Európában az utóbbi 25 év legnagyobb részvénypiaci esései közé került be a brit szavazás utáni nap. Hasonló negatív eseményekre a jövőben is fel kell készülnünk, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt bőven ellensúlyozza majd a később elérhető haszon. Annyit kell csak tenni, hogy kitartunk a befektetés mellett, vagy ha túl nagy aggodalommal jár, akkor nyugodtabb vizekre evezhetünk.
Jókora zakó is benne van a pakliban
A részvények mindig is a legkockázatosabb befektetések közé tartoztak, nem csoda, hogy Magyarországon nem is tudtak annyira elterjedni a lakosság körében, mint például Amerikában. Az egyedi részvényeknél csak egy szűk befektetői réteg aktív, a többség viszont az utóbbi években már biztosan találkozott a részvényekkel, csak éppen a befektetési alapokon keresztül. Az abszolút hozamú alapok rendre vállalnak részvény pozíciókat is, de a lakosság körében oly népszerű vegyes alapok is azért tűnhetnek ki társaik közül, mert kötvényeket és részvényeket vegyesen vásárolnak.
A június 23-i brit népszavazás és annak meglepő eredménye magával rántotta az európai részvénypiacokat. Az esemény kapcsán azt néztük meg, hogy a vezető német index (DAX) közel 7 százalékos zuhanása az 1990-es évek kezdete óta egyáltalán be tudott-e kerülni a TOP10-be. Jelentjük igen, a pénteki esés a hatodik legnagyobb volt az utóbbi 25 évben. Ennél nagyobbak csak a 2008-as válság körüli pánik és az 1991 augusztusi Mihail Gorbacsov elleni puccs tudott kiváltani.
A listára ezen felül olyan meghatározó és sajnálatos módon tragikus események is felkerültek, mint a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás és az ázsiai válság a 90-es évek végén. A közös a részvénypiaci esésekben, hogy azt mind nagy horderejű események indították el, amelyekre a piacok egyszerre nagy elmozdulással reagáltak. A nagy eséseket idővel tartós emelkedési periódusok követték, és aki kellően hosszú távon tudott gondolkozni, az ezeket az átmeneti zökkenőket is át tudta vészelni.
Szándékosan megnéztük, hogy mi volt a helyzet az amerikai részvénypiaccal. Az egyik legfontosabb, hogy a 10 legnagyobb esés közé nem került be a brit szavazást követő nap, egyszerűen azért, mert a döntés nem változtatja meg az Amerikával való brit kapcsolatokat, sokkal inkább Európát érintő eseményről volt szó. A közös pont a két kontinens között, hogy a 2008-as válság és az ázsiai válság megroppantotta az amerikai piac befektetőit is, és amennyire egyedi volt Európára nézve a brit döntés, annyira nagy esést indított el az 2011-es amerikai leminősítés az Standard & Poor’s részéről.
Nyilvánvaló, hogy adott országot közvetlenül is befolyásoló negatív hír rögtön magával rántja az adott ország tőzsdéjét, viszont a mai összefonódásokkal teli világunkban a válságok nem maradnak meg lokális szinten, hanem globálissá válnak. Nem kell ehhez az, hogy nagy gazdasági jelentősége legyen az eseménynek, bőven elég, ha nagy hatást tulajdonítanak neki a befektetők. Ilyenkor mindenki csak egy irányt ismer, vagy ha úgy tetszik a befektetők először cselekszenek és csak utána gondolkoznak.
Hirdetés
Hirdetés
Nem a „mikor”, hanem a „meddig” a jó kérdés
Tény, hogy a jövőben is ezerszámra találkozhatunk olyan történetekkel, hogy valaki hogyan csinálta meg a szerencséjét egy jó részvénnyel vagy befektetési alappal. Minden az időzítésen múlik, aki jól kapja el véletlenül a fonalat az nagyot kaszálhat, viszont aki nem, az megégetheti magát akár napok alatt is. Ha nem vagyunk profi befektetők, akkor jellemzően a vesztesek oldalán hagyhatjuk el a pályát.
Pontosan ezért azt kell először átgondolni, hogy mennyi időre tudunk lemondani a pénzünkről a magasabb hozam reményében. Nem szabad elcsábulni, hiszen számos elemzés bizonyítja, hogy csak nagyon kevesen tudnak valóban tartósan jó teljesítményt elérni rövid távú befektetésekkel. Nem ajánlatos egy abszolút hozamú alapot vagy egy vegyes alapot néhány hétre/hónapra vásárolni, mert ezek előnye több éves időtávon jön ki. Tudatosítani kell, hogy a kockázatért meglesz idővel a jutalom, de ezért cserébe el kell azt is viselni, hogy időnként a megtakarításunk értéke ingadozik.
A korábbi példák hűen tükrözik, hogy benne vannak a pakliban a nagyobb napon belüli elmozdulások is. Egy hagyományos vegyes alap, ami Európában fektetett be, minden további nélkül eshetett 3-4 százalékot a szavazás másnapján. Többéves időtávon viszont ezek a visszaesések csak apróságnak számítanak majd, az átmeneti megingásokkal nem érdemes foglalkozni az esetek többségében. Ráadásul, ha kockáztatni akarunk, nem kell azonnal minden pénzt befektetni, nyugodtan megtehetjük azt is, hogy kisebb tételekkel több részletben vásárolunk be. Annak sem kell csüggednie, aki nem tud nyugodtan aludni a jelentősebb napi ingadozások mellett, az állampapíroknál is megtalálhatjuk a számításunkat.
