Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Ahol nem csak oktatják, hanem meg is valósítják a sikeres befektetést

  • 2013-10-21
  • szerző: bankmonitor

Magyarországon van egy régi vicc: aki nem tudja megcsinálni, az inkább tanítja… És valljuk be őszintén – anélkül, hogy általánosítanánk – ezt bizony néha igaznak érez(t)ük saját tanulmányaink alatt. Nézzünk egy erős ellenpéldát a pénzügyek és a befektetések területéről: nem csak tanítják, de bebizonyítják, hogy képesek is átlag feletti teljesítményre. Nem csak pillanatokra, hanem húsz éven keresztül. Kik ők és mit tanulhatunk mi az ő sikeres befektetéseikből?

A rossz hír, hogy a történet helyszíne az USA. A Yale és a Harvard University… Két egyetem, mely a közgazdaságtan és pénzügy iránt érdeklődők számára világszinten a ranglista élén szerepel. A két említett egyetem kő keményen piaci alapon működik, melynek része az is, hogy jelentős, több milliárd dolláros vagyonnal rendelkeznek, melynek a befektetéséről önmaguk alkotnak stratégiát. Hogyan fekteti be a vagyonát az a két egyetem, mely már több Nobel-díjas közgazdászt is adott a világnak? 

Az eredmény meglepő. A David Swensen által irányított Yale befektetések 1987 és 2007 között éves átlagban 15,6%-os hozamot értek el, mely messze meghaladja a piaci átlagot. A kétkedők első kérdése természetesen az lesz, hogy mi történt a Lehmann-csődöt (2008) követően? Ha csak az utolsó 10 évet vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy 11%-os az átlagos éves hozam, ami jelentősen meghaladja az amerikai tőzsde (S&P 500 index) éves átlagos 7%-os teljesítményét.

Mi Swensen titka? 1987-ben még meglehetősen szokatlan módon úgy döntött, hogy túl kell lépni a hagyományos befektetéseken (a kötvényeken és részvényeken) és jelentős vagyont invesztált kockázati tőke alapokba, termőföldbe, erdőbe és hedge fundokba (olyan befektetési alapokba, melyek jelentős kockázatot vállalnak fel). A befektetések lényegesen erőteljesebb megosztásán és kiterjesztésén keresztül érte el az átlag feletti hozamot. 

A Harvard látva Swensen eredményeit pár évvel később azonos befektetési stratégia alkalmazása mellett döntött és szintén jelentős, bár a Yale-től némileg elmaradó eredményeket ért el. 

Esélyünk van-e hasonló befektetési módszereket alkalmazni? 

Erről magánszemélyek számára még az USA-ban elérhető, gyakorlatilag korlátlan befektetési termékkínálat mellett is megoszlanak a vélemények. A Marketwatch.com –on publikáló Nicholas A. Vardy szerint ma már számtalan olyan befektetési eszköz elérhető, mely lehetővé teszi, hogy ne kelljen közvetlen erdőt, termőföldet vásárolnunk, vagy kockázati tőke alapba fektetnünk és mégis profitáljunk ezen területen elérhető hozamokból.OK, elméletben igazat adunk Vardy-nak, de lássuk be, hogy Magyarországon még nem ez az elsődleges kérdés (ráadásul a határon belül elérhető befektetési skála is érdemlegesen szűkebb).

Egyelőre az átlagos magyar befektető, megtakarító még éppen csak kóstolgatja talán a befektetési alapok világát és ezen belül is a hagyományos, vagy maximum az abszolút hozamú alapokat. Egyelőre éppen elhagyjuk a bankbetétek világát és reménykedünk abban, hogy többet hoz számunkra a pénzpiaci alap (pedig definíciószerűen nem hozhat érdemben többet). 

Még a jelentős vagyonnal (értsd 50-100 millió Ft-tal) rendelkezők körében is az első számú kérdés: „hogyan tudok bankbetét feletti hozamot elérni kockázat nélkül?” Melyre a válasz természetesen az, hogy ez nem lehetséges. Tanuljuk a kockázatot, ezen belül első lépésként a kamatkockázatot és a befektetések hosszú távú dimenzióit. 

Külön érdekes számunkra több Svájcban praktizáló, kizárólag egy millió euró feletti befektetéssel rendelkező magyar ügyfelekre specializálódott privát bank ajánlatát is megismerve, hogy egyáltalán nem a Yale által alkalmazott gyakorlatot követik. Ajánlatuk legmeggyőzőbb eleme: „Svájcban már évszázadok óta tudják, hogyan kell ezt csinálni…” A konkrétumokra térve azonban kiderül, hogy semmi másról nincs szó, mint feleslegesen drága befektetésekről abszolút átlagos színvonalon menedzselve. 

Összefoglalva: Magyarország még nagyon távol van attól, hogy a Yale befektetési modelljét megértsük, sokat kell még tanulnunk… nem lehetséges, hogy bankbetétből rögtön hatalmasat ugorjunk. Fontos lenne megtanulni, hogy az elérhető kamatot ne önmagában, hanem az inflációval együtt értelmezzük és döbbenjünk rá arra, hogy különösebb erőfeszítés nélkül 
5%-os hozamot érhettünk volna el az infláció felett  (ez ugyan már biztosan a múlté, de értékes ismereteket ad.) Első lépésben azt tudjuk javasolni, hogy bármilyen szokatlan is, ismerkedjünk a befektetési alapok világával,
olvassunk a kockázatról és próbáljuk megérteni.

Visszatérve az oktatáshoz: a teljesség kedvéért szükséges megemlítenünk, hogy a befektetési területen legjobb magyar szakemberek többsége előadóként megfordul a Corvinus Egyetemen. A fő különbség az amerikai és a magyar gyakorlat között, hogy nálunk a szakemberek energiájuk kisebb részét fektetik az oktatásba történelmi okok miatt… 

Kérjük, hogy mondd el véleményedet a Bankmonitorról! Szeretnénk figyelembe venni javaslataidat és kritikáidat, hogy minden pénzügyi kérdésedre megtaláld nálunk a választ. Töltsd ki kérdőívünket, a válaszadók között 3 darab 5 ezer Ft-os Shopline vásárlási utalványt sorsolunk ki.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket