Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Ennyibe kerül, ha euróra van szüksége cégednek!

  • 2014-02-21
  • szerző: bankmonitor

Mindig is bosszantott, hogy egy külföldről érkező átutalás fogadásakor vételi árfolyamon, míg külföldre indított utalás esetén eladási árfolyamon történik a tranzakció? Nehezen viseled a két árfolyam közötti különbséget? Nem meglepő, hiszen euró esetén ez több banknál is akár 10 forint feletti összeget jelenthet!

Bármelyik vállalkozás életében előfordulhat, hogy külföldről érkezik átutalás a számlájára, vagy egy megrendelés ellenértékét devizában kell teljesíteni átutalással. Mégis sokan csak az első átutalás fogadásakor, vagy indításakor döbbenek rá, hogy számlavezető bankjuk az elszámolás során nem középárfolyammal számol. Persze miért is tenné, hiszen mind az eladási, mind pedig a vételi árfolyamon nyeresége keletkezik.

Miért érdekes számodra az eladási és a vételi árfolyam közötti különbség?

Tegyük fel, hogy vállalkozásunk kizárólag forint számlával rendelkezik. Egy külföldi vevőnktől 2.500 EUR érkezik délelőtt, amit a nap során teljes egészében tovább is utalnánk egy másik külföldi partnernek. Tételezzük fel, hogy az árfolyam napközben nem változik (elképesztően ritka pillanat), így legyen 305 Ft a vételi, míg 315 Ft az eladási árfolyam, amit a bank nemzetközi átutalások elszámolására alkalmaz.

Gyors számolás eredményeként máris kiderül, hogy eurónként 10 forintot, összesen 25.000 forintot bukunk rövid időn belül a vételi és az eladási árfolyamnak köszönhetően. Tehát 3,28%-kal fizettünk többet az euróért a banknak, mint amennyit kaptunk érte korábban!

Példaesetünket követően nézzük, hogy alakulnak a számok a gyakorlatban!

abra1v2_140221

Ahogy látjuk átlagosan 2,35%-kal fizetünk többet egy euróért, mint amennyit kapunk érte a bankoktól. Szerencsére jócskán találunk az átlagnál kedvezőbbet, de természetesen akad lényegesen kedvezőtlenebb. Az éllovas FHB Banknál mindössze 0,80% a sarc mértéke deviza átutalásoknál, míg a mezőny végén a Sberbankot találjuk, ahol 4,29% ez az érték.

Tehát kénytelenek vagyunk lenyelni a keserű pirulát és el kell fogadnunk, hogy a bankok devizautalások elszámolásakor nem alkalmaznak középárfolyamot. Persze nem hasra ütés szerűen történik az árfolyamok képzése, hanem a piaci folyamatok figyelembevételével döntenek.

A bankok múlt hét pénteken (2014.02.14.) jegyzett árfolyamait és az Magyar Nemzeti Bank hivatalos középárfolyamát segítségül hívva megvizsgáltuk, hogyan alakultak a bankok vételi és eladási árfolyamai az MNB középárfolyamához képest. Nézzük az eltéréseket!

abra2_140221Fontos leszögeznünk, hogy míg az eladási és a vételi árfolyam közötti százalékos eltérés (első ábra) viszonylag állandó, addig az MNB középárfolyamhoz képesti eltérésről ez már nem mondható el. Főként azért, mert a bankok nem egységes időpontban, hanem saját maguk által előre meghatározott órában fixálják ezeket az árfolyamokat. Mivel a devizaárfolyam folyamatosan mozog, így a forintos eltérés nagyban függ az időponteltéréstől. Az azonban jól látszik, hogy múlt hét pénteken átlagosan 1%-kal kaptunk kevesebbet eurónkért és 1,3%-kal fizettünk többet érte, mintha középárfolyamon jutottunk volna hozzá. Persze se közép, se átlagárfolyamon nem tehettük ezt meg, így maradt számlavezető bankunk vételi és eladási árfolyama. Az ábra rendkívül jól szemlélteti, hogy a „piaci árfolyamhoz” képest az adott pénzintézetnél mennyivel jártunk kedvezőtlenebbül. A „piaci árfolyamot” nem véletlenül tettük idézőjelbe. Fontos tudni, hogy devizaközép árfolyamon nem történik kötés. Tehát a bank nem keresi meg a teljes vételi és eladási árfolyam közötti különbséget. Ráadásul, azok a bankok, ahol szűkebb ez a különbség, ott előfordulhat a naponta többszöri árfolyamfixálás.

Persze jelentősebb devizaforgalom esetén valószínűleg senkiben sem merül fel, hogy azt forint számláról bonyolítsa. Viszont csekély számú külföldi tranzakció mellett már megfontolandó szempont lehet egy bankválasztás során, hogy melyik banknál olcsóbb az adott deviza.

Vállalati forintszámlák kereséséhez pedig nincs ideálisabb, mint a Bankmonitor kalkulátora!



Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket