Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Mibe fektetnek a magyar megtakarítók?

  • 2016-04-18
  • szerző: bankmonitor

Nagyon kapós lett a magyarok körében az állampapír és a befektetési alap az elmúlt időszakban. Ennek köszönhetően ma hazánkban a legtöbb pénzt már nem bankbetétben, hanem értékpapírokban tartják a háztartások. Nincs is ezzel gond addig, amíg valaki a kockázatok tudatában választ magának befektetést.

Némi bizonytalanságra ad viszont okot, hogy egy felmérés szerint a magyarok biztonságos befektetésnek tartják az ingatlant és a nemesfémeket. Pedig ez óriási tévedés. Mutatunk még néhány érdekességet.

Ha megvizsgáljuk a magyar háztartások megtakarításait, gyorsan észrevehetjük, hogy még mindig bankbetétben tartjuk a legtöbb pénzt annak ellenére, hogy ma már szinte semmilyen kamatot nem fizet ez a forma.

 Lakosság vagyonának összetétele 2012 első negyedévétől 2015 negyedik negyedévéig (Mrd Ft)

Érdemes azt is észrevenni a fenti grafikonon, hogy bár a magyar megtakarítások összességében szépen növekednek, a bankbetétek állománya valójában nem nő, sőt, inkább csökken.

A növekedést a kötvények (ez hazánkban leginkább állampapírokat jelent), a befektetési alapok és a készpénz kategóriák adják.

Ennek köszönhető az is, hogy ha összeadjuk az értékpapírokat, s egy kategóriát képzünk belőlük, akkor észrevehetjük, hogy ezek nemrég meghaladták a bankbetéteket.

 Lakosság vagyonának összetétele 2012 második negyedévétől 2015 negyedik negyedévéig (Mrd Ft)

Érdekes, akár történelmi jelentőségű váltásnak is nevezhetjük ezt. De vajon minek köszönhető?

Valószínűleg a következő tényezők állnak a háttérben:

  1. A kamatok nagyot estek Magyarországon. Pár éve még 5-10%-ot fizettek a bankok a betétekre. Ma már ez inkább 1-2% körül van. Ilyen körülmények között érthető, ha a megtakarítók elkezdik keresni, hogy betét helyett mi másba tehetnék a pénzüket. 
  1. Mindeközben az állam magas kamatokkal igyekszik átcsábítani a befektetőket az állampapírokhoz, hogy az államadósságot ne a külföldiek, hanem sokkal inkább a hazai lakosság finanszírozza. Ez azért fontos, mert egy adott ország lakossága mindig stabilabb finanszírozási partner, mint a külföldi befektetők, spekulánsok. Miközben a bankbetétek csak 1-2%-ot, az állampapírok 2-4%-ot fizetnek és ugyanúgy biztos befektetések. 
  1. A magas kamatok mellett az állam erős médiakampánnyal, hirdetési aktivitással is népszerűsíti az állampapírokat, mint befektetéseket. 
  1. A befektetési alapok előretörése mögött részben az a tényező áll, hogy a lakosság hajlamos azt nézni, amikor ilyeneket vesz, hogy mennyit hoztak az elmúlt 1-2 évben. Mivel a visszatekintő hozamok gyakran 10% körül vannak, megveszik, mert azt hiszik, hogy akkor a jövőben is ennyit hoznak majd. Pedig ez egyáltalán nem biztos. Lesznek olyan kockázatosabb alapok, amik a jövőben is magas hozamot adnak majd. De sok alap múltbéli hozama azért magas, mert akkor még a betéti, illetve állampapír kamatok is magasak voltak. Viszont mivel ezek leestek, a jövőben már ezek az alapok sem fognak jól hozni. 

Ki ért a befektetési alapokhoz?

Hogy a befektetési alapokat sokan félreérthetik, valószínű az alapján a kutatás alapján is, amit a CIB Bank megbízásából a GfK készített.

Kimutatták, hogy a heti rendszerességgel internetező 25-69 éves lakosság fele csak közepesnek tartja saját pénzügyi tudását, mindössze egyharmaduk mondta azt, hogy ennél jobban tájékozott.

 A befektetési alapokkal kapcsolatban jellemző az ismeretek hiánya:

  • mindössze 9 százalék vallja magát tájékozottnak
  • közepes ismeretekkel 45 százalék rendelkezik
  • 46%-nak saját bevallása szerint semmi tudása a témában

A megkérdezettek 8 százaléka válaszolta azt, hogy rendelkezik befektetési alappal. A legtöbben a részvényalapokat, tőkevédett alapokat, ingatlanalapokat és pénzpiaci alapokat ismerik. A származtatott alapokról kevesebb, mint a megkérdezettek 6 százalékának van pontos fogalma.

Ha öt millió forintot kellene befektetnie a válaszadóknak,

  • töredékük (12 százalék) választana befektetési alapokat,
  • míg 35 százalék fektetné a pénzt ingatlanba,
  • 30 százalék venne állampapírt,
  • 18% nemesfémet venne,
  • 17% folyószámlán tartaná

Befektetési alapot a legtöbben a minél magasabb hozam elérése érdekében választanának. Az ingatlanbefektetés, az állampapír és a nemesfém a befektetett tőke biztonsága miatt vonzó.

Itt is érdemes megállni egy percre, mert hatalmas félreértés, hogy a nemesfém, vagy az ingatlan biztonságos befektetés lenne. Két példával gyorsan tudjuk cáfolni ezt a tévhitet:

  1. Budapesten a lakások ára átlagosan még mindig nem érte el azt a szintet, ahol 2008-ban volt. Lassan 10 év telt el és még mindig bukóban van az az átlagos lakásvásárló, aki 2008-ban fektetett be.
  2. Az arany árfolyama 2011 elején 2000 dollár volt unciánként. Most 1250 dollár az ár. 5 év eltelt, és aki 2011-ben vásárolt, még mindig csaknem 50%-os veszteségben ül.

És akkor mibe fektessünk?

Sajnos nincs olyan befektetés, ami mindenkinek egyformán alkalmas, hisz minden ember más és más. Hogy kinek mi a jó befektetés, az leginkább attól függ, hogy milyen céllal akarunk befektetni, hogy hány évesek vagyunk, hogy mennyi a jövedelmünk, mekkora a vagyonunk és mennyire szeretjük a kockázatot.

Általánosságban annyit azért megállapíthatunk, hogy ha ma Magyarországon valaki teljesen biztonságos befektetést keres, akkor az állampapírok jelentik a jó választást. Nagyon jó kamatos fizetnek és a Magyar Államkincstárban nagyon olcsó a számlavezetés.

A befektetési alapok között is nagyon jó választások léteznek, de mivel a részvény és a kötvénypiacok is 7 éve szárnyalnak, nem biztos, hogy most van itt az ideje beszállni. Talán inkább olyan érdemes keresni, ami tőzsdei pánikok idején is pénzt tud termelni. Ezek leginkább az abszolút hozamú alapok.

Még mindig biztonytalan vagy mit válassz? Használd keresőnket, ami segítségedre lesz!

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket