2017. májusában olyan erőteljes volt a hitelkereslet, amire legutóbb 2008-ban volt példa. Lakáshitelből közel 60 milliárd Ft értékben, személyi kölcsönből 30 milliárd Ft értékben helyeztek ki a bankok. Mindemellett a lakosság továbbra is a szükségesnél magasabb kamatot fizet, pedig ügyletenként akár 1 millió forintot is lehetne spórolni egy körültekintő választással. Bajt hozhat a hitelfelvétel erőteljes növekedése, vagy ma teljesen más a hitelpiac, mint a válságot megelőzően?
2017. első öt hónapjában a magyar lakosság 35%-kal több lakáshitelt vett fel, mint 2016. ugyanezen időszakában. A májusi lakáshitel folyósítás 59 milliárd Ft volt az MNB statisztikái szerint, melyre legutóbb 2008-ban volt példa.
A személyi hiteleknél a hitelkihelyezés növekedése még magasabb, közel 50%-os volt. A májusban kimutatott 30 milliárd Ft-os kihelyezést szintén a pénzügyi válság előtt tapasztaltuk legutóbb.
Hirdetés
Hirdetés
Jól döntenek a magyar hitelfelvevők?
Úgy tűnik, hogy még mindig nagyon erős a marketing hatása: az MNB statisztikáiban szereplő átlagos THM szinteknél lényegesen olcsóbban is lehetséges hitelt felvenni. Összességében egy 10 millió Ft-os lakáshitelen ma az átlagos hitelfelvevő (két keresős család, átlag jövedelemmel) összesen 800 ezer Ft-tól 1 millió Ft-ig veszít azzal, hogy az elérhetőnél rosszabb feltételekkel vesz fel lakáshitelt.
Mi indokolja a hitelfelvétel növekedését?
A legfontosabb tényező a tartósan alacsony kamatszint. Ma a legolcsóbb lakáshitelek (rövid távon változó kamatozás és akár átlagos jövedelem mellett) 3%-os THM alatt elérhetőek. Ez alig haladja meg a várható infláció mértékét. Lefordítva: gyakorlatilag nincs költsége a hitelfelvételnek.
A személyi kölcsönök esetében a legjobb termékek kamatszintje ma alacsonyabb, mint 4-5 évvel ezelőtt a lakáshiteleké volt. Azaz ingatlan fedezet (a lakásunk felajánlása nélkül) juthatunk hitelhez értelmezhető kamatszinten.
A következő kalkulátor segítségével könnyen megtalálhatod a legjobb lakáshitelt!
Bajt hozhat az újra erősödő hitelfelvétel?
Ha önmagában azt nézzük, hogy újra a válság előtti szinten van a lakosság hitelfelvétele, az félrevezető lehet. Ma ugyanis sok mindenben eltér mind a hitelpiac, mind a lakosság pénzügyi háttere a 2008 előtti időszakhoz viszonyítva.
A legfőbb eltérések:
- Magyarországon egyedülálló módon a régióban (és szinte Európában is) a lakosság hitelállománya lényegesen alacsonyabb ma, mint a válság kirobbanásakor
- Megszűnt a hitelezésben a devizakockázat
- A pénzügyi kockázat ma a kamatváltozásra korlátozódik
- A hitelfelvevők fele a legalább 5 évig fix törlesztő részlettel rendelkező konstrukciókat választja lakáshitelnél (míg a személyi kölcsönöknél a végig fix törlesztésű konstrukciók dominálnak)
- 2008-hoz viszonyítva ma magasabb a lakosság pénzügyi megtakarítása és az átlagos nettó jövedelem
- A hitelpiac erősen szabályozott, a bankok átlátható hiteltermékeket kínálnak, melyek árazása előre definiált módon változtatható csak (a hitelfelvevők nincsenek kitéve a bankok kamat és költség emelési „szeszélyeinek”)
