MNB alapkamat 0.90% EKB alapkamat 0.00% REGISZTRÁCIÓ

Nyugdíj: havi 40 ezret vehetnek ki a zsebünkből!

  • 2016-12-08
  • szerző: bankmonitor.hu

Tetszik vagy sem, de az előttünk álló évtizedekben jelentős nyugdíjcsökkentés következik be. Jelenleg a nettó átlagkeresetünk 80%-át kaphatjuk meg kezdőnyugdíjként, ha 40 évet ledolgoztunk. A lengyel példák alapján ez akár le is feleződhetne, de az óvatosabb becslések szerint is negyedével eshet vissza az induló nyugdíj. Utóbbi esetében mai értéken átlagban 40 ezer forint hiányozhat, vagyis nem marad más hátra, mint az irányítást a kezünkbe venni és öngondoskodni.

Nem riogatás, ez a valóság

Még manapság is tartja magát az a vélekedés, miszerint csak riogatás a nagyobb nyugdíjvágástól való félelem, pedig az adatok magukért beszélnek. Ahhoz, hogy pontot tegyünk az ügy végére, meg kell először értenünk a hazai nyugdíjrendszer működését.

Nem számít unikumnak a mi rendszerünk, előzetes megtakarítás hiányában arra vagyunk rákényszerítve, hogy az éppen aktuálisan dolgozó emberek adó- és járulék befizetéseiből fizessük ki a nyugdíjakat. Nemes egyszerűséggel a generációk között a jövedelem átcsoportosítása történik meg, a fiatalabbak felől az idősebbek irányába (a teljes költsége ennek eléri a 3500 milliárd forintot).

Nem is kell igazából mást tudnunk, elég ha tisztába vagyunk vele, hogy a nyugdíjrendszerünknek jelenleg ez az alapja. Aki hozzájárul a közös kasszához, az később joggal számíthat nyugdíjra, bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az évekkel ezelőtt a nyugdíjjárulék egy részének szociális hozzájárulási adóvá váló átalakítása kétségeket ébreszthet. A járulék után ugyanis ellenszolgáltatás jár, míg az adónál ez az összefüggés már nem áll fent. És akkor még nem is beszéltünk a szülőtartásról.

Innen már csak egy lépés, hogy bebizonyítsuk, nagyon is van félnivalónk a következő évtizedekben. Ha tudjuk, hogy csak akkor lesz nyugdíjunk, ha lesz olyan ember, aki a kiszabott összeget a nagy állami kalapba be is fizeti. Úgy a következtetés az, hogy nagyon érzékeny a rendszer a befizetőkre (dolgozókra), a kifizetésekre (nyugdíjakra), és a két csoport egymáshoz viszonyított arányára.

Nem véletlenül hívják neves szakemberek is a világ egyik legnagyobb piramisjátékának a – felosztó-kirovó – állami nyugdíjrendszereket, hiszen attól függnek, hogy legyen elég befizető. Viszont, ha ez nincs meg, akkor az egész összedől, mint egy kártyavár. Akinek kétsége lenne, hogy baj lesz, annak álljon itt a következő ábra és három fő megállapítás, ami a KSH előrejelzésein alapul. 2015 és 2060 között:

  • a 15-64 év közöttiek száma 6,5 millióról 4,3 millióra esik vissza (2,2 millió vagy 35%-os a mínusz)
  • a 65 éven felüli korosztály létszáma 1,8 millióról 2,6 millióra nő (0,8 milliós vagy 45%-os a plusz)
  • az idősek aránya az aktívakhoz képest 28%-ról 61%-ra nő (33,5%-pontos emelkedés)

nyugdij1161207Egy hasonlattal élve, próbáljuk csak úgy kihozni a családi költségvetést, hogy idővel a bevételeink harmadát elveszítjük, míg a kiadásaink közel felével emelkednek. Ember legyen a talpán, aki ilyen feltételek mellett hosszabb távon is képes a rendszert egyben tartani. A matek egyszerűen nem jön ki, vagyis kötelezően be kell avatkozni a rendszerbe.

Alábbi kalkulátorunkkal néhány másodperc alatt megtudhatod, hogy mekkora nyugdíj-kiegészítésre számíthatsz, ha az állami adókedvezménnyel élsz!

Nyugdíj-megtakarítás kalkulátor

Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?

Ft

A legkedvezőbb nyigdíjmegoldás hatalmas segítség

  • Kézzelfogható nyugdíj-kiegészítés időskorban
  • 20%-os (max. 150 ezer Ft-os) adóvisszatérítés
  • 10 éves átlaghozam a múltban 6,5%,
    (reálhozam 2,7%)!
  • Alacsony (átlagban 1% alatti) költség mellett

Ennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész

A nyugdíjig hátralévő évek
Teljes felvehető összeg
állami támogatás és hozama
összes befizetés
befizetés hozama
teljes költség
Havi nyugdíjkiegészítés
Mennyivel nő a nyugdíjadat?
  • Nyugdíjgondjaid megoldhatók, kérd tanácsadónk ingyenes tájékoztatását!
  • Nagyon sokat fog számítani a havi közel ezer forintos összeg a nyugdíjban.

Havi -ból -od lesz.

Több módszer is van a kiigazításra

Leegyszerűsítve négy lehetősége van az aktuális kormánynak, hogy megoldja a problémát. Azt a felvetést azonnal zárjuk ki, hogy nagyobb adósságba veri magát az állam, mert hitelből csak újabb és újabb problémák következnek (lásd a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer tündöklését és bukását). Sőt azt is, hogy véletlenül a gyermekvállalási kedv megnő vagy tömegével érkeznek hozzánk a külföldiek munkát vállalni, mert arra vajmi kevés esély van. A következőket tehetjük a nyugdíjrendszer megtámasztásáért:

  • adó és/vagy járulékemelés
  • nyugdíjkorhatár emelés
  • kezdőnyugdíjak visszavágása
  • nyugdíjemelés mérséklése

Szép is lenne, ha ebből az étlapból szabadon válogathatnának, viszont több lehetőség már ki van lőve. A versenyképességünk megtartása érdekében nem lehet a közterhek emelésébe belefutni, már csak azért sem, mert éppen ellenkező a jelenlegi irány. A nyugdíjemeléshez sem lehet már nagyon nyúlni, a svájci indexről az inflációra való váltást már elsütötték. A korhatáremelés már folyamatban van, de itt még van tér felfelé. A legérzékenyebb témakör a kezdőnyugdíjak kérdése, az viszont a napnál is világosabb, hogy a mai kifizetési arányokat lehetetlenség lesz fenntartani.

