Mint mindenhol, a befektetések világában is meg kell fizetni a szakemberek hozzáértését. Mi lenne viszont, ha nem emberek végeznék a befektetéseket? Az elképzelés egyáltalán nem lehetetlen, Amerikában például már számos ún. robot tanácsadó működik. Népszerűségük pedig egyre csak nő. De vajon tényleg megéri robotokra bízni a nehezen megkeresett pénzt? Erről olvashatsz az alábbiakban.
Nem is olyan régen mutattuk meg, miért is nem szabad elvárni, hogy a befektetéseink egyszerre biztosítsanak óriási hozamokat, és legyenek a lehető legolcsóbbak. Abban a cikkben is hangsúlyoztuk, hogy a szakemberek által hozzáadott érték miatt kell magas költséget fizetni a befektetések kezeléséért. Mi lenne azonban, ha az ember teljesen eltűnne az egyenletből?
Bár most még futurisztikusnak tűnhet a dolog, Amerikában már elérhetőek olyan befektetési szolgáltatások, ahol nem emberek, hanem robotok végzik ezt a munkát. Róluk, vagyis az ún. robot tanácsadókról olvashatsz az alábbiakban!
Hirdetés
Hirdetés
Mit csinálnak a robot tanácsadók?
A robot tanácsadók ötvözik a befektetési tanácsadást és az informatika vívmányait: a megtakarítók pénzét bonyolult matematikai algoritmusok számításai alapján fektetik be. Úgy is mondhatnánk, hogy számítógépek keresik meg a befektetések legoptimálisabb kialakítását, szinte emberi kéz érintése nélkül.
Bár hazánkban még nem érhetőek el hasonló lehetőségek, Amerikában egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek ezek a megoldások. 2014-ben már több mint 19 milliárd dollárt (5 463 milliárd forint) kezeltek robot tanácsadók az USA-ban.
Miért lehetnek annyira olcsók a robotok?
A robot tanácsadókkal történt befektetések esetén két okból engedhetőek meg az alacsony költségek:
- a szolgáltatás díja alacsony,
- a pénzt alacsony díjterhelésű eszközökbe fektetik.
Nézzük először, miért is lehet olcsó egy ennyire magas szintű technológiát használó rendszer! A válasz abban rejlik, hogy míg egy szakember egy időben csak egy ügyféllel tud foglalkozni, a számítógépek szinte végtelennel. Éppen ezért egy robot tanácsadó sokkal több ügyfelet tud kiszolgálni, így megengedheti magának azt is, hogy kevesebbet kérjen tőlük.
Hasonló a helyzet a banki ügyfélkiszolgálásban, ahol a prémium és privátbanki ügyfelektől levont százalékos díjak a nagyobb vagyonok miatt sokkal magasabb bevételt jelentenek. Egy éves szinten 1%-os díjterhelés 1 millió forintos vagyon esetén 10 ezer forintot hoz, egy 100 millió forintosnál már 1 milliót. Éppen ezért sokkal kevesebb ügyfél elég, hogy eltartson egy dolgozót a privátbanki szektorban, mint a hétköznapi ügyfelekre specializálódott esetben.
A robot tanácsadóknál nem a vagyon mérete, hanem a kiszolgálható ügyfelek közötti nagyságrendi különbség eredményezi ugyanezt.
A hagyományos befektetési alapokat preferálod? Alábbi kalkulátorunkkal könnyen megtalálhatod a legjobbakat!
1Mibe fektetnek a robotok?
A robot tanácsadók alacsony díjaiban az alacsony költséggel működő befektetési célpontok is fontos szerepet játsszanak. A robotok ugyanis a pénzt kizárólag ún. ETF-ekbe fektetik, amelyek a lehető legalacsonyabb költséggel működő befektetési eszközök.
Az ETF-ek nagyon hasonlítanak a befektetési alapokhoz, a befektetett pénzeket összegyűjtik és abból komplett portfóliókat építenek. Az egyetlen különbség, hogy az ETF-ek nem csinálnak mást, mint indexeket követnek. Emberekre tehát az ETF-ek befektetési döntései mögött sincs szükség, és így nincs hozzáadott érték sem. (Az indexkövető befektetésekről a „Milyen befektetési alapot válasszak? Aktív és passzív különbségek” című korábbi cikkünkben olvashatsz.)
A legnagyobb robot tanácsadó cégek díjait az alábbi táblázatban olvashatod el.
Tényleg olyan olcsó ez?
Hogy megbizonyosodjunk arról, tényleg annyival olcsóbbak-e a robot tanácsadók, nézzük, milyen költségek merülnek fel, ha robotok helyett mégis hús-vér emberekre bíznád a pénzed! Az analógiánk messze nem lesz tökéletes, de szemléltetésre szerintünk alkalmas.
A legegyszerűbben ezt úgy teheted meg, hogy egy abszolút hozamú alapba fektetsz, ahol az alapot kezelő szakember (vagy szakemberek) szinte bármibe befektetheti azt. A célt egyedül a piacot meghaladó hozamok jelentik.
Mind az abszolút hozamú alapoknál, mind a robot tanácsadóknál történt befektetés esetén a pénzed egy olyan portfólióba kerül, amiben részvények, kötvények, stb. megtalálhatóak. A robot tanácsadónál algoritmusok szerint áll össze a választott portfólió, amit indexkövető eszközök alkotnak. Ezek hozamai tehát nem lehetnek jobbak, mint ahogy a piac teljesít.
Az abszolút hozamú alapoknál ezzel ellentétben emberi döntések alapján állítják össze a portfóliókat, és megvan a lehetősége a piac feletti teljesítménynek is. Ez a hozzáadott érték indokolja, hogy az abszolút hozamú alapoknál magasabbak a díjakat vessenek ki.
A legnagyobb abszolút hozamú alapok díjait foglaltuk össze az alábbi ábrán.
Mekkora többlethozam kell?
Az abszolút hozamú alapoknál a vételi és eladási jutalék, illetve a folyó költségek akár a befektetett pénz szabad szemmel is jól látható részét emészthetik fel (a sikerdíjról nem is beszélve). A hangsúly azonban nem ezen van. A fő kérdés az, hogy az alap mögött álló szakemberek képesek-e meglátni olyan lehetőségeket, amivel a befektetés hozama visszahozza, sőt, túl is szárnyalja a többletköltségek által jelentett különbözetet.
Könnyen meghatározhatjuk, mennyivel kell jobban teljesítenie egy abszolút hozamú alapnak, hogy versenyképes tudjon maradni egy robot tanácsadóval szemben. Vegyük például a Wealthfrontot, és tegyük fel, hogy a robot olyan portfóliót állít neked össze, ahol az ETF költsége éppen átlagos, vagyis 0,23%. Ebben az esetben a díjak összesen a befektetett pénz 0,48%-át emésztik fel minden évben.
Ezzel szemben pedig nézzük a legalacsonyabb költséggel megszerezhető Concorde Columbus alapot. Itt összesen maximum 4,1%-ot visznek el a költségek a sikerdíj levonása után, az alap tehát akkor tud versenyben maradni a robot tanácsadóval szemben, ha hozama 3,52 százalékponttal (4,1-0,48%) magasabb tud lenni annál. Ez messze nem lehetetlen, de igen tehetséges alapkezelő szükséges hozzá, hogy elérhető legyen.
