Valószínűleg nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy 10 millió Ft-ra duzzadt az új lakásokra járó Családok Otthonteremtési Kedvezménye, azonban azzal nem mindenki van tisztában, hogy sok esetben ez nem helyettesíti a lakáscél megvalósításához szükséges önerőt. Ráadásul más elbírálás alá esik a jövőben születendő gyermekekre járó megelőlegezett kedvezmény, mint a meglévő porontyokra igényelt állami pénz. Nézzük a banki gyakorlatokat!
A tavalyi CSOK megjelenésekor is sokak fantáziáját izgatta már, hogy az állami támogatás összege helyettesítheti-e a kötelezően előírt 20%-os (egyes banki szabályok alapján akár 30-40%-os) önerőt. Erről még a Magyar Nemzeti Bank is kiadott egy közleményt, amelyben megfogalmazta, hogy bár a CSOK az önerő megteremtését, ezáltal pedig a könnyebb lakásszerzést szolgálja, a bankok kockázati megítélésük alapján dönthetnek úgy, hogy a támogatás ellenére minimális „készpénzes” önerőt megkövetelnek. Ez csak akkor merül fel, ha a család lakáshitelt is szeretne a CSOK mellé.
Ez azt jelenti, hogy hiába kapna valaki annyi CSOK-ot és lakáshitelt együtt, hogy fedezze a teljes vételárat, vagy építési költséget, muszáj felmutatnia legalább 10-20-30% saját erőt. Azaz kevesebb lakáshitelt kell felvennie.
Egy új építésű lakás árából kiindulva a fentebb említett minimális önerő milliós nagyságrendű tétel. Csak, hogy az állami támogatásnál maradjunk: ha valakinek nincs a zsebben ennyi pénz, és egyéb módon sem tudja megoldani az előteremtését, a legjobban teszi, ha nyit egy lakástakarékot.
A megtakarítás hozama magasan a legjobb (4 éves, havi 20 000 Ft-os befizetés esetén bőven 10% feletti) a kockázatmentes befektetések körében. Jelenleg 4 lakástakarék ajánlatából válogathatunk, azonban a jövőben ebbe az állam is beleszólna még.
