Gyakran ismételt kérdések
Mi az a befektetési alap?
Úgy kell elképzelni, mint egy közös kasszát, amibe mindenki befizet valamekkora összeget. A
kasszát a befizetők a befizetéseik arányaiban tulajdonolják. Hogy mit vegyenek a pénzből, azt szakemberekre, az alapkezelőkre
bízzák. Ők egy előre meghatározott, és befektetők által ismert kereten belül eldöntik, hogy mibe is fektessék az így összegyűlt
pénzt. A befektetések a befektetési alap kategóriájától függően lehetnek bankbetétek, állampapírok, belföldi vagy nemzetközi
részvények, egyéb befektetések, akár ingatlanok
is. Ezek fogják meghatározni az alap hozamát.
Hol lehet befektetési alapot vásárolni?
Mivel a befektetési alapok befektetési jegyei nem kerülnek kinyomtatásra (dematerializált
értékpapírok), minden esetben rendelkezned
kell egy értékpapírszámlával. Értékpapírszámlát nyithatsz a legtöbb nagyobb banknál vagy
befektetési szolgáltatónál (brókercég).
Ennek a számlának lehetnek költségei, de ezután máris megvásárolhatod a szolgáltatód
palettáján megtalálható valamennyi alapot.
Hogyan tudok kiszállni a befektetésből?
A befektetési alapok többsége nyíltvégű, mely pontosan azt jelenti, hogy bármikor megvehetők
és eladhatók a befektetések aktuális értékén. A zártvégű, fix futamidővel rendelkező alapokat eladni (vagy jegyzési időszakot
követően megvásárolni) már csak tőzsdei forgalomban lehet (ritkább esetben a befektetési forgalmazó vállalja a visszavásárlást a
futamidő vége előtt.) Mindkét esetben számolnod kell azzal, hogy a kimutatott értékhez viszonyítva csökkentett (jellemzően
5-15%-kal alacsonyabb) értéken tudod eladni az ilyen típusú alapjaidat. Zártvégű alapokba így elsősorban akkor érdemes befektetned, ha úgy
gondolod, hogy meg tudod tartani a futamidő végéig a befektetésedet.
Mi garantálja a pénzem biztonságát?
Ha a befektetési alappal veszteséget érsz el az alapban szereplő befektetések miatt, azért
nem jár kártérítés. Ha a befektetési szolgáltatóval (amely értékpapír számlád vezeti) történik valami (pénzügyileg „megbillen”,
fizetésképtelenné válik), és nem tudja kiadni számodra a nyilvántartott vagyonod, akkor ilyen esetben jótáll a Befektető-védelmi
Alap (BEVA) 100 000 euróig. A követelésed készpénzben térítik meg. Egymillió forintig száz százalékig, az a feletti résznek pedig a
kilencven százalékáig. A hozamról sem kell feltétlenül lemondani, hiszen száznyolcvan nap átlagárfolyamán fizetik ki a követelést.
Milyen típusú befektetési alapok vannak?
Befektetési alapokat az általuk tartott értékpapírok (és egyéb befektetéseik) szerint lehet
csoportosítani. A hagyományos befektetési alapok a pénzpiaci, a kötvény- és részvényalapok, illetve a két előbbit ötvöző
vegyes alapok. Ezek mellett számos egzotikusabb alapot is találhatunk, ilyenek például a szinte bármilyen értékpapírba fektető,
és árfolyamesésből is profitáló abszolút hozamú alapok, vagy egy szűk területbe fektető nyersanyag és ingatlan alapok.
Kinek érdemes befektetési alapba fektetnie?
A befektetési alapok sokszínűségének köszönhetően szinte bárki megtalálhatja a hozzá
legjobban illő értékpapírokat. Ennek ellenére a befektetési alapok jövőbeli hozama előre nem meghatározható, így azok számára, akik pontosan
tudni szeretnék, mikor mekkora hozamot nyújt majd befektetésük (mint, pl. egy bankbetét esetén), azoknak nem a befektetési alapok a
legmegfelelőbbek. Viszont mindenki más megtalálhatja a számításait egy megfelelő befektetési alappal!