Nem az a kérdés, hogy a nyugdíjakhoz hozzá fognak-e nyúlni, hanem hogy mikor és mennyire?

Innentől kezdve már nehezebb a dolgunk, viszont egy tételt még így is ki lehet mondani. Az biztos, hogy lesz a jövőben is állami nyugdíj, tehát nem leszünk teljesen magunkra hagyva. Benne van a pakliban, hogy akár egy általános alapnyugdíjat bevezessenek, de a mai logikát követve inkább arra kerülhet sor, hogy visszavágják az állami nyugdíjígéreteket (ami egyben magasabb is, mint az alapnyugdíj lenne).

A rendszer átalakítását nem szokták egyik napról a másikra megvalósítani, általában több éves átmenetre van szükség, így itt is ezt várnánk. A jegybank számításai szerint éppen egy jobb időszakban vagyunk, a következő 20 évben nem termel hiányt a rendszer, vagyis ha el akarunk kezdeni valamit, akkor ezt az időt használhatjuk ki erre.

A 20 millió forintos kérdést hagytuk utoljára, mégpedig azt, hogy mekkora mértékben vághatják vissza a nyugdíjakat. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság évkönyve alapján tudjuk, hogy tavaly a friss nyugdíjat kapók átlagosan 38 éves szolgálati idővel (gyakorlatilag munkaviszonnyal) rendelkeztek, míg a nyugdíj alapjául szolgáló nettó átlagkereset 210 ezer forint környékén mozgott. Az állami 38 év után a nettó átlag 77%-át adja oda kezdőnyugdíjként, vagyis kicsivel több mint 160 ezer forint volt az átlagos kezdőnyugdíj.

Elismerjük, hogy a pénzünk vásárlóértéke a többi európai országhoz képest alacsony, viszont az állami nyugdíj kifizetési aránya (korábbi példa alapján a 77%) magas. Ismerve a magyar lakosság öregedését, minden további nélkül van alapja annak, hogy 25-30%-kal visszaessen a helyettesítési arány. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a 160 ezer forint helyett 115-120 ezer forintot fizetnének csak ki.

nyugdig2161207És ekkor még nem is mondtunk túl nagy nyugdíjcsökkentést, például a lengyeleknél az előrejelzések szerint 2050-re 40% közelébe eshet vissza a helyettesítési arány, miközben a mi összehasonlító számunk 56-60% lenne. A kinti nyugdíjrendszer az egyensúlyt tartja szem előtt, vagyis ha nálunk is ez a megközelítés élne, akkor a helyettesítési arány feleződése sem lenne meglepő.

Az óvatosabb becslések szerint is évtizedek múlva átlagosan – mai értéken – 40 ezer forinttal kaphatunk kevesebbet a nyugdíjban, mint az aktuális szabályok szerint. Ha nem akarjuk tétlenül várni az állami nyugdíj drasztikus visszaesését, akkor érdemes a saját kezünkbe venni a dolgok irányítását, és kifejezetten a nyugdíjcélra megtakarítani.

 

29 Hozzászólás

  • Tükrös 2016-12-08 08:31:29 - Válasz

    “Az biztos, hogy lesz a jövőben is állami nyugdíj, tehát nem leszünk teljesen magunkra hagyva.” Köszönjük, hogy a cikk szerzője nagy kegyesen megengedi, hogy a több évtizedes járulékbefizetésért cserébe adni is kell a jónépnek valamit. A másik amivel nem számol természetesen, az a kamatos kamat hatás. Ha a nyugdíjjárulék címén befizetett pénz saját befektetésként akár csak a legbiztonságosabb alapban, mondjuk állampapírban feküdne, akkor évtizedek alatt az eredeti “tőke” minimum megkétszereződne. Szerintem egy átlag középosztálybelinek így simán összejönne kb. 50 milliónyi összeg. Osszuk csak el ezt az összeget a cikkben szereplő mostani 160 ezres, illetve az előrevetített csökkentett 120 ezres nyugdíjjal! 312 illetve 416 hónap, azaz 26 illetve 34,6 év. És ha ezeket az adatokat összevetjük például a férfiak átlagéletkorával, ami 75-76 év, tehát a férfiak átlagban 10 évif “élveznek” nyugdíjat, holott a pénzük magánmegtakarításokban 26 illetve 34-35 évig lenne elég. A különbözetet az állam teljesen világosan ellopja! Világosan látszik az OLTÁRI NAGY DEFICIT az állami- és magánnyugdíjak közt! Ez egy állami rablás. A társadalmi szolidaritásnak pedig ott van a határa, ahol az egyén kirablása kezdődik. Nyilván, aki többet fektetett be a munkaerőpiaci értékébe (tanult, dolgozott, fejlődött, törekedett) az többet is keres, csakhogy tőle arányaiban többet is vesz el a rendszer, azért, hogy szétossza azok közt, akik az állam és a jó adózók, jó szamarak nélkül életképtelenek! Hát ebből van elegünk. Akkor amikor öregek leszünk, betegek leszünk, ápolásra szorulunk, akkor mejd kelleni fog minél több pénz. De nem lesz elég, mert az állam évtizedek alatt megsarcolta! És még fenyegetnek bennünket ezek után, hogy ugyan már, 20 százalékos csökkentése a leendő nyugdíjaknak milyen racionális dolog! Szemétládák!

    • bankmonitor.hu 2016-12-08 08:59:09 - Válasz

      Érdemes a mai valóság alapján nézni a helyzetet, mert különben rossz következtetésre jutunk.

      Egyrészt azért írtuk, hogy lesz mindenképpen állami nyugdíj, mert nagyon sokan azon a véleményen vannak, hogy nem lesz. Nem a cikk szerzője teszi ezt meg kegyesen, egyszerűen próbáljuk ezt a sokakban lévő tévhitet eloszlatni. Másként megfogalmazva sokan úgy gondolkoznak ma hazánkban, hogy a befizetett járulékokért cserébe évtizedek múlva nem fognak semmi ellentételezést kapni. Így a kritika alaptalan.

      Másrészt, a hozzászólás nagyobb részében foglaltak egyszerűen nem felelnek meg a valóságnak. A cikk elején írjuk, hogy a dolgozók befizetéseiből fizetik ki a nyugdíjakat, vagyis nincsen semmilyen megtakarítás (ahogy Ön használja tőke) a rendszerben. Ilyen formában nem is sarcolhatnak meg semmit, hiszen amit egy évben megkap az állam nyugdíj célra, az ki is fizeti. A másik alapvető tévedés, hogy Magyarország ma nem a középosztálybeliekről szól, 1-1,5 millió minimálbéres van, aki ennek megfelelően fizet adót és járulékot. Ebből nem fog összejönni évtizedek alatt az említett virtuális 50 milliós összeg, ennek még a töredéke sem. A képlet hihetetlenül egyszerű, amire mi is utaltunk, vagyis a jövőben nem lesz elég bevétel a nyugdíj jellegű kiadásokhoz, vagyis arányaiban csökkenteni kell majd a nyugdíjakat. (Ha fedezetlenül kezdünk költekezésbe, akkor az adósság fog megemelkedni, az adók nőnének, ami viszont kihatna az adófizetési morálra, vagyis nem jutnánk előre).

  • iskander 2016-12-08 09:02:43 - Válasz

    Állandoan ezt az öngondoskodást nyomják,csak elfelejtik hogy a fizetése egy munkásnak nem annyi mint a közpénzből fizetett haramia bandának. Minimálbérből csak Matolcsi gyuribácsi tudna féretenni. Amásik dolog pedig a tisztelt cikkirókalkulációja. Hiszen nem vette figyelembe hányan fognak elpatkolni, még mielőtt eggyetlen petákotkaptak volna vissza a befizetett pénzből, és ilyen sajnos mind több lessz. A harmadik dolog, hogy fel kellene bontani az olyan szerződéseket amik kifosztják a nyugdijpénztárakat más országok nyugdijasai javára. Nem utolso sorban pedig maximalizálni kéne a nyugdijakat, mert most is van aki millios nyugdijat kap, mert úgymond sok járulékot fizetett. De ez azt jelenti hogy kurva sokatis keresett és igy birt fére tenni nem úgy mint egy minimálbéres. Akkor meg miért kell ekkora nyugdij? El lehetne gondolkodni az efajta megoldásokon, és nem állandóan a hülyeségeket szajkózni mert tele vele a hócipőnk.

  • december 2016-12-08 09:21:48 - Válasz

    Most nagy “divat” lett ijesztgetni a már és leendő nyugdíjasokat, hogy nem lesz miből nyugdíjat fizetni és mindenki próbáljon takarékoskodni, félre tenni, stb. Klféle indoklás , megoldás lehetőség mellet sötét jövő vár ránk öregkorunkra. De !! miért nem festik ilyen sötétre azoknak a jövőjét akik soha nem dolgoztak s esetleg több generációkon keresztül az állam tartja el klféle címen adott segélyekkel, természetbeni juttatásokkal. Vajon nekik miért garantálja az állam – egyre szaporodó létszámuk mellet is – az eltartásukat. A munkabérekből, járulékokból levont összegek hányad része kerül más néven az ő eltartásukra, miközben nagyon sok magyar nyugdíjas szószerint nyomorog, hiába dolgozott le több évtizedet.
    Továbbá mikor vizsgálják felül az ukrán nyugdíjakat ? Igazán értelmes nincs magyarázat hogy miért kell a magyar államnak fizetni és miért nem lehet megszüntetni? S valójában mennyit is fizetnek ki összegszerűen és évente mennyivel nő ennek az összege, mert üzletszerűen nő a létszámuk az ukrán nyugdíjasoknak. ?

  • Tükrös 2016-12-08 09:27:50 - Válasz

    Hát nézzük. “sokan úgy gondolkoznak ma hazánkban, hogy a befizetett járulékokért cserébe évtizedek múlva nem fognak semmi ellentételezést kapni.” Értem. Valójában a média (köztük maguk is) sulykolja nap mint nap, hogy így lesz, és a manipulált emberek csak visszasugározzák azt, amit feléjük vetítenek. Egy normális országban súlyosan büntetnék a közszolgáltatásokba vetett társadalmi bizalom bármilyen célú aláásását, amit Önök tesznek. Üzleti célból terrorizálnak, kétségbeesést keltenek az emberekben, arra akarják rávenni őket, mert Önöknek anyagilag előnyös, hogy az alacsony fizetésükből takarékoskodjanak előre, természetesen úgy, hogy Önök lefölözik. Ingyen, emberbarátságból, világmegváltásból semmi nincs a kapitalizmus nemes égisze alatt.Ne tessék a minimálbéresek mögé bújni, mert én direkt kihangsúlyoztam a középosztálybeliséget a példámban. Remélem nem gondolja komolyan, hogy amikor például egy önkéntes nyugdíjpénztári befektetés kalkulációja ma már biztos alapokon álló tervezhető dolog, akkor az emberben felmerül az állami járulékfizetéssel kapcsolatban is, hogy amennyiben azt a pénzt, meg a munkáltatója adóvá átalakított egykori tb befizetését például önkéntesbe tehetné a saját nevére, hogy az mennyit hozna kamatos kamatokkal. Elárulom: több tízmilliót. Ha nem 50-et, akkor 40-et. Nem túlzok, ne nézzen hülyének. Ne a minimálbéresekkel takarózzon, akik zsebbe kapják a többi pénzt és nem fizetnek közterhet, de amikor bajba kerülnek öregen és betegen, akkor az én tisztességes, törvényes, nagy járulékaimból látják el őket. Teljesen világos, hogy a “jó szamár” a jó adózó ráfázik az állami felosztó-kirovó rendszerre. fentebb azért utaltam technikai tőkeként az állami járulékfizetésre, mert azt a pénzt kamatozó magánbefektetésként is kezelhetné, csak az állam nem hagyja, mert elveszi, ellopja, szétosztja, és visszafelé kevesebbet oszt, mert azonnal feléli, nem tudja kamatoztatni. Úgy hogy nem túlzok. A másik aljasság, ha nyugdíj előtt hal meg az ember, és mondjuk egyedülálló. Az egész töb tízmilliónyi hozzájárulását az állami nyugdíjalaphoz egyszerűen benyeli a költségvetés, és úgy tesz, mintha ez a világ legtermészetesebb és legigazságosabb dolga lenne. Rablók, tolvajok! És közben nem működik semmi, de semmi az országban: oktatás, egészségügy, stb. megy a rengeteg elvont pénz a semmire.

