Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Szabadulnék az életbiztosításomtól! Mit tehetek?

  • 2013-11-22
  • szerző: bankmonitor

Nem kevés kérdést kapunk azoktól, akik korábban vásároltak befektetési egységekhez kötött (úgynevezett unit-linked) életbiztosításokat, de mára már megbánták a magas költségek és rugalmatlanság miatt. A jellemzően legalább 10 éves szerződések során évente 250-500 ezer Ft a befizetés. Ha 5 évvel a kötés után azt látjuk, hogy a befizetéseinkhez viszonyítva 50%-kal kevesebbet kapnánk vissza, akkor bizony megindul a töprengés: befizessek még 1-2 milliót a hátralévő időszakban, vagy most azonnal szüntessem meg a szerződést? Megmutatjuk a lehetőségeid!

A válság előtt virágkorát élte a biztosítási piac: rendkívül sok óvónőből, tornatanárból lett ügynök dolgozott azokban az időkben, és még többen kötöttek befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítást. Ha nem tudod miről szól a termék, ajánljuk az erről szóló cikkünk:
Ezért nem fogsz soha unit-linked biztosítást vásárolni 

Egyre többen szembesültek azonban azzal, hogy nem ezt a lovat akarták. Ők befektetésként tekintettek a unit-linked-re. De nem csak ők voltak így, hiszen a bankok hitelek mellé is kínálták ezt a terméket: fizessék a biztosítást a hitel mellett, majd amikor lejár a biztosítás, azt betörlesztheti a hitelébe… Veszélyes játék volt ez, és sokan megégették magukat. A csalódás általában két forrásból táplálkozhat. Egyrészt a már említett magas költségek és rugalmatlan (erősen büntetett) visszavásárlás, amikor szerződés vége előtt pénzünkhöz szeretnénk jutni. Másrészt a kockázat: a legtöbb esetben a befektetésekkel kapcsolatban zéró tapasztalattal rendelkező emberek hirtelen egy erősen kockázatos (és meg nem értett) világba csöppentek. 

De mit lehet kezdeni ezzel a termékkel, ha ki szeretnénk szállni? Mielőtt lendületből döntenénk érdemes higgadtan gondolkozni. Alapvetően három ésszerű lehetőség áll előttünk:

  • fizetjük tovább,
  • visszavásároltatjuk (kivesszük a pénzünket),
  • díjmentesítjük (megtartjuk a szerződést, de nem fizetjük a díjakat)

Fizetjük tovább

Bármennyire is rosszul hangzik azoknak, akik már megégették magukat az ilyen típusú biztosítással, a szerződéssel rendelkezők egy kis részének jobban megéri a jelenlegi biztosítását tovább fizetni a lejáratig. Alapvetően azt kell számszerűsítenünk, hogy mennyi pénzhez juthatunk a szerződés fenntartása esetén azzal szemben, ha megszüntetjük. A számítás során figyelembe kell venni a visszavásárlási értéket (erre egy külön visszavásárlási tábla vonatkozik) és a feltételezett hozamokat is. 

Ha már hozamoknál tartunk meg kell említenünk, hogy ha észrevettük, hogy számunkra nem elviselhető a befektetések kockázata, akkor a biztosítás mögött lévő portfóliót át kell alakítani államkötvény fókuszú portfólióvá.  

Visszavásároltatjuk

Akik azonnal szabadulni szeretnének a biztosítástól, azoknak a visszavásárlás jelenthet megoldást. Azonban ebben az estben nem csak a befektetés aktuális értéke, hanem az úgynevezett visszavásárlási táblázatot is figyelembe kell vennünk. Amikor ugyanis a visszavásárlás mellett döntünk, akkor a befektetések aktuális értékét megszorozzák a visszavásárlási táblázat százalékával. De ez miért baj? Mert a tipikus visszavásárlási táblázat valahogy így fest:

ULtabla20131122.jpg

 Értelmezzük a táblázatot: ha az első két évben gondolod meg magad, nem kapsz egy petákot sem vissza a befizetett összegből! Nem hogy csak csökkentett értéket, hanem semmit. Ha már megvolt a második éves biztosítási évfordulód, onnantól kezdve a unit-ok értékének 10%-át fizetik ki visszavásárlás esetén. Tehát még mindig elbuktad a pénzed 90%-át (ha a unit-ok rosszul állnak, még egy picit többet is). Tehát ha a visszavásárlás mellett döntöttünk, akkor érdemes ezt időzíteni: lehet, hogy már csak egy hónapot kell várnunk arra, hogy dupla pénzt lássunk a biztosításunkból. az időzítés szerepe tehát óriási.

Díjmentesítés

Kevesen vannak tisztában ezzel a biztosítási kifejezéssel, pedig sokak számára nyújthat jó megoldást ez a lehetőség. Ezzel élve nem kell tovább fizetnünk a biztosításunkat, de az nem is szűnik meg. Ez úgy lehetséges, hogy a szerződés alapján kezdeményezzük a biztosítónál a díjfizetés megszüntetését. Ekkor a szerződés tovább fut, nem jutunk pénzünkhöz, de a folyamatos megtakarításainkat már egy rugalmasabb (könnyebben hozzáférhető) és alacsonyabb költségű termékben fialtatjuk. A díjmentesítés szabályozása biztosítónként eltérő. A megoldás előnye abban lehet, hogy az idő előre haladtával a visszavásárlási kondíciók javulnak (nagyobb részt kapunk vissza befizetéseinkből). Természetesen ebben az esetben is számolnunk kell, hogy a szerződési feltételek alapján megéri-e a díjmentesítés nekünk és ezt követően futamidő végéig megtartjuk-e a szerződést. A díjmentesítés velejárója, hogy a kiegészítő biztosítási elemek (kockázati fedezet) megszűnik, ezt azonban nagyon olcsón pótolni tudjuk, így pusztán ez nem lehet érv a maradás mellett. A díjmentesítés esetén is magától értetődő, hogy foglalkoznunk kell azzal, vajon megfelelő-e számunkra a befektetések összetétele. Ha nem, akkor portfóliót kell váltanunk.

A rossz hírünk az, hogy számítások elvégzése (és a szerződés alapos áttekintése) nélkül egy rossz döntést követően nagy valószínűséggel újabb rossz döntést fogunk hozni. 

Egy hajmeresztő történet

Nemrég megkeresett minket egy hölgy, aki három életbiztosítással rendelkezett. Azt tudta csak, hogy ő csalódott és már bizonytalan. Eddig azonban átlagos a történet, a fordulat most jön: megkereste egy új ügynök, aki azt javasolta neki, azonnal váltsa vissza az összes szerződését, jusson pénzéhez és indítson el egy olyan életbiztosítást, ami tényleg az ő számára optimális… Azaz realizáljon egy hatalmas veszteséget és indítson el egy hasonlóan veszteséges történetet…

Bankban se kössünk befektetéshez kötött biztosítást

Ne higgyük azt, hogy ha bankban ajánlják számunkra a befektetési életbiztosítást, akkor az jó termék lesz. Eddig egyetlen olyan esettel sem találkoztunk, amikor nem tudtuk számszerűen bebizonyítani, hogy jobban jár a megtakarító, ha a bank által ajánlott biztosítással szemben végrehajtja közvetlenül (befektetési alapokon keresztül) a befektetést és külön köt kockázati biztosítást. A bankok által ajánlott biztosítások csak annyiban térnek el az ügynök által ajánlottaktól, hogy egy kicsit kevésbé rosszak… Addig azonban, amíg van jó megoldás, inkább válasszuk azt a kevésbé rossz helyett…

Ha nem tudsz egyedül dönteni

Látható, hogy a unit-linked biztosítás olyannyira komplikált termék, hogy megszüntetése sem egy egyszerű feladat: sok körültekintést, és időzítést igényel. Amennyiben bizonytalan vagy mi lenne számodra az optimális megoldás, ajánljuk magunkat: átnézzük a pénzügyeidet és segítünk a jó döntések meghozatalában. Mi nem fogunk neked semmit eladni, függetlenül mondunk véleményt. Ennek azonban így költsége van, viszont ez a költség többszörösen megtérül azzal, hogy sínre kerülnek pénzügyeid. Részletek itt olvashatsz:

Bankmonitor személyes pénzügyi tanácsadása

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

7 Hozzászólás

  • @monis01 2013-11-22 18:21:01 - Válasz

    No ,kérem! 17 éve vagyok biztosítós és bizton állíthatom, hogy a fent mutatott visszavásárlási táblázat hülyeség! Az ugyanis a klasszikus, kötött idejű-másként .hagyományos- életbiztosítások visszavásárlási jellemzőit mutatja. A cikk szerint az unit-linked biztosítások úgy ahogy vannak, átverések.
    Ez megint dilettantizmusra utal. A cikk írójának fogalma sincs a TKM jelentéséről,amely konkrétan megmutatja, melyik biztosító milyen költséggel dolgozik.Javaslom a Mabisz oldalát tanulmányozni.A helyzet ugyanis az, hogy a biztosítók az eszközalapokban felhalmozott tőkéből levonják saját és a kockázati költségeket, a többi az ügyfélé.A biztosítók saját költségei jellemzően a fizetett díj 1 és 15%-a között változnak.Ha például egy biztosító 5% költséggel dolgozik és az eszköz alapban lévő tőke 10 %-os hozamot produkál, az ügyfél már 5%-os hozammal veheti fel a pénzét.Feltéve, hogy nem kért kockázati elemeket a megtakarítása mellé.Persze a téma ennél sokkal szerteágazóbb, csak azt akartam érzékeltetni,hogy mielőtt cikket ír valaki, nem ártana tájékozódnia!

  • Mano 2013-11-22 20:18:57 - Válasz

    Tisztelt Bankmonitor!Soha nem bíznám a pénzem olyan tanácsadókra, akit egy ilyen ,biztosításszakmailag nulla írást megjelentettek!
    Tessék mondani, hallotak Önök kezdeti- és felhalmozási egységről.Honnan vették ezt a táblázatot?
    A visszavásárlási összeg a “maradékjogok” megnyiltáig (ez ált. az első 2 esetleg 3 év befizetése)tartalmaz százalékos értéket.
    [kezdeti bef.egység].A további befizetések [felhalmozási bef.egység] visszavásárlási értéke 100% mindenkor.
    “Díjmentesítés”:A kezdeti egységeket a visszavásárlás szabályai szerint átalakítják felhalmozási egységekké, igy egy későbbi visszavásárlás már az összes felhalmozási egység 100%-án történik.
    (Egyébként Magyarország leggazdagabb üzletasszonya egy volt falusi ovónő, köszönhetően annak a pénzügyi kultúrának, amit a fenti írás is jól illusztrál.)
    Mano

  • bankmonitor.hu 2013-11-23 13:32:02 - Válasz

    Kedves Mano! Hallottunk kezdeti és felhalmozási egységekről. A fenti írásban megjelentett linken egy részletes cash flow számítás található, amiben minden biztosítási humbugot kihámoztunk. Ezen írásnak nem volt célja, hogy még egyszer komplex számszerűsítést adjon vissza. Minden egyes megállapítás helytálló a leírtakból, annak ellenére, hogy érthetően a biztosítási értékesítők megsértődnek rajta… Előző írásunkhoz kapcsolódó fórumban részletesen eloszlattuk az összes szokásos értékesítői marketing érvhez tartozó rózsaszín ködöt.
    Meg szoktad magyarázni az ügyfeleknek, akik 50-60%-ot veszítenek a befizetett pénzre vetítve 5 év után, amikor pénzhez kívánnak jutni, hogy a „maradékjogok és a felhalmozási egységek… tralala…”? És ők ettől boldogak lesznek?

  • bankmonitor.hu 2013-11-23 13:43:25 - Válasz

    Kedves monis01! Nem szeretnénk megbántani egy „17 éve biztosítós szakembert”… De azért nem tartjuk szerencsének ezt az álszakmai hozzászólást: (1) a TKM egy olyan mutató, ami kizárólag abban az esetben mutatja be a biztosítás költségét, ha a biztosítást a futamidő végéig megtartja az ügyfél. Ha nem tartja meg, akkor a TKM mutató számára semmit nem mond… „oszt jónapot!” (2) Egyszerűen megmagyarázhatatlan, hogy miért is kellene bárkinek 5%-os költségterhelés mellett befektetnie, mikor ez lényegesen OLCSÓBBAN (mondjuk maximum 2-2.5% mellett), RUGALMASABBAN (büntetés nélkül hozzáférhető a pénz bármikor) megtehető. Fogalmam sincs, hogy 17 év nem elegendő-e arra, hogy valaki végiggondolja: ha a kockázatmentes hozam ma 3,5% Magyarországon, akkor milyen befektetéstől vár 10% hozamot? Ha a hozamszint csökken és a biztosítás költsége változatlan, akkor annak egyenes következménye, hogy megtérülési valószínűsége rosszabb lesz az ügyfélnek. Szerintem nem nekünk kellene tájékozódni.

  • bankmonitor.hu 2013-11-23 13:54:00 - Válasz

    Csak, hogy ne legyünk egyoldalúak: a biztosítás intézményét jónak tartjuk, abban az esetben, ha nem befektetési célt szolgál. A biztosító mindig igénybe vesz külső szolgáltatót és önmaga is befektetési alapokba (eszközalapokba) irányítja az ügyfelek pénzét. Tekintettel arra, hogy a befektetést nem maga végzi, a befektetés definíciószerűen drágább lesz, mintha közvetlenül tennénk meg. Ez tény.
    Siralmasnak tartjuk, hogy az életbiztosítás intézményét olyan mértékben járatta le a unit-linked (befektetési célú életbiztosítás), hogy ma már tisztán kockázati életbiztosítást is többen csípőből elutasítják, mert azt is „életbiztosításnak” hívják, pedig teljesen más célt szolgál. Kockázati életbiztosítás az életünk elengedhetetlen része lenne (lásd Még drágább az életed c. írásunkat)…
    Az erőteljesebb szakmai öntudattal rendelkező biztosítási üzletkötőknek szívesen felajánljuk, hogy eljöhetnek a Bankmonitorhoz egy szakmai vitára. Ezt szívesen meg is örökítjük és közzétesszük. A valós szakmai vitákat már lefutottuk – nem értékesítői szinten – több biztosítónál is…

  • @monis01 2013-11-23 14:38:26 - Válasz

    Kedves Bankmonitor!
    Egymás szakmai képzettségének méregetése helyett nézzünk egy konkrét példát: Kezdem azzal , hogy példámban a piac legkisebb TKM-mel dolgozó termékéről beszélek.A biztosító nevét nem mondhatom meg, de a Mabisz honlapról kiderül.A termék maga egész életre szól, azaz határozatlan idejű.TKM-je 10 éves viszonylatban összegtől függően 2,1-2,9%.A biztosító a saját költségét az első éves díjból levonja, ami ez esetben 25%. Ezt az ügyfél sosem fogja többet látni,elmegy jutalékra,egyéb vállalkozói költségre.Ezek után az összes költség azonban csupán évi 1.19% alapkezelői költség +párszáz forint fenntartási költség havonta.Ha nincs hozzá kockázati szolgáltatás, egyéb költsége nincs.Kötvény eszköz alapokon 8% körüli hozam igazán nem kuriózum.Tehát amikor az első éves díj 25% -a visszajött hozamban, nem nehéz kiszámolni, melyik a jobb ,,befektetés” a bank 3,5%-a, vagy ez. Azt nyilván az ügyfélnek tudomásul kell venni, hogy mindezt legalább 8-10 év elteltével érdemes vizsgálni.Beszéljünk még arról, hogy ebbe a rendszerbe ún. eseti befizetést is lehet eszközölni, akár több millió forintot is.Az eseti befizetés költsége ennél a konkrét biztosítónál 1(!) %+5000Ft. Azaz milliónként 15000Ft. Ez a pénz likvid, bármikor mozdítható, az eszközalapok között költségek nélkül átváltható. Figyelmébe ajánlom azokat az oldalakat,ahol a biztosítók eszközalapjainak éves hozamát közlik.Hogy én se ne legyek egyoldalú: bankban is jó pénzt tartani, mert onnét legalább nem lopják el és a többlábon állás sem utolsó dolog.Megtisztel válaszával!

  • Mano 2013-11-23 20:08:21 - Válasz

    Kedves Bankmonitor!
    “Minden egyes megállapítás helytálló a leírtakból”
    Tehát még az egyértelműen teljesen fals visszavásárlási táblázat is rendben van?A díjmentesítés módját sem cáfolják meg,Önök teljesen másról írnak, mint én.Szivesen bemásolom egy biztosítási feltétel idevonatkozó részét.
    Miből gondolják, hogy egy 5 év után megszüntetett szerződésen 50-60% a veszteség?Egy 10 éves tartamú szerződés esetén az 5. év után az első 2 (!) év vv értéke 55-60%.Pl.100.000-ft/év: 5 év alat 500.000 befizetés, első 200.000-ft bef.értékének(!)55-60%-át kapja,a további 300.000-ft bef.értékének 100%-át.Egyszerüség kedvéért hozam nélkül tehát 410-420.000-ft befektetési értékét kapja,egyéb költséggel is számolva minimum 75-80%-ot kap(Perszsze az alapok hozamától sok függ,az átlagár-hatásról pl.a legtöbb ügyfél nem is hallot.)
    Nem az UL-biztosítás járatta le a piacot,mint írják, hanem a sok kókler “ismerős”és “ismerősőm ismerőse”Köszönhető mindez elsősorban az MLM-es “független” tanácsadóknak.(tisztelet a kivételnek.)
    Nevetséges, hogy mindenkinek szinte csak 20 éves tartamú, vagy teljeséletre szóló DE a 20 éves tartamúval megegyező költségű(a 10 éves tartamúhoz képest kétszeres kezdeti költségű )szerződéseket adtak el.(Ezek fizették a legtöbb jutalékot.)Utóbbit 10 éves tartamúként “eladva”.Sokan a mai napig azt hiszik, hogy a “keresztgyerekkel”(nem vicc,most találkoztam ezzel is))egy 10 év után lejáró biztosítást kötöttek.Aztán 10 év után jön a meglepetés,és a következő csekk….
    Majd egy másik trükk:2009-ben kezdődött az “átforgatás”(Figyelő,2009 aug:Csúcsragadozók.)
    Mindenki tudja,kik ezek a cégek,egyikre utaltam előző hozzászólásom végén.(Annyira jó hírnévre tett szert, hogy lecserélte jólcsengő nevét…)
    Tovább megyek:
    Szerintem már megvan a koncepció a jövő évtől kezdődő nyugdíj biztosításra “átdolgozásra” is.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket