Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

4 tipp, hogy megtaláld a legjobb abszolút hozamú alapot!

  • 2014-10-08
  • szerző: bankmonitor

A mostani bizonytalan befektetési piacokon az abszolút hozamú alapok igencsak népszerűek. Nem ok nélkül: azt tűzték ki célul, hogy minden körülmény között a lekötött betétek kamatszintjénél magasabb hozamot érjenek el. Ám mára már több mint félszáz alap közül válogathatunk. Hogyan lehet ebből a kínálatból kiválasztani a minőségi alapokat? Kövesd a következő 4 egyszerű lépést és megtalálod a számodra megfelelőt!

Az
abszolút hozamú alapok esetében az alapkezelő legjobb tudása szerint szabadon dönthet, hogy mibe fektessen az alap. Ezért az alap teljesítménye jelentősen függ az alapkezelő rátermettségén. Azt, hogy hogyan fog teljesíteni egy ilyen típusú alap, sokkal nehezebb megítélni, mint hogy feltörekvő piaci kötvényekbe, vagy fejlett piaci részvényekbe fektessünk. Ám a most következő módszert követve 4 lépésben kiderül, hogy 

  • abszolút hozamú alapok közül melyik alapok felelnek meg legjobban a saját igényeidnek,
  • és ezek közül melyek a minőségi alapok, amik nagy valószínűséggel betéti hozamok felett teljesítenek.

1. lépés – a kockázat meghatározása

Első lépésként tisztázandó, hogy az abszolút hozamú alapba történő befektetéskor
mekkora kockázatot tudunk, vagy kívánunk felvállalni. A befektetési alapok egyik ilyen kockázati mérő száma a
szórás, ami alapján ezt el tudjuk dönteni. Vegyünk egy egyszerű példát! Ha az alap átlagos hozama 10%, míg az erre az időszakra vonatkozó szórása 2%, akkor az alap hozama ebben az időszakban jellemzően a 8% és 12% közötti tartományban volt. Nézzünk egy élő példát a szórásra az
OTP Supra Alapon keresztül! 
tablaabszoluthozam20141008.jpg

A túl nagy szórásnak a kockázata, hogy a hozamok meglehetősen nagy kilengést mutatnak (egy időszakban kiemelkedően jól teljesítenek, míg más időszakban alulteljesíthetnek). A túl kicsi szórás kockázata, hogy csekély a valószínűsége annak, hogy betét feletti hozamot fog az alap elérni. Tehát minél kisebb a szórás annál inkább lehet arra számítani, hogy bankbetéthez vagy kockázatmentes hozamhoz közeli hozamot fog hozni az alap.

A szórás alapján először eldöntendő, hogy mekkora kockázatot szeretnénk vállalni: alacsonyt, közepeset vagy magasat. Ha eldöntöttük, hogy mekkora kockázatot szeretnénk, akkor máris meg kaphatjuk az alapoknak azon körét, amelyek között szeretnénk megtalálni a nekünk leginkább megfelelőt.

Érdemes azonban tájékozódni afelől is, hogy az alapkezelőnél jelenleg tapasztalt kockázati szinthez képest történt-e jelentős változtatás az alap befektetési politikájában (
ilyen volt a közelmúltban a Citadella Alap). 

Miután szórás (kockázati szint) alapján kiválasztottuk a potenciális alapok körét. Az alapok múltbeli kockázatát egyszerűen és jól érthető módon is áttekinthetjük annak érdekében, hogy a felvállalni tervezett kockázattal a lehető legnagyobb mértékben tisztában legyünk.  Ehhez pedig nézzük meg a maximális árfolyamveszteséget, amit az alap az élete során (jellemzően a válságban) elszenvedett. Tegyük fel magunknak a kérdést, hogy mit éreztünk volna abban az időben?

Ha ezen is túl vagyunk, akkor végeztünk az első lépéssel. Már tudjuk, hogy mekkora kockázatvállalásról beszélünk, ha befektetünk. Továbbá kijelöltük a potenciálisan szóba jöhető alapok körét is.

