2021-től várhatóan jelentősen szigorodnak a kata-adózás feltételei, ezért manapság sokat hallani erről az adónemről. Arról viszont kevesebb szó esik, hogy mennyi állami nyugdíjra számíthatnak azok a vállalkozók, akik ezt a kedvező adózási formát választják. Ebből a cikkből kiderül, hogy hivatalosan hogyan számítják majd a katások nyugdíját, és ez pontosan mekkora nyugdíjvárományt helyez számukra kilátásba. Továbbá megmutatjuk, mit tehetnek azok a vállalkozók, akik várhatóan nem lennének elégedettek az időskori ellátásuk összegével.
Mi a lényege a kata-adózásnak?
A „kata” elnevezés a kisadózó vállalkozások tételes adóját takarja. Ennek lényege kissé leegyszerűsítve: a katás vállalkozók havi 50 000 forint befizetésével eleget tehetnek szinte minden adófizetési kötelezettségüknek, amennyiben az éves bevételük nem haladja meg a 12 millió forintot. Ráadásul a katások adminisztratív terhei is nagyon egyszerűek, így érthető, hogy a kata az egyéni vállalkozók kedvenc adózási formája lett. Mostanra már 400 000 fölé kúszott azoknak a száma, akik katásként végzik üzleti tevékenységüket.
Hirdetés
Hirdetés
Mi a kata legfőbb hátránya?
Látszik, hogy a kata-adózás rövid távon rendkívül kedvező, azonban a gyors haszonért cserébe hosszú távon komoly áldozatokat kell vállalni. A katások jelenleg akár jóval magasabb nettó jövedelmet is elérhetnek ahhoz képest, mintha ugyanazt a munkát munkaviszony keretein belül végeznék. (Ennek oka, hogy az alkalmazotti bérekre sokkal magasabb közterhek rakódnak.) Azonban a mai aktívak leendő nyugdíjának megállapításakor már azok lesznek előnyben, akik alkalmazottként kapták a fizetésüket. Ugyanis a nyugdíj kiszámítása olyan tényezők alapján történik, melyek szempontjából a katások duplán is nehéz helyzetbe kerülnek.
Hogyan történik a nyugdíjak kiszámítása?
A probléma megértéséhez a nyugdíjak kiszámításának módját kell szemügyre venni. A magyar nyugdíjképlet egyik legfontosabb tényezője – közérthető megfogalmazásban – a „nettósított átlagfizetés”. Ennek kiszámítása az életpálya során megkeresett jövedelmek bonyolult módszertanú átlagolásával történik. (Tehát az elterjedt tévhittel ellentétben nem csak az utolsó 5 évben megszerzett jövedelmek számítanak!) A másik, ugyancsak kulcsfontosságú elem a szolgálati idő: ez – szintén leegyszerűsítve – az egész élet során ledolgozott évek számát mutatja. Ha valaki a teljes aktív karrierjét alkalmazottként töltötte, akkor ez a két mérőszám többé-kevésbé a valóságot fogja tükrözni.
A katás vállalkozók azonban mindkét szempontból hátrányosabb helyzetben vannak. Egyrészt az ő esetükben a figyelembe vett járulékalap nem függ a valós bevételüktől, hanem törvényileg egységesen van lerögzítve. 2020. július 1. óta ez havi 102 000 forintnak felel meg, azaz kevesebb, mint az aktuális bruttó minimálbér (161 000 forint) kétharmada! Természetes, hogy a nagyon alacsony elismert jövedelem csak nagyon alacsony nyugdíjat tesz majd elérhetővé a katások számára.
Másrészt olyan kikötés is létezik, hogy amennyiben az adóalany valamikor a minimálbérnél kevesebbet keresett, akkor azt az adott időszakot csak arányosan csökkentve lehet figyelembe venni a nyugdíj összegét befolyásoló szolgálati idő kiszámításakor. (Egészen pontosan olyan arányban, ahogyan az akkori jövedelme viszonyult a minimálbérhez.) Eszerint a katások nem csupán alacsony jövedelműként kerülnek be ebbe a rendszerbe, hanem a szolgálati idejük is jóval rövidebb lesz a valójában ledolgozott éveknél. Például 2020-ban a katások szolgálati ideje kevesebb mint kétharmada lesz egy teljes évnek!
Az így keletkező alacsony szolgálati idő pedig a „nyugdíjszorzóra” lesz majd kedvezőtlen hatással. A nyugdíjszorzó azt határozza meg, hogy az életpálya során elért nettósított átlagfizetés hány százaléka lesz az induló nyugdíj. Például 40 évnyi munkaviszonyhoz jelenleg 80%-os nyugdíjszorzó tartozik. De 40 évnyi katázás a fentebb bemutatott okokból kifolyólag csak kb. 25 évnyi szolgálati időt eredményezne, a 25 teljes évhez tartozó nyugdíjszorzó pedig jelenleg mindössze 63%. Azaz a katások nagyon alacsony elismert átlagjövedelmét ezzel a szintén nagyon alacsony értékkel fogják megszorozni…
Mennyi nyugdíja lesz így egy katásnak?
Erre pontos értéket nehéz lenne mondani, hiszen a számításhoz szükséges értékek folyton változnak. Azonban lehet készíteni egy becslést, a jelenlegi állapotok alapján. Hasonlítsuk össze például egy átlagbéres alkalmazott, egy minimálbéres alkalmazott és egy katás vállalkozó várható nyugdíját.
Az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy a kata adózás mindvégig fennmarad, és a legfontosabb tényezők is változatlanok maradnak. Azaz a kata a jövőben is ugyanúgy fog aránylani a minimálbérhez, ahogyan most, és a nyugdíjszorzók sem fognak érdemben változni. Továbbá tegyük fel, hogy az alkalmazotti bért keresők akkora (mai értékű) nettósított átlagkeresetre tennének szert az életpályájuk során, amely megegyezne a mostani nettó bérük összegével.
A minimálbéresnek 40 teljes évnyi szolgálati idő után a 80%-os nyugdíjszorzó alkalmazásával 85 600 forint lenne az induló nyugdíja. Ehhez képest egy 40 évig katázó egyéni vállalkozó (havi 50 000 forint befizetése esetén) csak 67 800 forintos nettó átlagkeresetet tudna felmutatni. A nyugdíjszorzó pedig az ő esetében a rövidebb szolgálati idő miatt 40 év után is csak 63% lenne, azaz mindössze 42 700 forint körüli induló nyugdíjat kapna! Aki pedig mai értéken a jelenlegi magyar átlagbérhez közeli, kb. 267 000 forintos elismert nettó átlagkeresettel rendelkezik majd, ő 40 évnyi munkaviszony után (ugyancsak a 80%-os szorzót alkalmazva) 213 600 forintos induló nyugdíjra lesz jogosult.
Láthatjuk tehát, hogy bár a katások rövid távon igen kedvező adózásra jogosultak, de cserébe nyugdíjasként sokkal nehezebb helyzetben lesznek a volt alkalmazottakhoz képest. Hiszen a katások aktív korukban kevésbé járultak hozzá a közterhek viseléséhez, emiatt az állami ellátásra is csak jóval kisebb mértékben lesznek jogosultak. (Fontos, hogy a fenti becslések csak abban az esetben állják meg a helyüket, ha sem a nyugdíjszorzók, sem más tényezők nem változnak kedvezőtlenül a következő évtizedekben.)
Mit tehet egy katás vállalkozó a saját érdekében?
Biztosan kijelenthető, hogy a hosszú ideig katázó vállalkozók állami nyugdíja nagyon alacsony lesz. Ebből nem lesznek képesek finanszírozni a korábban megszokott életszínvonalukat, így kénytelenek lesznek más jövedelemforrást teremteni maguknak. A legkézenfekvőbb (ha nem az egyetlen) alternatíva az öngondoskodás: az aktív korukban megszerzett jövedelmükből takarékoskodniuk kell. Ezt pedig könnyebben is megtehetik, mint a hasonló mértékű bruttó jövedelmű alkalmazottak, hiszen jóval magasabb havi összeg marad a zsebükben. (Gyakran felmerülő kérdés, hogy megéri-e a 75 000 forintos kata fizetését választani, de erre általában a nemleges válasz a helyes. Egyéni kalkulációt ugyanakkor érdemes lehet elvégezni.)
Az alábbi példákban azt feltételezzük, hogy minden katás vállalkozó 65 éves korban szeretne nyugdíjba menni. A legfrissebb statisztikák szerint akár 20 évet is eltölthetnek nyugdíjban, ezért ezzel számolunk. A kata-adózást 2013-ban vezették be, így a különböző életkorú vállalkozók eltérő ideig lehettek csak katások. A rövidebb időszaki katázás pedig kevésbé rontja a nyugdíjjogosultságot, ezért a nyugdíjkiegészítés célzott összege legyen életkortól függő.
A mai 25 évesek számára legyen havi 200 000 forintos állandó nyugdíjkiegészítés a cél: ehhez 48 millió forintos vagyon felhalmozása szükséges. A ma 35 évesek havi 175 000 forintnyi plusz jövedelmet célozzanak meg, ami 42 millió forintos nyugdíjcélú megtakarítást kíván. A mai 45 évesek célja legyen havi plusz 150 000 forint: ehhez 36 millió forintos tőke kell. A ma 55 éves katások célja pedig legyen havi 125 000 forintos kiegészítő jövedelem, így 30 millió forintos vagyonra törekedjenek. A lenti ábra azt szemlélteti, hogy ezeknek a céloknak az eléréséhez kinek mekkora havi összegű nyugdíjcélú megtakarítás elindítása szükséges.
Fontos megemlíteni, hogy a katás vállalkozók nem tudnak SZJA-visszatérítést igényelni a nyugdíj-előtakarékosságuk jogcímén. Ezt is figyelembe véve, 25 éves korban 52 000 forint már elég lehet a cél eléréséhez, 35 éves korban kezdve viszont 72 000 forint szükséges. A 45 éves kor egyfajta vízválasztónak tekinthető: ekkor katásként még lehetséges havi kb. 100 000 forint megtakarítása. 55 éves kortól azonban szinte lehetetlen erőfeszítést igényelne a havonta 200 000 forintnál is több pénz megtakarítása. Most is igaz tehát, hogy minél fiatalabb korban kezdi valaki a nyugdíjcélú megtakarítást, annál könnyebb dolga van. Hiszen a kamatos kamat jótékony hatásának köszönhetően kisebb havi összegek is elegendők a megtakarítási cél eléréséhez.
A legmegfelelőbb nyugdíj-előtakarékossági forma kiválasztásában segítséget nyújthat a Bankmonitor nyugdíj-kalkulátora.
