Havonta súlyos tízezreket költünk a rezsire, ráadásul ennek legnagyobb része a fűtésszámlák rendezésére megy el. Ez a lakás méretétől függően rendkívül nagy terhet is róhat ránk, bizonyára mindenki kapva kapna az alkalmon, hogy valamilyen módon lefaragja a költségeit. Sokat nyerhetünk, ha a nyílászárók cseréjébe fogunk bele, mert a régi, rosszul záródó ablakokon és ajtókon szökik el a hő nagy része. Egy teljes ablakcserével mintegy 30%-kal mérsékelhető a fűtésszámla, maga a beruházás pedig 600 ezer – 1 millió forintba kerül. Azonban egy lakástakarékkal vagy egy pályázattal lényegesen kedvezőbb lehet a projekt, ráadásul most egy személyi kölcsönnel is jól járunk.
Hazánkban az ingatlanok többsége kifejezetten réginek mondható, viszonylag kevesen büszkélkedhetnek azzal, hogy új építésű, vagy újszerű ingatlanban laknak. Márpedig a hazai ingatlanok zöme nem bizonyul energetikai szempontból korszerűnek, például régiek a nyílászárók, vagy nem megfelelő a szigetelés, ami miatt több a fizetnivaló is.
Ezen azonban egy kisebb beruházással is lehet segíteni. Előző cikkeinkben már áttekintettük, hogyan tehetjük energiahatékonyabbá az ingatlanunk egy napelem rendszer segítségével, vagy hogyan lehet a fűtésszámlát csökkenteni egy gázkazán cserével. Most azt néztük meg, hogy mennyire éri meg egy teljes nyílászárócsere lebonyolítása.
Hirdetés
Hirdetés
Komolyabb összeg spórolható meg az ablakcserével
Meglepőnek tűnik, de a fűtésre használt energiának 15-20%-a is távozhat a nem megfelelő állapotú, rosszul záródó ablakok és ajtók miatt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hőveszteség miatt éves szinten szó szerint több tízezer forintot dobunk ki az ablakon.
Így, ha valamilyen módon spórolni szeretnénk a rezsin, arra a legkézenfekvőbb megoldást a falakon, és a nyílászárón keresztül távozó hő mérséklése jelenti. Már némi ügyeskedéssel, (mint például a nyílászárók réseinek, energiaveszteséggel járó részeinek betömése) is költségmegtakarítást lehet elérni. Ugyanakkor, ha régi, rossz állapotú ablakról, vagy ajtóról van szó, érdemi eredményre akkor lehet számítani, ha részleges, vagy teljes nyílászárócserére kerül sor.
A felmérések szerint az egyik leggyakoribb korszerűsítési célnak a háztartások körében a nyílászáró csere számít, aminek hatására átlagosan 30%-kal csökkenthető a lakás fenntartási költsége. Ráadásul az ablakok igen hosszú, akár 50-60 éves élettartamához képest a beruházási költségek sem óriásiak.
Persze a tényleges költség a cserélendő ablakok és ajtók számától függ, ez alapján azzal lehet számolni, hogy egy 50 négyzetméteres panel esetében 600 – 700 ezer forintból megvalósítható a csere, míg egy 90 négyzetméteres családi háznál 900 ezer – 1,1 millió a költség (munkadíjjal, redőnnyel együtt).
A példaként felhozott panel esetében az éves fűtésköltség a 300 ezret is eléri, míg a családi háznál a 450 ezerre rúg. Azonban az új nyílászárók által, mivel kevesebb hőt vesztünk, 30%-kal tudjuk lefaragni a fűtésszámlát. Vagyis éves szinten jókora összeg megspórolható, példánkban a panelnál 90 ezer forintot lehet megtakarítani, míg a családi ház esetében 135 ezret (havi szintre vetítve 7,5 és 11,25 ezer forinttal kisebb a számla).
Ez azt jelenti, hogy mindkét esetben nagyjából 7-8 év alatt hozza vissza az árát a beruházásunk. Ez nem rossz üzlet ahhoz képest, hogy hosszú élettartamú beruházásról van szó, ráadásul az ingatlan értékén is sokat dobnak a korszerű nyílászárók. Azonban még kedvezőbbé tehető a projekt, ha egy lakástakarékot, vagy adott esetben pályázati forrást is felhasználunk a megvalósításhoz.
Keress rá a legkedvezőbb lakástakarékra!
Állami támogatással is megvalósítható a projekt
Azok számára, akik nyílászárócserét terveznek, de jelenleg nem fér be a büdzsébe, vagy csak előre szeretnének takarékoskodni, érdemes elgondolkodni egy lakástakarék nyitásán. 4 év alatt havi 20 ezer forintos befizetéssel már gond nélkül belefér a beruházás, hiszen ennyi idő alatt 1,2 millió forintot lehet összegyűjteni, amiből 288 ezret az állami támogatás tesz ki. Adott esetben az az összeg már arra is elegendő, hogy részleges hőszigetelésbe belefogjunk, amivel még többet lehet spórolni.
Ugyanakkor, ha egyből szükségünk van az összegre, az is megoldható, hogy indítunk egy lakástakarékot és ezzel egyidejűleg egy ún. áthidaló kölcsönt veszünk fel. Ez egy speciális konstrukciót jelent, ahol úgy kapjuk meg a lakástakarék szerződéses összegét, hogy nem kell megvárni a legalább 4 éves megtakarítási időszak végét. Külön előny, hogy ezek fix kölcsönök, melyek a kereskedelmi bankok lakáshiteleivel összehasonlítva is kedvezőek.
A társasházak közül is nagyon sok dönt amellett, hogy az épületet korszerűsítve kicserélik a nyílászárókat, vagy leszigetelik az épületet. Ekkor célszerű a társasházaknak szóló lakástakarék megtakarítást használni, mert az állami támogatás ekkor is igénybe vehető a beruházásra.
Ugyanakkor ma már olyan alacsony szinten vannak a személyi kölcsön kamatok is, hogy egyre többen ebből valósítják meg a felújítást, korszerűsítést. Akár már 7-10%-os THM mellett is elérhetők ezek a hitelek, és a legfőbb előnyük az, hogy gyakorlatilag bármire használhatók anélkül, hogy jelzálogfedezetet kellene felajánlani hozzá.
Emellett április végétől Európai Uniós forrás is elérhető a lakó-, és társasházak energiahatékonyságának javítása érdekében (GINOP-8.4.1/A-17 és VEKOP-5.2.1-17), amivel többek közt ablakcserére is pályázhatunk. Ugyan itt már szükséges némi tapasztalat a sikeres pályázathoz, viszont kár lenne elszalasztani a kedvezményes hitel lehetőségét. Természetes személyként 500 ezertől és 10 millió forintig, míg a társasházaknál 500 ezertől 7 millió forintig terjed a felvehető hitel összege, ahol 10%-os önerőt kell felmutatni. Azonban a fővárosban és annak vonzáskörzetében lakók hátrányban vannak a pályázásban, mert a források körülbelül 90%-ához csak a közép-magyarországi régión kívül lehet hozzáférni.
