Alig havi 50 ezer forintos nyugdíjra számíthat az a középkorú adózó, aki világ életében minimálbérre volt bejelentve, vagy kényszervállalkozóként ekkora hivatalos jövedelem mellett tevékenykedett. A bizonytalan nyugdíjkilátásokat övező aggodalmak egyre inkább jellemzővé válnak a magasabb jövedelmű magyarokra is. Az Aegon friss felmérése szerint a jobban keresők negyede is azt gondolja, várhatóan nem boldogul majd családi támogatás nélkül a nyugdíjas éveiben, a válaszadók harmada pedig attól tart, hogy képtelen lesz kifizetni az egészségügyi ellátásának költségeit. Sokakat felkészületlenül ér az életszínvonal várható csökkenése, váratlan élethelyzetekre is csak keveseknek van vészforgatókönyve.
Tanácsos időben elkezdeni a spórolást
Érdemes időben előrelátóan tervezni és rendszeresen félretenni a nyugdíjas évekre, aki nem így tesz, az jelentős életszínvonal romlásra számíthat. Tanácsos minél korábban elindítani egy nyugdíjcélú megtakarítást – akár már pályakezdőként -, mivel nem mindegy, hogy 10 év alatt vagy 30 év alatt kell összegyűjteni a kívánt életszínvonal fenntartásához szükséges összeget.
A második negyedév végi jegybanki statisztikák szerint hazánkban jelenleg 1 millió 77 ezer tagja van az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, a kezelt vagyon 1 053 milliárd forintot tett ki. Ezek alapján könnyen kiszámítható, hogy akik már megkezdték a spórolást, azok átlagosan 977 ezer forinttal vannak beljebb a nyugdíjas évekre.
Csitul a „nekem úgysem lesz nyugdíjam”, kevesebben nyafognak
„Magyarországon, ahogy az öregedő fejlett társadalmakban mindenhol, egyre sürgetőbb a nyugdíjcélú megtakarítások kialakítása, ezért fontos előrelépés, hogy ügyfeleink között kezd háttérbe szorulni a „nekem úgysem lesz nyugdíjam” mentalitás. Nyugdíjra még a magasabb jövedelmi kategóriába tartozó ügyfelek is szívesen tesznek félre, mivel vonzó az állam által garantált 20%-os adójóváírás” – mondta Hiller Szabolcs, az Aegon Magyarország vezető tanácsadója.
A Prémium Üzletágban a nyugdíjbiztosítások átlagos éves díja 480 ezer forint volt az első félévben. Az üzletág az első félév végén összesen közel 2500 szerződést kezelt, ami csaknem 40%-kal haladja meg az év végi záróállományt. A kezelt vagyon 3,8 milliárd forintra nőtt, ez több mint 43%-os növekedés a tavaly decemberihez képest.
A nyugdíjcélú megtakarítások mellett számos egyéb lehetőség van a spórolásra. A Bankmonitoron összevetheted a legjobb lakáscélú megtakarításokat, befektetési lehetőségeket, bankbetéteket, megtekintheted, hogy milyen állampapírok közül válogathatsz.
1Kispénz kisnyugi, nagypénz nagynyugi? Az évi négymillió felett keresők is aggódnak
A felmérés rámutat, hogy a magasabb jövedelmű (évi 4 milliónál többet kereső) magyarok sem készülnek fel kellőképpen az idősebb korukra. A válaszadók negyede úgy gondolja, hogy családi támogatásra szorul, a résztvevők harmada pedig úgy véli, hogy nem tudja majd előteremteni az egészségügyi ellátásának költségeit. A nyugdíjfelkészültséget, vagy felkészületlenséget jellemzi, hogy vészhelyzetre a magas keresetű magyarok kétharmadának nincs terve.
Bár az átlagos magyarnak negatívumok jutnak eszébe a nyugdíjas évekről (bizonytalanság, aggodalom), a jövedelem növekedésével javul a nyugdíjba vonulás megítélése. A magasabb jövedelműek már inkább pozitív gondolatokat kötnek a nyugdíjas évekhez (pihenés, nyugalom), és kevesebbszer jut eszükbe a bizonytalanság – mindazonáltal ők is tartanak a nyugdíjazástól.
A jó anyagi helyzetben lévőknek is csak a negyede bízik abban, hogy kényelmes életet élhet, ugyanakkor a közepes jövedelműeknél már 57%-os a pesszimisták aránya (az optimistáké csupán 14%). A magas jövedelműek nagyobb része arra számít, hogy nem lesz képes az általa kényelmesnek tartott színvonalon élni a nyugdíjas évek után.
Nincs vészforgatókönyvünk a váratlan élethelyzetekre
A magyarok jó része egyáltalán nem rendelkezik pontos elképzelésekkel, tervekkel a jövőről. A nyugdíjba vonuláshoz szükséges anyagiakról és megtakarításokról írott tervvel a felkészültebbnek számító magyar magasabb jövedelműeknek is mindössze a 8%-a rendelkezik, 20%-uknak semmilyen elképzelése nincs arról, hogy mi lesz vele idős korában. Pedig ahogy arról a Bankmonitor nemrégiben beszámolt, a tudatos tervezéssel akár az is biztosítható lenne, hogy soha ne legyenek anyagi gondjaink.
Balesetből vagy betegségből kifolyólag a munka elvesztésével járó vészhelyzettel is alig számolnak. A magasabb jövedelműek harmadának van egyáltalán elképzelése arról, hogy mit tenne ilyen helyzetben, míg az alacsonyabb keresetűek alig ötöde számol ezzel az élethelyzettel.
A felmérés szerint az átlagos magyar nyugdíjfelkészültségi-index 5,1%-os értékkel a világlista végén helyezkedik el. A magasabb jövedelműek körében mért 6,6% is csak épphogy eléri az átlagos német vagy amerikai szintet. A nyugdíjra való felkészültséget hat skálán (többek közt a személyes felelősségvállalást, a tudatosság szintjét, a pénzügyi tudatosságot, a nyugdíjtervezést, és a kieső jövedelem pótlását) mérő mutatóban azonban a 6-8 közötti eredmény csak átlagosnak minősül.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.
