébe. Egyvalamit ne felejtsünk, ezzel együtt is óriási szükség van az öngondoskodásra.

Hirdetés
Hirdetés