    • bankmonitor.hu 2016-12-08 10:30:50 - Válasz

      Akkor folytassuk ott, ahol abbahagytuk.

      1) Mi nem média vagyunk, alapvetően pénzügyi termékeket hasonlítunk össze, és ezzel kapcsolatos írunk tippeket, ötleteket, jó tanácsokat, amit bárki megfogadhat. A komment elején szereplő mondat arról tanúskodik, hogy nem olvassa rendszeresen az írásainkat, sőt még az adott cikket sem. Pont arról írtunk, hogy igenis lesz állami nyugdíj. Nyugtatólag írunk, és “közszolgáltatásokba vetett bizalmat” éppen hogy erősítjük. Semmilyen terrorizálásról nincs szó, egyszerűen a tények alapján hozunk következtetéseket. Aki ebben nem hisz, vagy megkérdőjelezi azt, amiről nemcsak mi, hanem a nemzetközi szakirodalom is ír, azzal nem tudunk mit tenni.

      2) Ahogy mindenki más, mi is napi legalább 8 órában végezzük a saját munkánkat, amiért azt gondolom, elvárható, hogy bért kapjon az ember. Aki egy kicsit is otthonosan mozog az online világban, és követi az eseményeket az tudja, hogy aki ezen (például rajtunk) keresztül ér el valamilyen szolgáltatást (főleg pénzügyit), az a hagyományoshoz képest jóval olcsóbban teheti meg. Ezzel lehet vitatkozni, de felesleges, mert tény.

      3) Nem értjük a számításokat illető megjegyzést, a kalkulátorunk éppen erre hivatott. Az megfelelően alá van támasztva és bárki kiszámolhatja, hogy mekkora összeg gyűlhet össze az önkéntes nyugdíjpénztárban. Csak egy példa, ha 40 éve van hátra a nyugdíjig és havi 30 ezer forintot fizet mindig be, akkor lesz 46 millió forintja. Azt már döntse el mindenki magában, hogy ilyen időtávon be tud-e tenni havonta ekkora összeget. Mi éppen ezért óvatosabb számításokat végzünk, kisebb összeggel és ezt mutatjuk be.

      4) Totálisan értelmetlen az a logika, hogy ki és melyik társadalmi csoport mögé bújik, mert a foglalkoztatottak vannak és kész. Az egy másik történet, hogy ők miként tudják a közterheket fizetni. De azt el kell ismerni, hogy ha sokan a minimálbér után fizetik ezt meg, akkor abból nem lesz túl sok bevétel. Az is fals információ, hogy a nyugdíjrendszerben a jó adózó ráfázik, éppen hogy nem, mert a megkeresett (és leadózott) jövedelme számít és a ledolgozott évek száma, a járulékfizetési plafon pedig eltörlésre került. Vagyis arányos a rendszerünk, aki többet fizet be a közösbe, az több nyugdíjra számíthat, mint aki kevesebbet. Ez nagyon sok helyen a világban ugyanígy működik.

      5) Végül, de nem utolsó sorban. Meg lehet próbálkozni új nyugdíjrendszert kialakítani, de egycsapásra nem lesz megtakarítás a rendszerben. Emlékezzünk csak vissza a kötelező magánnygudíjpénztárakra, ahol éppen ez történt, és komoly mértékben megemelkedett az államadósság. Ráadásul, egy ilyen tőkésített rendszernek is ugyanaz a vége, az állami nyugdíj kisebb lesz, de mi éppen ezt mondtuk. Csak megjegyzésként, az önkéntes nyugdíjpénztári számlákat lehet örökölni, vagyis nem veszik el az az összeg. Ha az állami nyugdíjról beszélünk, akkor azért nem lehet örökölni, mert egy kockázatközösségről van szó, mint egy biztosítás esetében. Így tud egyszerűen működni a rendszer.

  • Poly 2016-12-08 09:43:12 - Válasz

    Öngondoskodás ? Hisz azt is elveszi a kormány ! Eddig a CAFETÉRI – ból lehetett félretenni de most azt is megnyirbálják , akkor miből legyen öngondoskodás !

  • én 2016-12-08 09:44:39 - Válasz

    “A cikk elején írjuk, hogy a dolgozók befizetéseiből fizetik ki a nyugdíjakat,”

    Bocs, de ez hülyeség. A dolgozók befizetései a közös nagykalapba kerülnek, ahová az összes többi adó, és járulék. Politikai döntés, hogy ebből mennyit költenek nyugdíjra, és mennyit stadionra.
    Csupán a lobbisták erejének, és a hatalom félelmének aránya számít. Teljesen mindegy, hogy mi a nyugdíj forrása, hogy SZJA, vagy áfa, vagy akármi.
    Ez a szigorú nyugdíjkassza legendárium csak arra jó, hogy rombolják az állami intézményekbe vetett bizalmat.Dobálóznak a jövőbeni százalékokkal, miközben azt sem tudni, hogy alakul a költségvetés, vagy mikor tör ki egy globális gazdasági válság.

    • bankmonitor.hu 2016-12-08 10:54:21 - Válasz

      Sajnáljuk, de nem hülyeség, amit írtunk, mert valóban erről van szó. A költségvetés az adókból és a járulékból tud főként építeni, ebből lehet kifizetést teljesíteni. A cikk elolvasásakor kiderült volna, hogy bővebben is leírjuk, mi a járulék és mi az adó jelentése. A nyugdíjjárulékot például nyugdíjra kell költeni, és a szociális hozzájárulási adónak a nagyobb része is erre megy el. Vagy esetleg van más ötlete valakinek arra, miként lehet kifizetni 3500 milliárd forintot? Aki egy kicsit is tisztában van a témával, az tökéletesen tudja, hogy nem lehet teljesen mindegy miből mire költünk. Például, ha lenne általános alapnyugdíj, azt lehetne általános adóevetélekből fedezni, viszont az arányos nyugdíjat a nyugdíjjárulékból és a szociális hozzájárulási adóból fizetik ki. Végszóként egy megjegyzést hadd engedjünk meg magunknak. Általában értékelni szokták, ha valaki a tudását és tapasztalatát arra használja fel, hogy másoknak segítséget nyújtson, és a kiszámíthatatlan jövőt illetően valamilyen támpontot adjon, márpedig mi éppen ezt tesszük. Aki ezt dobálózásnak véli, az fog igazán majd meglepődni évtizedek múlva, de akkor már sajnos késő lesz nyugdíjcélra gyűjteni.

  • én 2016-12-08 09:47:13 - Válasz

    “A cikk elején írjuk, hogy a dolgozók befizetéseiből fizetik ki a nyugdíjakat,”

    Bocs, de ez hülyeség. A dolgozók befizetései a közös nagykalapba kerülnek, ahová az összes többi adó, és járulék. Politikai döntés, hogy ebből mennyit költenek nyugdíjra, és mennyit stadionra.
    Csupán a lobbisták erejének, és a hatalom félelmének aránya számít. Teljesen mindegy, hogy mi a nyugdíj forrása, hogy SZJA, vagy áfa, vagy akármi.
    Ez a szigorú nyugdíjkassza legendárium csak arra jó, hogy rombolják az állami intézményekbe vetett bizalmat.Dobálóznak a jövőbeni százalékokkal, miközben azt sem tudni, hogy alakul a költségvetés, vagy mikor tör ki egy globális gazdasági válság.

  • én 2016-12-08 09:54:33 - Válasz

    Még megjegyezném, hogy ha az évtizedeken keresztül befizetett járulékainkból kifizetett nyugdíjak után fennmaradó összegeket elköltötték a költségvetés lyukainak a betömésére, akkor elvárás, hogy a nyugdíjjárulék esetleges hiányát vice versa a költségvetés fedezze, az egyéb bevételekből…

  • MérlegElőd 2016-12-08 10:40:07 - Válasz

    Jó-jó! Az üzlet, az üzlet. Csak azt nem értem miért van az, hogy szinte minden évben akad néhány közgazdász, aki tételesen bebizonyítja, hogy a jelenlegi elavult nyugdíjrendszer nem hogy közpénzből van kipótolva, ellenkezőleg még maradványa, így halmazata is van. Az-az csak lehetne, mert a mindenkori szolgáink, rendre lenyúlják.
    Ugyanakkor minden szakterületbe vágó érdekeltség nem mulaszt el időről időre megszólítani, hogy nagy a baj, menjél bankba, nyugdíjpénztárba és tegyél félre pénzt, avagy TARTSD EL ŐKET IS.
    Nem kétséges, az állam bármikor bedöntheti a nyugdíjrendszert. Hatalmába áll. …és teheti mindezt úgy, hogy én megmondtam. Sorry! Ennek jött el az ideje.
    Ezt így borzasztóan nagy aljasságnak tartom.
    Az, hogy szolgáink rendre szemen köpnek minket a hazudozásaikkal anyagi okokból. Naná hogy a közvetlenül érdekeltek is partiba szállnak velük ellenünk. Nem segítenek, hogy legyen annyi jövedelmed, amiből félre tudsz rakni, hanem törvénykeznek arról, hogy tartsanak el az utódok, és időnkén “figyelmeztetésekkel” fenyegetnek minket.
    Csak ismételni tudom magam. Ez így orbitális aljasság.

  • Frakki60 2016-12-08 11:13:33 - Válasz

    A világért nem szeretném bántani a mai nyugdíjasokat, de nem tudok elmenni több dolog mellett se.
    Biztosan nem leszek népszerű azzal amit írok, de a tények makacs dolgok!
    Lássuk csak, az elmúlt évtizedek gyakorlatát!
    (Miután éltem és dolgoztam már az elmúlt rendszerben is, tudom, miről beszélek)
    Az ún. “átkosban” úgy állapították meg a nyugdíj összegét, hogy a legutolsó 1-2-3-5 év kifizetések átlagát vették alapul, amibe beleszámították a munkabért, prémiumot, jutalmat, törzsgárda jubileumi pénzt, stb. (Ezt persze tudták a dolgozók és a munkaadók is, de a “nagy közösből” könnyű volt osztogatni, és persze a főnökök is egyszer odakerültek a “sétáló időbe”)
    Ugye kedves Érintettek? Ki is jött a nyugdíjra a fizetésük nem 60-70-80%-a, hanem 120-150, nem ritkán 200%-a is. Amit aztán az elmúlt években minden – szavazatra számító – kormánypárt szépen meg is emelgetett.
    Arról nem is szólok, hogy a nők 55, a férfiak meg 60 éves korukban nyugdíjba mehettek. Nem kevesen “megváltották/megváltatták” a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét, így még 2-3 évvel korábban is! Különösen a “rendszerváltás” évei környékén! Jó azok közül, akik akkoriban mentek nyugdíjba már elég kevés szerencsés él a mai napig. Ezt elfogadom. De még utána is mentek 55-60 évesen nyugdíjba sokan.
    De mi van most?!? 65 év nőknek és férfiaknak egyaránt EGYELŐRE! De már olvasni 68, sőt 70 éves korhatárokról is.
    Mire én odakerülök, biztos 68 év lesz (9 évem még van addig)
    Ja és gondoskodjunk MI MAGUNK a nyugdíjunkról?!?
    A magánnyugdíj pénztári befizetésünket elvették azzal, hogy az állam majd garantálja cserébe a TISZTES nyugdíjat.
    Most meg arról beszélnek, hogy jó ha egyáltalán kapunk valamennyit?!?

  • Nagy jános 2016-12-08 11:34:03 - Válasz

    Ez a riogatás egyetlen dolgot eredményez ,a KKV-ban dolgozók nagy része aki eddig nem minimálbér után adózott,ezután csak az után fog,hiszen nem fog kapni szinte semmit.Felsoroltak 4 lehetőséget a nyugdíj kérdés” megoldására” ,én mondok még néhány lehetőséget.Hatékony adóhivatal.A minimálbérből, hogy lehet 2-3 autót,tartani,évente 2-3 alkalommal üdülni,minimálbér az jövedelem amiből élnek rengetegen.Gyermektelenségi adó.Átállni az egyéni számlás rendszerre, az átmeneti időre bevonni például a állami földbérletekből /piaci ár !/befolyó összeget.Vagyon adó.A költségvetési szervezetek jelentős csökkentése,most 30-50 ezer fővel nőtt ! Teljes körű vagyon elszámoltatás.Minden nem járulékfizetésből származó kifizetés,azonnali leállítása.

  • Kőhegyi Péter 2016-12-08 11:41:50 - Válasz

    Jól el lehet vitatkozni , ki miért felelős, miért rossz a rendszer, a többség hozzászólóval ebben még egyet is értek, jól kitoltak a mai dolgozókkal. És java még csak most jön.

    Ettől függetlenül ha nem gondoskodsz magadról most, szarban leszel öregkorodra.

    Ha nincs munkavállaló csak nyugdíjas nincs miből fizetni, a többi egyszerű parasztvakítás

    Pár év múlva ismét megvédi az aktuális politikai erő a nyugdíjunkat 🙁

    Ez majd korhatár emelést és nyugdíjcsökkentést fog jelenteni.

  • Exelon 2016-12-08 11:43:46 - Válasz

    A jelenlegi felosztó-kirovó rendszerben csak az általunk befizetett járulékot veszik figyelembe, míg a munkáltató által befizetett (24%-?) sehol sincs figyelembe véve, pedig az is a bérünk után számolódik. Azaz a munkáltatónak ennyivel többe kerülünk, amit “nagy bölcsen” a jelenlegi kormány már át is nevezett, nehogy már járulékként szerepeljen. Nos ez az összeg (ami most már sima adó lett) lehetne az alapja a saját gondoskodásnak! A magánnyugdíjpénztárak erőszakos megszüntetésekor, még azzal is fegyegetőztek, hogy ebből “a szolidaritási járulékból” nem részesülnek azok, akik nem lépnek át az állami rendszerbe! No és részesül valaki? A nyugdíjszámítás a SAJÁT befizetés szerint van, amit tulajdonképpen a munkavállaló “kölcsön” adott az államnak, hogy majd visszakapja! Ez olyan mint egy bankban elhelyezni a pénzt! Senki nem irja elő az államnak, hogy feltétlen elköltse az összes pénzt! A tortát mindig a hatalmon levők szeletelik és ez tükrözi a hatalom gondolkodását. Arra van pénz amit fontosnak tart a regnáló hatalom, a többire nincs!

  • szemiramis 2016-12-08 11:59:46 - Válasz

    mocsokládák az öngondoskodás egyik fajtája volt a magánnyugdíj pénztár ha a 3000 milliárdot nem lopják el ez mentesítette volna az állami nyugdij kifizetését arra a célra lett kitalálva, még mindig fizetik a kamu szerb, ukrán nyugdijakat mert kellene a szavazatok először hűtlen kezeléséért fel kell jelenteni a fidesst , miből godoskodjon az akinek minimálbére vagy netán 47000 Ft-ja van. Takarodjon el a mocsok fidess

  • Frakki60 2016-12-08 12:08:22 - Válasz

    Ha már a befizetéseknél tartunk!
    Ugye 2010-ig (Fidesz 2. hatalomra kerülése) az állami nyugdíjkasszát két oldalról töltöttük, egyik amit a munkavállaló bruttó béréből vont le a kifizető és utalta minden hónap 12.-én (a többi közteherrel együtt az államkincstárba) a másik pedig a munkaadó által befizetett huszon-valahány százalék (ami most 29%, és SZOCHO-nak csúfolt sarc) Ugyan ez is az Államkincstárba kerül, de már “szabad felhasználású” (Azaz szabadon ellopható)
    Igaz ugyan, hogy amikor a “Gránitszilárdságú – azóta csak 7-szer módosított (9-szer szerették volna) Tákolmányt összehozták, abban lefektették a szabályokat MINDEN KORMÁNYRA KÖTELEZŐEN, hogy nyugdíjat, vagy nyugdíjszerű ellátást csak és kizárólag az ilyen célú befizetésekből lehet kifizetni (erre hitelt/kölcsönt felvenni tilos) továbbá, hogy az ide befizetett járulékok CSAK ÉS KIZÁRÓLAG nyugdíj fizetésére használhatók fel!!
    Aztán felébredtek és a “helikopteres” alias Rogán Tóni magánindítványára gyorsan módosítottak is – na nem a TÁKOLMÁNYON – a munkáltatói befizetés nevén/minősítésén.
    Ettől kezdve ezt úgy hívják hogy Szociális Hozzájárulási Adó. (Hogy miért nem Nemzetinek, vagy Polgárinak, vagy hasonlónak azt az ördög tudja)
    A lényeg, hogy ezzel a “névmagyarítással” több legyet is ütöttek egyszerre.
    1.) Miután adónak hívják, nem jár érte semmi (a járulékért van járandóság)
    2.) Arra költi a kormány, amire akarja (akár el is lophatja)
    3.) Miután adó, vele szemben nem indítható népszavazás (adózással kapcsolatban nincsen helye)
    4.) Az Alkotmánybíróság se ugathat bele ebbe (másba se)
    A dolgozó nép (a kisember) meg szarul jár, mert azt hiszi, hogy szépen hízik a nyugdíjszámlája, miközben a 40 helyett éppen 10%-kal növekszik az. És ha szerencséje lesz, a 40 év alatt éppen 4 évre való pénze gyűlne össze a “virtuális” számláján.

  • Juliusz48 2016-12-08 12:14:31 - Válasz

    Tisztelt Frakki60! mivel a magánnyugdíjpénztárba nem tett be semmit, mert aki nam volt tagja annak is ugyanannyi volt a járuléka, nem értem az elvételét sem. Amihez addig sem volt semmi köze az mitől lett az öné azonnal amikor kivezették a rendszerből. A bankmonitorral csak egyben tudnék vitázni, mégpedig abban, hogy a ma eltett 10000Ft havonta valóban mekkora segítség lesz 40 év múlva. A ma nyugdíjba vonuló 65 éves 40 évvel ezelött a legnagyobb jóindulattal sem tudott eltenni havonta 10000Ft-ot mert az 1976-os jövedelmek nem voltak ilyen mértékűek. A kb 3-4000 Ft kötötti jövedelmekből a 10% mondjuk 350Ft havonta ha ezt arányba állítom a 10000 forin 40 éves növekedésével és nem változtatok rajta az munkaviszonyom során akkor kereken 700000Ft lenne a számlámon. Ha ebből kiszámolja hogy a várható 10 év nyugdíjidöre mekkora segítséget kapnék akkor úgy havi 7000 lenne a reális, de isten ne adja, hogy tovább éljek, mert nincs mivel kiegészíteni az akkorit. Tapasztalatom szerint a 40 év utáni 20 millió nem fog többet érni mint a mai 700000 tehát nem lesz könnyű a helyzetem. Ezen valamit javíthat, ha úgy döntöm el a félretett összeg nagyságát, hogy mindig az aktuális jövedelem 10%-a, mert akkor ez valószínűleg mai értéken 10000000Ft-ot lenne az 1976-ban önsegélyezésbe fogónak, ami már valószínűleg többet segítene, egy a 10 évnél hosszabb nyugdíjjas élet esetén is, ha nem lennénk hajlamosak a van tehát költekezünk gondolkodásra. Minden esetre Én személy szerint javaslom az önsegélyző pénztári tagságot, mert 10 év után, az élet nehéz időszakán túl tud segíteni az élet nehéz helyzetein, a szabadon felhasználható hozadék. Nekem is sokat segített amikor váratlanul elvesztettem a munkámat, és nem volt muszáj az első megalázó munkaajánlatot elfogadnom.

  • pmksz 2016-12-08 13:06:59 - Válasz

    Nagyon sokan, sokszor provokálják az embereket a nyugdíj leendő sorsával. Biztos van a hozzászólók között igen sok minimálbéres. Ezek közül pedig igen sokan dolgoznak mellette (vagy kapnak kézbe!!) további összeget. Annak hol van a leendő nyugdíjra félretett egy-két forintja, uraim ? Várom a hozzászólásokat !!!

  • 2B4U 2016-12-08 13:15:31 - Válasz

    Itt egy pénzügyi tanácsadó cég ügyfélcsalogató cikkéről van szó, felesleges akár a nyugdíj kalkulátor csúsztatására utalni (a múltbeli hozam ill. reálhozam lebegtetése ami tudjuk, hogy előre nem vetíthető a várható hozamra, viszont tetszetős, ill. a jövőbeni “alacsony költséget” a számszerű hozammal egy napon említeni), vagy a KSH előrejelzéseire alapozni, mert ez egyszerű statisztika, na jó, nem egyszerű, de a majdani valósághoz annyi köze van egy folyton változó közegben, mint annak, hogy a jelenlegi jogbiztonság mellett holnapután lesz-e még állami támogatás ebben vagy bármely más formában az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre, vagy egy tollvonással azok eredményeire is kivetnek valami sarcot, vagy már nem lesz örökölhető, ne adj’Isten felemelik a nyugdíjkorhatárt 80 évre, mert ezt dobja ki valami statisztika. Én úgy vélem, azt itt a lényeg, hogy akar-e a polgár egy biztosítási kockázatközösség része lenni, és viselni a közösség valamint a brókerek/biztosítók eltartásának terheit is, avagy nem. Bízik-e a polgár annyira a az elmúlt 27 év alatt kialakult jogbiztonságban hogy elhisz akár 20-40 évre előre ígéreteket vagy nem. Van-e megfelelő nagyságú pénze és hosszúságú ideje ahhoz, hogy jelentősebb összeget gyűjtsön össze, ami előrevetíti, hogy várhatóan érezhető lesz a havi önkéntesből származó hozzájárulás a várhatóan elképzelhető nyugdíj havi összege mellett. Ha igen, akkor máris keresse a polgár a bankmonitort.Ha meg nem, akkor kétszer gondolja meg, kétszer gondolja meg, mit lép.

    • bankmonitor.hu 2016-12-08 15:23:44 - Válasz

      1) A kalkulátorunk semmilyen csúsztatást nem tartalmaz, az teljesen valós feltevések alapján számol előre. A 4,5%-os hozamelvárás (2%-os reálhozam) teljesen racionális, és megerősítik a nemzetközi előrejelzések is. A KSH előrejelzését támadni alaptalan, főleg ha nem vagyunk járatosak a demográfiában. Ez egy olyan terület, ami nagyon lassan változik, nincsenek benne egyik évről a másikra nagy ugrások. Nem szabad rá úgy tekinteni, mint a politikai intézkedésekre, amely ténylegesen gyorsan is megváltozhat.
      2) Nehézen érthető a komment második fele, mert: A) nincs választási lehetőségem, ha jogkövető magatartást tanúsítok, akkor a bérem után rendesen adózok és a kockázatközösség része leszek, és kapok majd állami nyugdíjat B) azzal hogy fizetem az adót és járulékot, minden állami kiadáshoz hozzájárulok és részesedhetek belőle, ehhez semmi köze sincsen a brókerek és biztosítók eltartásának C)az önkéntes nyugdíjpénztárak nem nyugdíjbiztosítók és nem is befektetési szolgáltatók, őket nem kell eltartani, teljesen másként működik a rendszer, ezért is tud olcsóbb lenni D) ha önkéntes nyugdíjpénztári tag vagyok, akkor saját magam részére teszek félre, a megtakarítás örökölhető.
      3)Ne legyünk egyoldalúak, nemcsak az önkéntes nyugdíjpénztáraknál fontos a jogbiztonság, az a nyugdíjbiztosításoknál, a bankok és befektetési szolgáltatóknál elérhető NYESZ-számlára is vonatkozik, meg egyébként mindenre. Ez egy adottság, amivel együtt kell élni. Ez viszont nem ok arra, hogy ne cselekedjünk, mert azzal nem oldjuk meg a problémát.

  • Upright 2016-12-08 15:32:47 - Válasz

    Az ” én ” válaszadóval és még többekkel is egyetértek. Felháborító amit művelnek a hatalmon lévő ” urak”. Én pl. több mint 43 évig fizettem( igazolt munkaviszony ) magam után ( plussz még a cégem is fizetett utánam). 3 évvel ezelőtt kellett a helyem egy csókosnak és elküldtek.( több mint 30 év egy helyen töltött munkaviszony után) A mai napig nem találtam állást – a korom miatt , amit a szemembe is mondtak nem egy helyen – ( Felsőfokú végzettséggel ) Még mindig csak 4 év múlva mehetek nyugdíjba!! 3 hónapig kaptam a munkanélküli járadékot , utána egy forintot sem ! és a semmiből kellett fizetnem a TB-t magam után! Most kapom a NYESt- ( nyugdíj előtti álláskeresési segély), ami a minimálbér 40 %a , de azt a minimálbért veszik figyelembe 5 évig, ami a beadáskor volt. Hiába emelik a minimálbért a segélyt nem emelik! Pedig nekünk semmilyen más bevételünk nincs. És sajnos nem én vagyok az egyedüli! Micsoda szemétség ez! Közben meg milliárdokat fizetnek kis román és ukrán nyugdíjasoknak. ( a számuk egyre nő )Ebben az országban most az a fontos , hogy minél több ember dögöljön meg 60 éves kora körül. Ők fizettek évtizedekig , de a fő cél az , hogy ők már ne kapjanak nyugdíjat. Azt sem kellene senkinek sem elfelejtenie, hogy a nyugdíjasok is fizetnek ” adót ” , hiszen ők is megfizetik mindenre az Áfát( víz, gáz, villany , stb)

  • 2B4U 2016-12-08 15:55:05 - Válasz

    Nagyon köszönöm a választ, nem vártam, mert nem tettem fel kérdést, a hozzászólás a véleményemet tükrözi. További sikereket kívánok a Bankmonitornak is, az olvasóknak és hozzászólóknak is!

  • Zoltán 2016-12-09 21:05:01 - Válasz

    Tipikus magyar hozzáállás: nem azt nézzük, hogyan lehet a problémát megoldani, hanem azt, magyarázzuk, miért nem járható az út, amit mutatnak nekünk.
    És természetesen mindig a körülmények a hibásak.

    Az életkorhoz egy megjegyzés. Nagyapám 69 éves volt, amikor eltemettük, nagymamám 78, édesapám 76. Édesanyám most 78, és egész jó egészségnek örvend. Anyósom szintén 78 éves, apósom októberben töltötte be a 82. Azaz egyre tovább élünk.
    Nem a születéskor várható életkort kell figyelni, hanem azt, a nyugdíjkorhatár elérésekor még mekkora a várható élettartam. Jelenleg a férfiaknál 78 év, míg a nőknél 83 és évente emelkedik.
    Azaz minimum 15-20 év nyugdíjaskorral kell kalkulálni.
    Aki 10 év múlva éri el a nyugdíjkorhatárt, annak azzal kell számolnia, hogy a kezdő nyugdíja a korábbi korrigált nettó átlagkeresetének kb. a 60%-a lesz, a jelenlegi 80%-kal szemben.
    Ez a jelenlegi 160 ezer Ft-os nettó átlagbérre vetítve azt jelenti, hogy egyik hónapról a másikra 40%-kal, 64 ezer Ft-tal fog csökkenni a bevétele. Ha most nem tud (nem akar) havi 15-20 ezer Ft-ot költsön adni időskori önmagának, akkor hogyan fogja kezelni a több mint 60 ezer Ft-os bevételkiesést?

  • Zoltán 2016-12-09 21:11:18 - Válasz

    De a mai 50-esek még jó helyzetben vannak.
    2040 után, amik a GYES-korszak szülöttei átlépik a nyugdíkorhatárt, a helyettesítési ráta már csak 20-25% lesz!

    link to stabilnyugdij.hu

  • Jucus 2016-12-13 19:59:13 - Válasz

    A mindenkori kormány döntése, hogy mennyit fizet ki nyugdíjra, akár az állami bevételek terhére is. A legsilányabb védekezés az, hogy kevesebb lesz a nyugdíj, mert nincs elég befizető. Akkor ki kell pótolni a bevételekből, legfeljebb kevesebb jut rongyrázásra, haverok támogatására stb. Ezeket oldalakon át lehetne sorolni. Az nem járja, hogy amikor fizetni kell, akkor jön a társadalmi szolidaritás mantra, aztán amikor nekik kellene kapni, akkor előhúzzák a kalapból a “nincs elég befizető” sablon szöveget. Miféle társadalmi szolidaritást az, hogy az egyik korosztály kap, a másik meg nem, holott mindkettő befizetett. A jelenlegi egészségügyi helyzetben pedig ki van zárva, hogy sok ember elérje a 70-80 éves kort.

    • bankmonitor.hu 2016-12-14 08:35:40 - Válasz

      Bárcsak ilyen egyszerű lenne, és azt mondhatnánk, hogy minden egy csapásra meg van oldva, ha még beletolunk pénzt fedezetlenül a rendszerbe. Számtalanszor leírtuk már, hogy ez nem működőképes. Maradjunk a számoknál, mert azok beszédesek. Nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra 3500 milliárd forintot fizetünk ki, ha a jegybank számításait vesszük alapul, akkor évtizedek múlva a GDP 4%-át is elérheti a hiány beavatkozás nélkül. Ha ennek csak a felével számolunk, akkor mai értéken 700 milliárd forintot kellene valahogy találni. Ez bődületes összeg, amit nem lehet könnyen összekalapozni. Ez nem aprópénz, amit egyszerűen kiveszünk a költségvetésből, és lerendeztük az ügyet. Mondani sem kell, hogy milyen érzékeny a téma, és nem véletlen, hogy mindenki azt mondja, hogy megszorítás jön a nyugdíjrendszerben, mert egyszerűen nincs más megoldás.

  • Lengyel 2016-12-14 14:04:39 - Válasz

    Tökéletesem így van. A nyugdíj egy olyan biztosítás lenne, amire az állam azért készteti, kényszeríti az embereket, hogy a megélhetésük öregkorukra is biztosítva legyen. Aztán az állam a biztosítás tőkéjét, az “alapokat” kölcsönveszi, vagy elhűtlenkezeli; elsikkasztja, ellopja. 3000 milliárd irdatlan sok pénz, ami a mai nyugdíjasok alapjából lett kivéve, hiszen állandóan halljuk, hogy a mai befizetők tartják fenn a nyugdíjrendszert. Persze ez egy ordas hazugság, hiszen a mai nyugdíjasok befizették a rájuk kirótt járulékokat, amik alapokban kamatoztak. Aztán a sok üdülő, sportpálya, bankbetét eltűnt, viszont lettek stadiono, kisvasút, offshore cégek, és milliárdosok. Az egyik 270 milliárdot vett fel egy évben, miközben az egészségügyre évi 160 milliárd fordítódik. Kellene itt egy nagy elszámoltatás.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.