Miből lesz az első milliód?

Miből lesz az első milliód?
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2013-04-12 Frissítve: 2020-04-06
 

Hogyan alapozhatod meg megtakarításaidat? A régi népi bölcsesség szerint csak az első millió megszerzése nehéz… De miből lesz meg az első milliód? Ezen írásunkban azt kívánjuk bemutatni, hogy teljesen átlagos jövedelem mellett is elérhető az egymillió forint, csupán kellő elszántság, önfegyelem és a megfelelő pénzügyi konstrukció szükséges hozzá. Már előre leszögezzük: csodák nincsenek…

A kulcsszó a megtakarítás!

Ahhoz, hogy jelentős vagyonnal rendelkezz, először tőkét kell gyűjtened. Ez azt jelenti, hogy havonta félre kell tenned valamekkora összeget. Egyik kedvenc felmérésünk, melyet évről évre elvégez az egyik nagy piackutató cég, hogy „Ha 10%-os fizetésemelést kapnál, mire költenéd a többlet jövedelmed?” A válaszokból kiderül, hogy itt bizony az emberek túlnyomó része már megtakarítana (míg ma a többségnek nincs megtakarítása). Azért tegyük a szívünkre a kezünket: volt már olyan, hogy 10%-os béremelést kaptunk? Lett belőle megtakarítás? … nem feltétlen, pedig lehetet volna. Alapigazság, hogy ha valaki a meglévő jövedelméből nem tud megtakarítani, akkor a 10%-kal nagyobból is csak minimális eséllyel fog. (Leszámítva természetesen a minimálbéren, vagy az ennél csak alig többet keresőket.)

Az első nagy feladat tehát, hogy

  1. tudjuk meg, hogy mire megy el a jövedelmünk, kövessük nyomon kiadásainkat, majd
  2. határozzuk meg, hogy mely kiadásunk csökkenthető annyira, hogy havi szinten legalább 5-10 ezer forintot félre tudjunk tenni folyamatosan

Ha mindez megtörtént, akkor ki kell választanunk azt a pénzügyi terméket, ami megfelelő a folyamatos kis összegű megtakarításaink kamatoztatására.

I. Megtakarítási betét – rugalmasan, könnyedén

A megtakarítási betét a bankbetétek egyszerűségét kínálja kiegészítve azzal a lehetősséggel (sőt sok esetben ösztönzéssel), hogy havonta bizonyos összeget befizetve tőkét gyűjthetünk. Általában az egy éves lekötött betétek kamatszintjénél valamivel kevesebb kamatot érhetünk el, de ezért cserében sokkal rugalmasabb megtakarítási, befektetési forma, mint a lekötött bankbetét. Bármikor befizethetünk, pénzünk folyamatosan kamatozik és ha bekövetkezik valami olyan nem várt eset, hogy elkerülhetetlen a pénz kivonása, akkor is maximum az utolsó hónap kamatát veszíthetjük el. Minimum futamidőt sem kötnek ki a bankok, így addig gyűjthetsz, ameddig szeretnél.

Fontos kiemelnünk, ettől a megtakarítási, befektetési formától nem azt kell várnunk, hogy hatalmas kamatokat termel számunkra és a kamat fogja drámaian duzzasztani befektetésünket. Sokkal inkább a rendszeres megtakarításra szoktat rá és azt szolgálja, hogy egy induló pár százezres, egy milliós összeget összegyűjtsünk. Megfontolandó jó tanács lehet, hogy ha elértük a százezer forintot a megtakarítási betétben és biztosan látjuk, hogy nem lesz szükségünk erre az összegre, akkor kereshetünk egy lekötött betétet is és áttehetjük oda a megtakarításunkat, míg a folyamatos havi megtakarítást folytatjuk a megtakarítási betétben.

Ha eldöntötted, hogy ezzel a termékkel halmoznád fel az első milliódat, nincs más dolgod, mint megnézni melyik jelenleg a legjobb ajánlat.

II. Befektetési alapok – rendszeres megtakarítási programok

Itt nem a befektetési alap klasszikus formájára kell gondolni, hanem a sok bank által nyújtott rendszeres megtakarítási programokra. Ennek lényege, hogy egy előre meghatározott, vagy akár változó összegért minden hónapban befektetési alapot veszel, illetve egész pontosan egy befektetési alapból összeállított portfóliót. Ez bankonként különböző, van ahol neked kell kiválasztani, hogy a befizetéseid egy alapba, vagy több befektetési alapba érkezzenek, míg más esetekben kész portfóliók közül választhatsz. Ez talán sokak számára már nagyon tudományos. Pedig semmi másról nincs szó, mint a magánnyugdíj pénztárak esetében működtetett modellről, ahol választottál egy kevésbé kockázatos (várhatóan alacsonyabb hozamú portfóliót), vagy egy kicsit magasabb kockázató portfóliót (várhatóan magasabb hozammal). A magánnyugdíj pénztárakról hazánkban ma már többnyire csak múlt időben lehet beszélni, de maga a konstrukció több pénzügyi termékben is fellelhető.

Hozamod attól függ, hogy hogyan teljesít termék mögött lévő befektetési alap, vagy portfólió. Az is elképzelhető, hogy a havi befizetéseid összegénél kevesebbet ér pillanatnyilag a megtakarításod, míg a kiemelkedően magas hozam sem kizárt.

Amennyiben nem portfóliók közül választasz, hanem egy listáról kell eldöntened, hogy mely befektetési alapban landoljon a pénzed akkor mindig a célodnak megfelelő időtávot és így kockázatban is hozzád illő befektetési alapot válassz. Természetesen az egyes bankok szűkebb befektetési alap palettával kínálják a rendszeres díjas megtakarítási programjukat. Általában kedvező költségek mellett fektethetünk be, csupán egy-két esetben találkoztunk drágának minősíthető rendszeres megtakarítási programmal.

III. Önkéntes nyugdíjpénztár – a magánnyugdíjpénztár ikertestvére

Ezt a lehetőséget már a nevéből adódóan is dedikáltan nyugdíjcélú megtakarításokhoz ajánljuk, azaz azoknak akik hosszú távon gondolkoznak. Több szempontból is hasonlít a rendszeres megtakarítási programokhoz: egyrészt jellemzően havi állandó befizetések révén gyűjthető a megtakarítás (ugyanakkor egyszeri nagyobb összegeket is – pl az év végi prémiumunk egy részét is – befizethetjük), másrészt az elérhető hozam a választott portfolió teljesítményétől függ. Az önkéntes pénztárak általában  3 különböző portfoliót állítanak össze: egy klasszikus kockázatkerülőt, egy kiegyensúlyozottat és egy növekedésit. Ebből választhatod ki a számodra megfelelőt aszerint, hogy milyen távol vagy a nyugdíjkorhatártól, illetve mennyire jól viseled befektetéseid hozamingadozását. Iránymutatásként azt a tanácsot érdemes szem előtt tartanod, hogy a nyugdíjhoz közeledve csökkenteni érdemes a befektetések kockázati szintjét, azaz érdemes a korábbi növekedési portfólióból előbb kiegyensúlyozott, majd klasszikus kockázatkerülőre váltani. Költségeket tekintve az egyik legkedvezőbb befektetési lehetőség.

Alapszabályként csak a nyugdíjba vonulásodkor tudsz hozzáférni az itt felhalmozott vagyonodhoz és hozamához, illetve legalább 10 évig kell fenntartanod befizetéseidet az önkéntes nyugdíjpénztárban. Nem elhanyagolható érv az önkéntes nyugdíjpénztár mellett, hogy cafeteria rendszerekben is igényelhető a munkáltatónál.  A megtakarítási forma előnye, hogy kamatadó mentes és még 20%-os adójóváírási lehetőséget is biztosít 100.000 forintos értékhatárig. Ha mégis korábban (nyugdíjba vonulás előtt) nyúlnál itt fialtatott megtakarításodhoz, akkor a többlet költségek mellett az adómentességről és az adójóváírásról is le kell mondanod.

IV. Unit-linked biztosítás – nem is biztosítás, nem is befektetés

A biztosítás és a befektetés egyfajta elegye a unit-linked biztosítás, vagy más néven a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás. A legtöbb ember számára nehezen átlátható termék, mert rendkívül összetett ez a megtakarítási forma. Ezért a tisztánlátás kedvéért érdemes elemekre bontani:

  1. befektetési rész: a rendszeres megtakarítási programhoz hasonlóan a havi összegek (biztosítási díj) egy részéért befektetési alapot (jogszabályi különbségek miatt ebben az esetben eszközalapot) vásárolunk. (A hasonlóság itt véget is ért.) Megtakarításunk értéke ezen befektetési alap hozamától függ, de nem egyezik meg azzal. Ugyanis a befizetett díjak egy része biztosításra fordítódik (befektetés szempontjából tehát elvész).
  2. biztosítási rész: ez egy olyan költség elem, amit azért fizetsz, ha valami baleset vagy haláleset történik veled, akkor a biztosítótól kártérítést kapsz
  3. költségek: hatalmas a termék költségtartalma. A befizetéseid jelentős részét az értékesítés költségei elviszik (azaz se a biztosítási, se a befektetési részbe nem kerül be). Az átlagos éves költségszint egy ilyen terméknél 5-9%, ami annyit jelent, hogy pl. 5% költségmutató esetén 10%-os befektetési hozamot elérve, annak felét elviszik a költségek (az is igaz persze, hogy ezen költséghányadban a biztosítási rész is benne van, de csupán minimális részét adja a teljes költségnek).

Fontos kiemelni, hogy az általában 10 éves futamidejű megtakarítások esetében a futamidő elejére terhelt jelentős költségek miatt, ha a 2.-5. év között mégis a pénzedhez szeretnél jutni, akkor jellemzően a befizetett összeg maximum feléhez jutsz hozzá. Egy éven belüli visszaváltás esetén gyakorlatilag semmit nem kapsz vissza. Ugyanakkor a futamidő és a biztosítási rész miatt az ilyen befektetések kamatadó mentesek a 10 évtől.

Megítélésünk szerint a befektetéshez kötött életbiztosítás által kínált koktéllal szemben érdemesebb (sokkal olcsóbb) külön-külön termékekben megvalósítani a célokat: egyrészt legyen egy rendszeres megtakarítási programod, vagy önkéntes nyugdíjpénztárad, másrészt vegyél egy kockázati életbiztosítást.

Minél előbb, annál jobb

Mint látható léteznek alternatívák, amikkel el lehet indulni a takarékoskodás útján. Hogy melyiket válaszd, az azon múlik, mik a céljaid és milyen kockázatot vagy hajlandó vállalni ezek a célok eléréséhez. Hogy mikor kezd? Még ma! Ugyanis minél hamarabb elkezdesz takarékoskodni, annál hamarabb eléred a kitűzött célt.

1.000.000 Ft eléréséhez szükséges megtakarítás

Nézzünk egy egyszerű példát: egy új robogó árát (1.000.000 forintot) szeretnél összegyűjteni. Havonta mekkora összeget kell félretenned (5%-os kamatot feltételezve), ha a vásárlás előtt 1 vagy akár 5 évvel korábban kezdesz takarékoskodni? A különbség óriási: ha már öt évvel korábban gondolsz erre, akkor csak havi 15 ezer forintot kell, hogy félretegyél, amíg ha mához egy évre szeretnéd a pénzt, havonta 82 ezer forinttal kell, hogy számolj.

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Hirdetés
Hirdetés