Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Az állampapírral veszíteni is lehet? És a bankbetéttel?

  • 2013-06-27
  • szerző: bankmonitor

Az elmúlt egy hónapban kicsit felpaprikázódott a hangulat a befektetési piacokon. Úgy tűnik a fák nem nőnek az égig: a kínai csodát hajtó néhány fogaskerékről kiderült, hogy rozsdás, az amerikai jegybank pedig jelezte, hogy nem tart örökké a pénzpumpa… Mindennek volt egy olyan kellemetlen és kézzel fogható következménye hazánkban, hogy nagyon hosszú idő után veszteséget lehetett elérni az állampapírokon. „A biztonságosnak tartott állampapírokon lehet veszíteni is?”- témakörben több olvasói kérdés is érkezett hozzánk, így érdemesnek tartjuk összefoglalni a szükséges ismereteket. Írásunk végén foglalkozunk a talán még meglepőbb kérdéssel: lehet veszíteni a bankbetéteken is? Érdemes kitartani a cikk végéig…

A biztonságos állampapír és a befektető vesztesége

A téma feldolgozásához elengedhetetlen, hogy minimális alapozással kezdjünk az állampapírok működési mechanizmusát illetően. De senki ne ijedjen meg, bár a közgazdászok jó része sem emlékszik a pénzügyi ismeretek ezen részére, nem egy bonyolult kérdésről van szó. 

Nézzünk egy 1 éves lejáratú állampapírt. 2012 közepén egy ilyen állampapírt 7%-os hozam mellett lehetett megvenni. Ez annyit jelent, hogy vásároltunk egy darab 10.000 Ft érékű állampapírt, mely lejáratakor 10.000 Ft-ot plusz 700 Ft kamatfizetést teljesít. Az állampapír által teljesített kamatfizetés fix, nem tud változni a kibocsátás után. Ha kamatot emel a jegybank, ha kamatot csökkent a jegybank ezután az állampapír után mi pontosan 700 Ft kamatfizetést fogunk kapni. Egy dolog azonban változni tud: ez pedig az, hogy mi az állampapírt milyen áron tudjuk értékesíteni, eladni. 

Ha semmi, de semmi nem változik, azaz a jegybank nem változtat az alapkamaton, és a befektetők kamat/hozamelvárása sem változik, akkor mi pontosan ugyanolyan áron tudjuk eladni ezt az állampapírt amennyiért vettük (példánkban 10.000 Ft). Az egyetlen különbség, hogy az értékesítési ár tartalmazni fogja az időszakra járó kamatot. Ha fél évig birtokoltuk az állampapírt, akkor 350 Ft-ot. Az állampapírok árfolyama (minden egyéb – értsd kamat és hozam – feltételek változatlansága mellett) naponta pontosan az egy napra jutó kamattal emelkedik. 

Most jön azonban a csavar, mert jellemzően a kamat és hozamelvárások változnak. Az elmúlt egy évben az MNB masszívan csökkentette az alapkamatot és ez jelentős mértékben hatott értelemszerűen az állampapíroktól elvárt hozamra is. Ha az alapkamat fél évvel a vásárlást követően 1%-kal csökken és pontosan ugyanilyen mértékben változik az állampapíroktól elvárt hozam is (a kettő különbözik, erre még későbbiekben kitérünk):

  • ahogy korábban említettük a 700 Ft időszak végi kifizetés változatlan (kőbe van vésve), így
  • csak egy dolog tud változni, az állampapír értéke, amennyin eladhatom
  • fél évvel a vásárlás után a felhalmozott kamatok miatt 10.350 Ft-nál tart az állampapírunk árfolyama (feltételezett példánkban ekkor hirtelen van egy 1%-os kamat és hozamcsökkenés)
  • így azt a képletet kell megfejtenünk milyen árfolyam mellett fog az állampapír 6%-os hozamot biztosítani a lejáratig hátralévő fél évre: 10.700 Ft / 1,03 (az állampapír lejáratkori fix kifizetése / 103%, ahol a 3% az éves 6%-os hozam fél évre eső része)
  • 10.388 Ft a képlet eredménye, azaz példánkban a hirtelen bekövetkező 1%-os hozam/kamatcsökkenés hatására 10.388-10.350 Ft = 38 Ft azonnali nyereségre teszünk szert egy nap alatt 
  • erre ugyebár mondhatnánk, hogy semmiség, de 0,38%-ról van szó egyetlen nap alatt

Az elmúlt egy évben az 1%-os hozam/kamatváltozás természetesen nem egy nap alatt következett be, hanem hosszabb idő alatt, de azt mindenképpen hangsúlyoznánk, hogy volt olyan nap, amikor a hozammozgás megközelítette a fél százalékot.  Mi történik akkor, ha kamatok/hozamok nem csökkenek, hanem emelkednek? Emelkednek, mert a befektetők már nem adják oda a pénzüket 4%-ért, hanem 5%-ot várnak el (pl. a nemzetközi befektetési piacokon máshol is emelkedő kamatok miatt)? Ugyanaz történik, amit az előzőekben leírtunk csupán az ellenkező irányba. A magasabb hozamelvárás miatt az állampapír árfolyamának csökkennie kell, azaz azon befektetők, akik korábban vásároltak az aktuális árfolyammozgás miatt veszteséget fognak elszenvedni. 

És ezzel elérkeztünk az alapkérdésünk, az állampapíron lehet-e veszteni, megválaszolásához. Igen, lehet. Az állampapírral nyerni és veszteni is lehet, mint mindig a veszteség és nyereség teljesen párhuzamos módon működik. 

Mi a különbség egy 1 éves és egy 10 éves állampapír között nyereség és veszteség szempontjából? 

Minél hosszabb futamideje van egy állampapírnak, annál nagyobb lesz a fent bemutatott kamat/hozam mozgások hatása. 1%pont hozamváltozás árfolyamra gyakorolt hatása (veszteségünk, vagy nyereségünk mértéke) leegyszerűsítéssel élve az adott állampapír hátralévő futamidejével egyezik meg. Ha tehát 10 év múlva jár le az állampapírunk, akkor 1%pontos piaci kamat/hozam változás 10% nyereséget, vagy veszteséget fog eredményezni számunkra. Ha 1 év múlva jár le az állampapírunk, akkor ugyanez 1% nyereség/veszteség. (Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy ez egy leegyszerűsített megközelítés, mivel a konkrét számítási módszer lényegesen bonyolultabb, de a leírtak jó becslést adnak). 

Mint látható minél hosszabb futamidejű az állampapír annál többet nyerhetünk és veszíthetünk vele, azaz annál nagyobb a kockázata, ezért sem ajánlott 10 éves papírokat 3 hónapra megvásárolni. 

Mi történt az elmúlt egy hónapban?

A bevezetőben jelzett külső hatásokra, a nemzetközi piacokon bekövetkezett hangulatváltozás eredményeként az egy éves állampapírok hozama hazánkban 4%-ról 4.68%-ig emelkedtek, a 10 éves állampapírok hozama 4,9%-ról 6,8%-ra emelkedtek. Ez utóbbi közel 2%pontos emelkedés, ami a korábban leírtak alapján közel 20%-os árfolyamveszteséget jelent! Egy hónap alatt, ami egy igen markáns veszteség. Maradva a 10 éves állampapírnál, ugyanezen mértékű, azaz közel 2%pontos hozamcsökkenés a tavasszal két hónap alatt következett be, így akkor azonos mértékű nyereséget eredményezett.  4 hónap leforgása alatt nagyot táncolt az árfolyam, de legalább szépen látható, hogy nyerni és veszíteni ugyanúgy lehet. 

Néhány olvasónk kérdésében az államkötvényekbe invesztáló befektetési alapokkal keresett meg minket, azon csodálkozással, hogy veszteséget lát a befektetési alapján…A magyarázat a fentiek után immár kézen fekvő, a befektetési alap értékét egy az egyben érinti a saját befektetésén elszenvedett veszteség. Befektetési alap adatbázisunkat kutatva azt láttuk, hogy átlagosan 1,5-2,5% között veszteséget értek el a kötvényalapok az elmúlt egy hónapban. DE, három hónapos időtávon szinte kivétel nélkül pozitív a teljesítményük ezen alapoknak. Látni kell, hogy egy ilyen 1,5-2,5%-os árfolyamveszteséget már csak a befektetési idő alatt folyamatosan halmozódó kamattartalom révén is „begyógyít” az állampapír. (Nem utolsó sorban pedig a befektetési alapok jó teljesítményének 2012 év eleje és 2013 áprilisa között meghatározó tényezője volt az állampapírokon elért jelentős nyereség a hozamcsökkenés következtében)

A valós kockázat

Minden, amit fentebb leírtunk az állampapírok kamatkockázatát mutatja és semmi köze nincs az úgynevezett fizetési kockázathoz (azaz a „hozzájutok-e a pénzemhez” kérdéshez). Fontos kiemelni, hogy ha egy állampapírt lejáratig megtartunk, akkor pontosan ugyanannyi hozamot fogunk realizálni, mint amekkora hozamot a megvásárláskor az adott papír „ígért”. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ha nem adjuk el, akkor a piaci érték nem változik. Változik az érték, változik a mi befektetésünk értéke is, de az állampapír ott pihen a számlánkon és nem realizáljuk sem a veszteséget, sem a nyereséget, a futamidő végén pedig megkapjuk a befektetésünk időpontjában pontosan látható hozamunkat.  
Veszíthetek a bankbetéten is?

Ez egy igazi csemege, egy delikát kérdés… A bankbetétek 99%-a fix kamatozású. Azaz lekötjük a pénzünket 5%-on és a lejáratkor kapunk 5% kamatot bármi is történjen időközben (ha kamatot emel az MNB, ha kamatot csökkent…) Ez alapján könnyű lenne azt válaszolni, hogy nem veszíthetünk a bankbetéten, de azt azért könnyű belátni, hogy semmi másról nincs szó, mint az állampapír lejáratig történő tartásának esetéről. Megkapjuk azt a kamatot, amit a lekötéskor kínált a bank. Ettől függetlenül én veszítek, vagy nyerek időközben, ha változik a piaci kamat. Hiszen, ha ma lekötöm 5%-on a betétet és holnap már csak 4%-ot kínál a bank, akkor 1%-kal jobban jártam. Ha 6%-ra emeli időközben a kamatot a bank, akkor rosszabbul jártam, mert én bizony csak 5%-ot fogok kapni. A kamatkockázat így pénzügyi értelemben a bankbetéteknél is jelen van, azzal a különbséggel, hogy a bankbetétnek nincs árfolyama és nem lehet eladni menet közben. 

Miért mozog az állampapírok hozama?

Állampapírok esetében hozamról és nem kamatról beszélünk, mivel a kamatfizetése az állampapírnak fix, de az árfolyamváltozása miatt a hozam folyamatosan mozog. De miért is mozog lényegesen intenzívebben az állampapírok hozama, mint az MNB alapkamata? 

Ez egy rendkívül összetett kérdés, de röviden is megválaszolható: mert szinte óráról órára változik a nagybefektetők megítélése, hogy mi várható a világ pénzpiacian. Változik, hogy milyen hozamot lehet elérni az USA-ban, Németországban… És mivel minden összefügg mindennel, változni fog a magyar állampapíroktól elvárt hozam is. Így lehet, hogy azért az állampapírért, amiért tegnap 4% hozamot vártak el, ma már csak 4,2%-ért hajlandóak megvenni (vagy fordítva). És igen, Kína is hatással van. Ha (kiragadott példával élve, mi ezt nem kívánjuk megítélni) Kínában nagy gond van, akkor az egész világon átértékelik a befektetők a kockázatokat és ezért a magyar állampapírokért is magasabb hozamot várnak el (ami tegnaphoz képest alacsonyabb árfolyamot jelent). 

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

4 Hozzászólás

  • bgaal52 2013-06-27 10:37:55 - Válasz

    Az írás nagyon jól megvilágítja azt a látszólagos ellentmondást hogy a hozam emelkedése miért okoz veszteséget, nyereség helyett. A cikk elemi jellege miatt úgy gondolom, hogy az alacsony pénzügyi jártassággal rendelkezők jelentik a célközönséget. Nekik viszont talán nem szerencsés a fenti matematikával indítani, mert tapasztalatom szerint, hogy bár a százalékszámítás általános iskolai tananyag, az emberek túlnyomó többségének igen komoly problémát okoz azt megérteni). Talán célszerű lett volna úgy indítani, hogy definiáljuk, mit is értünk veszteségen és nyereségen, ugyanis az emberek általában a pozíció zárásar a befektetett tőkén elért hozamot értik alatta, míg a cikk ezt néha keveri a befektetés indításakor elvárt hozam és a pillanatnyi hozam különbségével. És valahol itt kellene lenni az üzenet lényegének is. Alapvető különbség van a bankbetétbe (és lejáratig tartott államkötvénybe) fektetések, és az ilyen területen befektető befektetési alapokba való befektetések között. Míg az első a lejáratkor mindenképpen hozza a befektetéskor ígért hozamot, az utóbbi modulálja azt a cikkben említett veszteség-nyereséggel (azaz, a pillanatnyi hozamelvárás változásával). Míg az első tőke és hozamgaranciát jelent, az utóbbi a hozam elmaradása mellett akár tőkeveszteséget is okozhat! Konklúzió: Ha nem akarunk kockáztatni, akkor bankbetétbe vagy állampapírba fektessünk és várjuk meg a lejáratot. Ha államkötvényes befektetési alapba akarunk fektetni, vegyünk, ha a hozamelvárás csökkenő trendet mutat, és minél előbb adjuk el, ha növekvőbe vált. Jó kérdés, hogy a hozamelvárás nővekvő periódusát milyen befektetéssel lehet hatékonyan és biztonságosan átvészelni?

  • bankmonitor.hu 2013-06-27 12:28:35 - Válasz

    Kedves Bgaal52! Köszönjük a hasznos hozzászólást! Veszteségen a befektetéskori és az aktuális árfolyam közötti különbséget értjük minden esetben. Ezért lehet az állampapíron veszíteni, míg a bankbetéten ez csak elméleti, mivel nincs aktuális”ára”, hiszen nem lehet eladni. A matematika bemutatását azért tartottuk fontosnak, mert olvasói kérdés volt arra vonatkozóan, hogy nem érti az állampapír kötvényalapon elszenvedett veszteséget. A konklúzióval teljesen egyetértünk. Megválaszolva kérdésed: növekvő hozamtrend mellett szerintünk rövid távú (1-3 hó) befektetéseket kell preferálni. Nem foglalkozunk piaci előrejelzésekkel, így mi is csak érdeklődve várjuk, hogy a felpaprikázott nemzetközi befektetői hangulat milyen hatást fog majd gyakorolni a magyar állampapír hozamokra. Ergo nem mernénk megkockáztatni azt a javaslatot, hogy most minden pénzünket rövid távon rédemes csak befektetni.

  • Suesi 2016-07-03 16:50:03 - Válasz

    Sőt én azt gondolom a jelenlegi hozamígéretek mellett egyáltalán nem érdemes ilyen pénzpiaci termékekbe fektetni, hiszen ha figyelembe vesszük az infláció mértékét, mindenképpen veszteséget fogunk realizálni.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket