Kockázati életbiztosítás kalkulátor

A kockázati életbiztosítás az egyik legegyszerűbb klasszikus életbiztosítás, amelyet a biztosított személy életére kötnek. Szerződéskötéskor kell kiválasztani, hogy hány évig tartson a biztosítás és hogy mekkora legyen a biztosítási összeg. Ha te vagy a biztosított, akkor az életkorod, a foglalkozásod és az egészségi állapotod határozza meg, hogy mennyit kell fizetned a biztosítási védelemért. Nem feltétlenül kell neked lenned a biztosítottnak, ugyanis a szerződő és a biztosított személye eltérhet. Meghatározhatod, hogy ki legyen a kedvezményezett vagy kik legyenek kedvezményezettek, akik a biztosítási összeget megkapják a biztosított halála esetén. Fontos tisztába lenni azzal, hogy a biztosítási tartam végén nincs lejárati összeg vagy visszatérítés. A kockázati életbiztosítás arra jó, hogy a tartam alatt anyagi fedezetet nyújtson, ha a biztosított meghal.

A szerződéskötés az ajánlat felvételével kezdődik. A személyes adatok megadás, elérhetőségek a szerződő és a biztosított vonatkozásában is szükségesek, de az életbiztosítók a szerződővel tartják a kapcsolatot a szerződés tartama alatt.

El kell dönteni az életbiztosítás tartalmának hosszát, mely általában 5 és 25 év között választható, de akár hosszabb tartamra is köthetőek kockázati biztosítások. Ezenkívül a díjfizetés gyakoriságát és módját is meg kell határozni az életbiztosító számára. A gyakoriság azt jelenti, hogy az életbiztosítás díját havonta, negyedévente, félévente vagy évente szeretnénk -e fizetni, míg a díjfizetés módja azt, hogy csekken, banki átutalással, csoportos beszedési megbízással vagy más módon (pl. bankkártya).

A biztosított életkora, egészségi állapota, foglalkozása és sporttevékenysége határozza meg a biztosítás díját. A biztosított életkora alapvetően fontos a díj kialakításakor. A kockázati életbiztosításoknak van olyan típusa, ahol a díj állandó, vagyis az ilyen életbiztosítások esetén szerződéskötéskor meghatározott díj minden évében azonos. A másik csoportba azok a biztosítások tartoznak, ahol a díj az életkor előrehaladtával minden évben növekszik. Ezek az életbiztosítások általában a szerződéskötéskor olcsóbbak, de a későbbiekben drágábbak lesznek az állandó díjasokhoz képest.

Az egészségi állapot és annak felmérése függ a biztosítási összeg nagyságától, vagyis az életbiztosító kockázatvállalásától. Alacsonyabb biztosítási összegek esetén a elegendő a biztosítottól egy egészségi nyilatkozat néhány kérdéssel, de ha a biztosítási összeg magasabb, akkor egy nagyon részletes orvosi vizsgálat is előfordulhat. A biztosítók ritka kivételtől eltekintve nem kérnek pénzt az orvosi vizsgálat elvégzéséért még akkor sem, ha a vizsgálat költséges. Felfoghatjuk ezt úgy is, mint egy ingyenes szűrővizsgálatot a biztosító részéről. Az egészségi állapotfelmérés azért fontos, mert a biztosítók csak azokat a kockázatokat vállalják, amely a biztosítás tartama alatt következhet be a biztosított-tal. Ezek a jövőbeni kockázatok függnek attól, hogy a biztosított milyen egészségi állapotban van a szerződéskötéskor. Nincs értelme a betegségeket, múltbéli egészségi beavatkozásokat eltitkolni, mivel a biztosítási szerződések mindegyike kizárja az előzménybetegségekből eredő károk térítését.

Ha az egészségi állapotfelmérés eredményét a biztosító úgy ítéli meg, hogy a biztosított többlet kockázatot jelent (pl. túlsúly), akkor pótdíjat alkalmaz, vagyis megemeli az életkornak megfelelő díjat. Súlyosabb esetben, például életet veszélyeztető megbetegedés fennállása, akkor elutasítja az ajánlatot.

A biztosított személy foglalkozása szintén lényeges paraméter. A foglalkozások három csoport szerint képeznek kategóriákat. Az első csoport a legnagyobb, amely nem jelent többletkockázatot a biztosító számára. Ilyen pl. egy irodai alkalmazott, vagy szellemi foglalkozást folytató személy. A második csoport az, ahol a foglalkozás veszélyesebb (pl. cirkuszi akrobata), de még vállalható. Ilyen esetben az egészségi állapot felméréséhez hasonlóan a biztosító pótdíjazást alkalmaz, vagyis megemeli az életkornak megfelelő díjat. A harmadik csoport a veszélyes foglalkozások kategóriája. Ebben az esetben (pl. alagútfúró) a biztosító eláll a szerződéskötéstől.

Szerződéskötés szempontjából a harmadik fontos paraméter a szabadidős vagy sporttevékenység. Ez hasonlóan a foglalkozás elbírálásához vagy díjemelkedéssel járhat, vagy elutasítást is vonhat maga után. Az ejtőernyőzés, a vitorlázó repülő vagy az extrém sportok a legtöbb biztosítónál kizárást jelentenek.

A biztosítók kockázatelbírálási gyakorlata nem egységes. A kockázatvállalási hajlandóságától függ, hogy egy biztosító mit vállal be és mennyiért és mi az, amit elutasít.

Az egészségi állapot és annak felmérése függ a biztosításiösszeg nagyságától, vagyis a biztosító kockázatvállalásától. Alacsonyabb biztosítási összegek esetén a elegendő a biztosítottól egy egészségi nyilatkozat néhány kérdéssel, de ha a biztosítási összeg magasabb, akkor egy nagyon részletes orvosi vizsgálat is előfordulhat. A biztosítók ritka kivételtől eltekintve nem kérnek pénzt az orvosi vizsgálat elvégzéséért még akkor sem, ha a vizsgálat költséges. Felfoghatjuk ezt úgy is, mint egy ingyenes szűrővizsgálatot a biztosító részéről. Az egészségi állapotfelmérés azért fontos, mert a biztosítók csak azokat a kockázatokat vállalják, amely a biztosítás tartama alatt következhet be a biztosított-tal. Ezek a jövőbeni kockázatok függnek attól, hogy a biztosított milyen egészségi állapotban van a szerződéskötéskor. Nincs értelme a betegségeket, múltbéli egészségi beavatkozásokat eltitkolni, mivel a biztosítási szerződések mindegyike kizárja az előzménybetegségekből eredő károk térítését.

Ha az egészségi állapotfelmérés eredményét a biztosító úgy ítéli meg, hogy a biztosított többletkockázatot jelent (pl. túlsúly), akkor pótdíjat alkalmaz, vagyis megemeli az életkornak megfelelő díjat. Súlyosabb esetben, például életet veszélyeztető megbetegedés fennállása, akkor elutasítja az ajánlatot.

A biztosított személy foglalkozása szintén fontos paraméter. A foglalkozások három csoport szerint képeznek kategóriákat. Az első csoport a legnagyobb, amely nem jelent többletkockázatot a biztosító számára. Ilyen pl. egy irodai alkalmazott, vagy szellemi foglalkozást folytató személy. A második csoport az, ahol a foglalkozás veszélyesebb (pl. cirkuszi akrobata), de még vállalható. Ilyen esetben az egészségi állapot felméréséhez hasonlóan a biztosító pótdíjazást alkalmaz, vagyis megemeli az életkornak megfelelő díjat. A harmadik csoport a veszélyes foglalkozások kategóriája. Ebben az esetben (pl. alagútfúró) a biztosító eláll a szerződéskötéstől.

Szerződéskötés szempontjából a harmadik fontos paraméter a szabadidős vagy sporttevékenység. Ez hasonlóan a foglalkozás elbírálásához vagy díjemelkedéssel járhat, vagy elutasítást is vonhat maga után. Az ejtőernyőzés, a vitorlázó repülő vagy az extrém sportok a legtöbb biztosítónál kizárást jelentenek.

A biztosítók kockázatelbírálási gyakorlata nem egységes. A kockázatvállalási hajlandóságától függ, hogy egy biztosító mit vállal be és mennyiért és mi az, amit elutasít.

A magyar biztosítási piacon megtalálható kockázati életbiztosítások mellé igen széles választékban lehet kötni baleset- és egészségbiztosítási kiegészítőket. Ezek általában olyan biztosítások, amelyek önállóan nem köthetők, vagy csak jóval magasabb díj fejében. Így érdemes életbiztosításunkat kiegészítőkkel „felturbózni”.

Balesetbiztosítás:

A balesetbiztosítás főleg a fiatalok körében népszerű, mivel a fiatalok sokkal aktívabbak, mint az idősek. A balesetbiztosítások nem drágák, mivel a hiedelemmel ellentétben, sokkal kisebb a bekövetkezési valószínűségük.

Rokkantsági:

Szintén az olcsóbb kategóriába tartoznak az egészségkárosodásra vonatkozó (köznapi nyelven a rokkantsági) kiegészítők, amelyek majdnem minden kockázati életbiztosítás mellett megtalálhatók. A biztosítási összeg kifizetése a rokkantság százalékos arányától függően változhat. van olyan egészségkárosodási kiegészítő, ami már 1%-tól térítést nyújt, de van olyan, amely csak 60% felett. Nyilvánvalóan a biztosítás díja ennek függvényében változik: minél magasabbról indul a térítés, annál olcsóbb a kiegészítő.

Furcsa tény, hogy a szerződéskötéskor az ügyfelek általában alacsonyabb biztosítási összeget határoznak meg egy rokkantsági kiegészítő esetében, mint a haláleset bekövetkezésére, holott az árfekvés ezt nem indokolja. Ha jobban végiggondoljuk, hogy vajon a haláleset következménye járhat -e nagyobb kiadással vagy egy többéves, akár több évtizedes rokkantsági állapot finanszírozása, akkor lehet, hogy fordítani kellene a rokkantsági és haláleseti összeg arányán.

Egészségbiztosítás:

Az olyan egészségbiztosítási kiegészítő, mint a rettegett betegségre vonatkozó és a műtéti térítést vagy kórházi napi térítést nyújtó kiegészítők. Ezeknél a kiegészítőknél az egészségi állapotfelmérés kiemelten fontos, magasabb biztosítási összegek esetében az alap kockázati életbiztosításnál is szigorúbb elbírálást alkalmaznak a biztosítók.

Kritikus betegségek:

A kritikus betegségekre vonatkozó kiegészítő, a nevéből eredően a legkomolyabb, az életet veszélyeztető betegségek bekövetkezésekor nyújt térítést. A piacon megtalálható 20, 30 de akár 40 súlyos betegségre térítő kiegészítő is. Ezek között vannak nagyon ritka betegségek, de általában mindegyik térít daganatos megbetegedésekre is.

Műtéti térítés:

A műtéti térítésre szóló kiegészítő a műtéteket sorolja kategóriákba (kis, közepes, nagy) és ennek alapján határozza meg a térítés mértékét.

Kórházi térítés:

A kórházi napi térítés esetében a kórházban töltött napok száma a fontos. Van amelyik az első naptól, de olyan is, ami csak valahány nap eltelte után kezdi meg a térítést. Ebből fakadóan lehetnek árbeli differenciák. Ami közös bennük, hogy mindenhol van egy plafon, ami után megáll a szolgáltatás.

A kedvezményezettről igen kevés szó szokott esni a szerződéskötéskor, pedig valójában a biztosítási szerződést a magunk és az ő anyagi biztonsága miatt kötjük.

A kedvezményezett lehet egy vagy több személy. Számuk nincs meghatározva, de nyilván a józan belátás szerint érdemes végig gondolni, hogy kik legyenek ők. Ha szerződéskötéskor nem tudjuk eldönteni a kedvezményezett kérdését, az nem baj. A tartam során bármikor lehet kedvezményezettet jelölni, vagyis megadni, és módosítani egyaránt. Ami fontos, hogy a haláleset bekövetkezésekor érvényben lévő kedvezményezett jelölésen viszont utólag semmilyen körülmények között változtatni nem lehet. Még akkor sem, ha a biztosított meggondolta magát, csak éppen már nem volt ideje bejelenteni a biztosítónak. Fontos, hogy ha a szerződő és a biztosított személye különböző, akkor csak együttesen módosíthatják a kedvezményezettet. A biztosítás, nem örökség tárgya, a kedvezményezetté a biztosítási összeg. Ha nincs kedvezményezett megjelölve a haláleset bekövetkezésének pillanatáig, akkor a jog úgy tekinti, hogy a kedvezményezettek az örökösök, így az örökösödés arányában kerül felosztásra a biztosítási összeg.

Örökösödési illetéket és kamatadót nem kell fizetni a haláleseti biztosítási összeg után.

A kedvezményezettről igen kevés szó szokott esni a szerződéskötéskor, pedig valójában a biztosítási szerződést a magunk és az ő anyagi biztonsága miatt kötjük.

A kedvezményezett lehet egy vagy több személy. Számunk nincs meghatározva, de nyilván a józan belátás szerint érdemes végig gondolni, hogy kik legyenek ők. Ha szerződéskötéskor nem tudjuk eldönteni a kedvezményezett kérdését, az nem baj. A tartam során bármikor lehet kedvezményezettet jelölni, vagyis megadni, és módosítani egyaránt. Ami fontos, hogy a haláleset bekövetkezésekor érvényben lévő kedvezményezett jelölésen viszont utólag semmilyen körülmények között változtatni nem lehet. Még akkor sem, ha a biztosított meggondolta magát, csak éppen már nem volt ideje bejelenteni a biztosítónak. Fontos, hogy ha a szerződő és a biztosított személye különböző, akkor csak együttesen módosíthatják a kedvezményezettet. A biztosítás, nem örökség tárgya, a kedvezményezetté a biztosítási összeg. Ha nincs kedvezményezett megjelölve a haláleset bekövetkezésének pillanatáig, akkor a jog úgy tekinti, hogy a kedvezményezettek az örökösök, így az örökösödés arányában kerül felosztásra a biztosítási összeg.

Örökösödési illetéket és kamatadót nem kell fizetni a haláleseti biztosítási összeg után.

A hitelfedezeti életbiztosítás a kockázati életbiztosítás egy speciális fajtája. A lényege, hogy a biztosítási összeg azonos a kezdeti hitelösszeg nagyságával, és a hitel futamideje alatt folyamatosan csökken, ahogy a hiteltőke elfogy. Ennek következtében a biztosítás díja is alacsonyabb - vagy változik (csökken) annak függvényében, hogy a milyen maga a konstrukció -, azért, mert a biztosító egyre kisebb kockázati kitettségben van.

A hitelfedezeti biztosításokból jóval kisebb a választék a piacon, mint a klasszikus kockázati életbiztosításokból, feltehetően azért, mert nehezebb a sokféle banki hiteltermékekkel szinkronizálni a biztosítási konstrukciót.

Ennek ellenére a hitelfedezeti életbiztosítás nagyon fontos, mivel a hitelfelvétellel egy komoly kockázatot futunk, ahol a családunk, szeretteink védelme érdekében nem mindegy, hogy a hitel visszafizetését mi magunk tudjuk -e befejezni, vagy ezt a terhet továbbadjuk-e valakinek.