A magyar alapkezelők egyik legemblematikusabb szereplőjével, Zsiday Viktorral, a Citadella Alap menedzserével és a tőzsdén jegyzett Plotinus elnökével beszélgettünk. Az interjú apropója, hogy 5 évvel az indulást követően befektetési stratégiát vált a Citadella Alap, a jövőben magasabb hozamot céloz meg magasabb kockázatok mellett. Mit jelent mindez az átlagos befektető számára az elérhető hozam és potenciális veszteség oldalán? Őszinte beszélgetésünk kitért a kevésbé szép hozamot felmutató időszak értékelésére is.
Bankmonitor (BM): A Citadella Származtatott Befektetési Alap sokáig a magyar abszolút hozamú alapok egyik éllovasa volt, míg a teljesítmény jelentősen visszaesett 2014-ben. Hogyan értékelnéd az alap utóbbi időben nyújtott teljesítményét?
Zsiday Viktor (ZsV): A 2012-es és a 2014-es év eddigi teljesítménye az alatt van, amit szerettem volna elérni, amiért nem vagyok elégedett. Az elmúlt három évben csak egy kicsivel jobb az alap hozama, mint a referenciaindexe. Ez azt jelenti, hogy nagyjából ugyanazt a hozamot érték el a Citadella Alap befektetői, mintha állampapírba vagy lekötött betétekbe fektettek volna. A jövőben valószínűleg ez másként lesz.
BM: A magyar alapkezelői piacon nem igazán jellemző az önkritika megjelenése. Szerinted hibáztál, vagy ez egy természetes jelenség; egyszerűen nem tudnak a legjobbak sem folyamatosan átlag feletti hozamot produkálni?
ZsV: Mindenkinek vannak rosszabb és jobb periódusai, olyan piacok, ahol könnyebben tud pénzt csinálni, és olyanok, ahol nehezebben. Ráadásul a gazdaság és a piacok is állandóan változnak, így nekünk, alapkezelőknek is folyamatosan alkalmazkodnunk és tanulnunk kell. Azt remélem, hogy a következő években is képes leszek mindig újat tanulni, és egy lépéssel a piac előtt maradni, de természetesen erre nincs semmiféle garancia.
BM: A Citadella Alap stratégiát vált, a jövőben magasabb kockázati szint megjelenése is elképzelhető. Köze lehet ennek az utóbbi idők szerényebb teljesítményéhez?
ZsV: Nincs ilyen összefüggés. A kockázati szint emelésének nem az elmúlt időszak teljesítményéhez van köze. Mindig is szeretem volna egy más típusú alapot létrehozni: egy olyan alapot, ami hosszabb makrotrendek irányvonalai mentén fektet be (mint például Soros Alapok), ám mindezt fegyelmezett kockázatkezelés mellett. (Ezért nem lesz hedge fund, hanem marad abszolút hozamú alap.)
A mostani környezet kedvez ennek az új kockázati stratégiának, mondhatni egyfajta befektetői igény is áll az átalakulás mögött. Korábban a befektetők nem fogadták el a nagyobb potenciális tőkeveszteség lehetőségét. Hiába volt egy alapnak jó a teljesítménye, ha az árfolyamgrafikon jelentős kilengéseket mutatott, akkor a befektetők elkerülték az alapot. Ma már azonban szélesebb körben érzik, hogy kockáztatni kell, ha többlet hozamot szeretnének a nagyon lecsökkent bankbetéti kamatokhoz képest.
BM: Milyen hozamot célzol meg az új kockázati besorolással?
ZsV: 3 éves távlatban 2 számjegyű éves hozam az új célkitűzés, azaz 10% feletti éves hozam. Ez nem azt jelenti, hogy minden évben két számjegyű hozamra lehet számítani. Elképzelhető, hogy lesz egy-egy szerényebb teljesítményű időszak is. Viszont több év átlagában reálisnak tartom a 2 számjegyű átlaghozamot az alaptól.
BM: Hogyan tudnád érzékeltetni a megnövekedett kockázati szintet? Mekkora lehet a maximális veszteség szándékaid szerint?
ZsV: A Citadella alap korábban is vállalt kockázatot, de csak moderált mértékben. A lokális maximumhoz képest nagyjából 5% visszaesés volt az a maximum, amivel számolni lehetett. Most ez a szint megemelkedhet akár 20-30%-ra is. Ekkora veszteséggel remélhetően mindössze akkor kell szembenéznie a befektetőnek, ha pont egy visszaesés előtt vásárolta az alapot. Amennyiben egy ideje már tulajdonolja a Citadellát, valószínűleg a kezdeti befektetéséhez viszonyítva nem lesz ekkora vesztesége.
De ezek a számok nem annyira extrémek, mint elsőre tűnnek: ugyan a Concorde Hold alapok közül ez lesz a legkockázatosabb, már ma is sok olyan abszolút hozamú alap működik jelenleg a piacon, aminek a valós kockázata magasabb, mint amit a múltbeli adatok mutatnak (olyan egyedi befektetéseket hajtottak végre, melyek jelentős, a fentihez hasonlóan 10-20-30%-os potenciális hozamingadozást eredményezhetnek az alap hozamában).
BM: Nincs ellentmondásban az, hogy szinte minden befektetői fórumon az hallhatjuk, hogy drágák a részvények, drágák a kötvények… azaz sok jel arra utal, hogy most inkább alacsonyabb kockázatot kellene vállalni és pont most emeled meg az alap kockázati szintjét?
ZsV: Fontos tudni, hogy a kockázati szint megemelése nem jelenti azt, hogy holnaptól a Citadella árfolyama is erősen ingadozni kezd. Első körben nem feltétlenül lesz érzékelhető ez a változás. Ezzel a stratégiaváltással mindössze a lehetősége teremtődik meg, hogy a közeljövőben változzon a befektetések összetétele – amennyiben jó lehetőségeket látok.
BM: Hogyan fognak változni az alap befektetései az átalakulás után?
ZsV: Eddig behatárolt mozgástere volt az alapnak. A szigorú, alacsonyan tartott kockázatmenedzselés meghatározta azokat a befektetési eszközöket, amik közül válogathattam. Ezek jellemzően nagyon likvid határidős pozíciók voltak, melyeket gyorsan és hatékonyan le lehetett zárni, ha kedvezőtlen árfolyammozgás következett be, azaz veszteségesek lettek. Sokszor ki kellett hagynom egy-egy jó befektetési lehetőséget azért, mert az alap eddigi kockázati szintjébe nem fért bele. Az eddigiekben egyedi részvényeket, vagy kötvényeket nem vásárolt az alap, holott láttam nagyon jó lehetőségeket. De ezek eddig nem fértek bele a maximum 5% visszaesést megcélzó befektetési politikába. Így eddig egy félkezű óriás volt az alap. Mostantól viszont, ha találok valamit, amibe 2-3-5 éves távon lehet hinni, akkor szabadabban befektethetek. Lehet ez egy alul- vagy túlértékelt piac.
Fontos kiemelni azonban, hogy a Citadella befektetései nem fognak egyik napról a másikra megváltozni. Pillanatnyilag nem látok jelentős egyedi befektetési lehetőséget a piacon.
BM: Azzal hogy megnő a kockázati szint, most milyen minimális befektetési időt társítanál a Citadellához?
3-5 éves befektetési időtáv ajánlott. Aki 3 vagy 6 hónapos teljesímény alapján akarja megítélni az alapot – és ez sok más származtatott alapra is igaz – az valószínűleg pont a tetején száll be, és az alján száll majd ki.
BM: Neked már van egy lényegesen kockázatosabb befektetési „terméked” a Plotinus részvény, mely gyakorlatilag szintén alapként funkcionál. Mi lesz a különbség a Plotinus és a megnövekedett kockázatú Citadella között?
Jelentős eltérés maga a szabályozói környezet, és a befektethető termékek köre. A Citadella marad befektetési alap, így rá ugyanúgy vonatkoznak a törvényi befektetési limitek, mint eddig. A Plotinus-t ezek a limitek nem kötik. Azt szeretnénk, hogy a Plotinus egyre inkább holdingként működjön, reálgazdaságban tevékenykedő cégekkel a portfólióban. Jelenleg körülbelül a Plotinus 10%-át már ilyen vállalatok teszik ki (és ez 30% fölé is emelkedhet). Ezt lehetetlen megcsinálni a befektetési alap keretein belül. A fenti tényezők miatt úgy gondolom, hogy a Plotinus mindig nagyobb kockázatot fog képviselni – de aki figyelemmel kísérte eddigi működését, az láthatja, hogy a hozama is nagyobb volt: a 2011-es bevezetés óta duplázódott az árfolyama.
Tudni szeretnéd, hogyan teljesített a többi alap az elmúlt időszakban? Használd befektetési alap keresőnket!
1