2. lépés – a hozam vizsgálata

A következő lépésként a kockázatvállalás alapján kiválasztott alapok körében keressük azokat, amelyek képesek voltak teljesíteni a befektető oldali hozam elvárást: bankbetétek, avagy a kockázatmentes hozam feletti hozamot értek el.
Mennyire általános, hogy az alap kockázatmentes hozam feletti eredményre képes? Amennyiben az időszakok jó részében túlteljesítette a kockázatmentes hozamot, akkor elkezdhetünk hinni abban, hogy az alapot kezelő szakembernek meg van a képessége kockázatmentes hozam feletti teljesítmény elérésére.

A hozam értékelésben a hosszabb időtávokon elért teljesítményeket nagyobb hangsúllyal kell figyelembe venni, mint az éven belüli eredményeket.

A képet legalább két dolog is árnyalhatja.

  • az alap nem minden időszakon ért el betéti kamatok feletti hozamokat,
  • különböző időtávokon más-más alap érte el a legjobb teljesítményt.

Hogyan kezeljük ezeket a helyzeteket? 

A legfontosabb szempont hogy
nem a legjobbat keressük, hanem azokat az alapokat, amelyek képesek egyáltalán betét feletti hozam elérésére.

3. lépés – az alapkezelő értékelése

Most már van egy adott kockázati kategóriában egy alaplista, amelyből valamelyikbe be szeretnénk majd fektetni. Eddig csak számokról volt szó, miközben a teljesítmény mögött ember, emberek esetleg egy csapat áll. A számokon túl a bizalom azzal növelhető, hogy az
alapot kezelő személyekről, szolgáltatókról is információkat próbálunk szerezni.

Ez nyilván egy nehezebben mérhető, értékelhető kategória. Néhány szempontot felsorolunk, ami az értékítéletünkhöz hozzájárulhat:

  • Milyen szakmai elismeréseket szerzett az alapkezelő, az alapkezelő cég?
  • Milyen szakmai tapasztalattal rendelkezik az alapkezelő – hány medve piacon (piaci visszaesés alatt) kezelt befektetési alapot, milyen sikerekkel?
  • Az abszolút hozamú befektetési alapok mekkora arányt jelentenek az alapkezelő cég összes kezelt állományán belül?
  • A jelenlegi alapkezelő mióta kezeli az alapot?

4. lépés – a hozam részletesebb vizsgálata

A fentieken túl érdemes a múltbeli hozameredmények összetevőit is vizsgálni annak érdekében, hogy értsük a kedvező teljesítmény hogyan állt elő. Vizsgálhatjuk, hogy az egyes időszakokban mekkorák voltak a pozitív és a negatív hozamok átlagos értékei és az ezek közötti különbség. Azonkívül érdemes szemügyre venni, hogy mekkora %-ban könyvelt el az alap kirívóan magas napi hozamokat. Mivel nemcsak képességek, hanem szerencse is övezi az alapkezelői teljesítményeket lévén a befektetések értékét, így ebből kifolyólag az alapkezelői teljesítményt érdemes korrigálni a kiugróan nagy teljesítményekkel.

Ha elérkeztünk oda, hogy egy abszolút hozamú alap kockázati szintje az általunk elfogadható szinttel megegyezik és a fenti tényezők alapján pozitív képet mutat. Tehát bízhatunk abban, hogy az alap bankbetét hozam feletti teljesítmény elérésére képes, és mindössze az a gond, hogy a rövid távú hozam mutatói nem a legvonzóbbak. Ebben az esetben érdemes arra is gondolni, hogy egy minőségi befektetés sem mindig tündöklik. Vannak gyengébb és erősebb periódusai. A gyengébb pillanatok esetleg jó beszállási pontot is jelenthetnek. Ekkor bíznunk kell benne, hogy az alap teljesítménye az átlagos teljesítmény irányába mozdul és ezzel extra hozammal kecsegtet a bátrabb befektetők számára.

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket