Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Itt a görög csőd – Mit jelent ez a magyar hitelesek és megtakarítók számára?

  • 2015-06-29
  • szerző: bankmonitor

Gyakorlatilag csődbe jutott Görögország azzal, hogy a hitelezőikkel folytatott tárgyalások megszakadtak, kedden pedig nem tudják kifizetni esedékes hiteltörlesztésüket az IMF felé. Ennek hatása azonban optimális esetben nem lesz nagyobb egy néhány hétig tartó piaci felbolydulásnál. Ugyan a forint 3-4%-ot gyengülhet (már ma is járt 315 felett ez euró árfolyama), és a megtakarításokon is nyomot hagyhat (valószínűleg csak időlegesen). Viszont a hiteleseknek nincs miért aggódniuk, ők várhatóan meg sem érzik az egészet! Azt is eláruljuk, miért gondoljuk ezt így!

Szombaton zátonyra futottak a görögök és hitelezőik tárgyalásaik, az ország pedig várhatóan nem tudja miből visszafizetni a holnap esedékes 1,6 milliárd eurós IMF-törlesztést. Görögország ezzel gyakorlatilag csődbe ment. A nagy kérdés viszont, hogy mit jelent mindez a magyar megtakarítók és hitelesek számára? Bekövetkezhet a havi törlesztők drasztikus megugrása, netán elszenvedhetnek nagyobb veszteségeket a megtakarítók?

A lényegi kérdés, hogy a válság elszigetelt tud-e maradni, vagy átterjed más országokra is. Amennyiben határokon belül tudják tartani – és ez a valószínűbb kimenetel -, hatása nem lesz nagyobb, mint egy néhány hétig tartó piaci fellángolás. Ennél jóval komolyabb a helyzet, ha mégis tovább tudna terjedni. Itt elsősorban az un. periféria országok vannak veszélyben (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Írország), és főként a spanyol „náthától” tarthatunk, hiszen az – Görögországgal szemben – már egy európai mércével is fontos gazdaság.

Aggódjanak a megtakarítók?

Azokat a megtakarítókat, akik kockázatmentes formában (pl. bankbetétben) tarják pénzüket, nem fogja közvetlenül érinteni a jelenlegi helyzet. Akik tehát befektetésre szánt pénzüknek most keresnek megfelelő helyet, és nem kedvelik a kockázatot, a bankbetétek jelenthetnek jó megoldást.

Ezzel szemben azok, akik olyan eszközöket tartanak, amelyek árfolyama a piaci helyzettől függően változhat (befektetési alapok, részvények, kötvények stb.), akár hevesebb árfolyamkilengést is tapasztalhatnak majd a közeljövőben. A legszélésebb kört a kötvényhozamok emelkedése érintheti, főként a magyar megtakarítók között is igen elterjedt kötvényalapokon keresztül.

A hosszú kötvényhozamok további emelkedésére lehet ugyanis számítani, hiszen a jelenlegihez hasonló bizonytalan időkben a befektetők magasabb hozamelvárásokat támasztanak a kockázatosabb országok hosszú lejáratú állampapírjaival szemben. (A kötvények árfolyama ellenétesen mozog a hozamokkal, tehát a hozamok emelkedése az árfolyamok esését eredményezi.) Ez látszik abban is, hogy a görög 10 éves államkötvények hozamai például több mint 3%pontot ugrottak a tárgyalások megszakadása óta, a legbiztonságosabbnak tartott német és amerikai hozamok ezzel szemben csökkentek ez idő alatt. (Ráadásul ez a 3%pontos hozamemelkedés hosszú papírok esetén akár 30%-os árfolyamcsökkenést is eredményezhetett!)

Ha a válság továbbterjed, nagy az esélye, hogy a hosszú kötvényhozamok huzamosabb ideig magasabb szinteket ütnek meg. Ezzel szemben, ha nem lépi át a görög határokat, nagy valószínűséggel egy néhány hetes emelkedés után a kötvényhozamok is visszatérnek a korábbi szintekhez.

Ami pedig a fizetőeszközünket illeti, a forint 3-4%-os gyengülése várható. Fontos szem előtt tartani, hogy több tízmillió forintos megtakarítások és hasonló mértékű árfolyammozgások esetén már érdemes lehet elgondolkodni a pénz devizális megosztásán. Ennek eredményeként jelentősen csökkenthetjük az árfolyam-ingadozások által keltett kockázat, és esetleges veszteség mértékét. (A forint gyengülésének emellett fontos szerepe lehet a külföldi nyaralásoknál, amikor a pénzváltás megfelelő időzítésével is sokat nyerhetünk.)

Nagyobb ugrásokra azonban semmiképpen sem kell számítani, hiszen az esetleges görög csőd beárazódása már hónapok óta folyik. A piac tehát folyamatosan készült a jelenlegi helyzetre.

Mire számíthatnak a hitelesek?

A görög helyzet a hosszú kamatokat érinti első sorban, a hitelesek tehát fellélegezhetnek. A hitelkamatokat leggyakrabban a 3 hónapos BUBOR-hoz (vagyis Budapesti bankközi hitel kamatlábhoz) igazítják, ezen pedig a görög helyzet nyoma sem látszik. A hitel törlesztők tehát valószínűleg nem fognak megemelkedni, de, ha esetleg a negatívabb forgatókönyv valósul meg és tova terjed a görög kór, akkor azt minden bizonnyal a magyar hitelfelvevők és megtakarítók is megérzik majd. De egyelőre ennek a forgatókönyvnek a valószínűsége csekély.

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket