Hangzatos fantázianevek, megnyerő, akár egyedi megjelenésű bankkártyák. Esetenként akár 6 különböző kártyát is találunk az adott nagybank kínálatában, amelyekből szemezgethetünk vállalkozásunk számára. Milyen előnyei vannak az egyes vállalati kártyáknak? Mi a különbség ezek között és milyen szempontokat érdemes mérlegelni az igénylést megelőzően?
A bankkártya használata az üzleti életben is rendkívül praktikus. Segítségével csökkenthetjük a vállalkozás készpénzforgalmát, egyszerűbbé tehetjük a rendszeresen felmerülő kiadások (árubeszerzés, üzemanyagköltség) finanszírozását. Könnyebbé válhat a váratlanul felmerülő költségek kiegyenlítése is, ha éppen nem rendelkezünk a megfelelő mennyiségű készpénzzel, de akár a pénzfelvétel is megoldható a segítségével. Mindezt egyszerűen és kényelmesen intézhetjük bankkártya segítségével akár itthon, akár külföldön.
Könnyen hozzáférhetünk a vállalkozói bankszámla egyenlegéhez és sokkal átláthatóbbá tehetjük a pénzügyeket. A legtöbb bank esetében választási lehetőségünk van, hogy bankunk közvetlenül a folyószámlát terhelje meg a bankkártya tranzakció során (így a kártyás tranzakciók fedezetéről külön nem kell gondoskodnunk), vagy külön kártyafedezeti számlát rendeljen a bankkártyánkhoz, amely segítségével jobban ellenőrizhetőek a kiadások. Ez utóbbi esetben a kártyahasználat céljára a megfelelő összeg a folyószámláról különíthető el, tehát erről minden esetben előre gondoskodnunk kell. Ez valamelyest körülményesnek tűnhet elsőre, így viszont a folyószámlán tartott összegek biztonságban vannak egy esetleges kártyás visszaélés ellen, illetve a kártyát használó kolléga költségvetése is limitálható.
Rendkívül eltérő gyakorlatot követnek a nagybankok az ügyfelek számára kínált bankkártyákkal kapcsolatban. Míg egyes piaci szereplőknél kedvünkre válogathatunk elektronikus és dombornyomott kártyák között, addig valahol kizárólag csak az utóbbi, ami elérhető (pl. AXA Bank, Citibank, Gránit Bank, Sopron Bank).
Mégis mi a két típus közötti különbség?
Az elektronikus kártya (ún. online debit kártya) használata minden esetben elektronikus úton adott engedélyhez kötött. Ez azt jelenti, hogy a tranzakciók csak a kibocsátó bank (esetenként a nemzetközi kártyatársaság) engedélyező központjának jóváhagyásával jöhetnek létre. Többek között ebben rejlik a kártya fokozott biztonsága, hiszen nem kell a túlköltekezéstől tartani.
Ezzel szemben a dombornyomott kártya (ún. offline debit kártya) használatakor nincs minden esetben szükség az engedélyezésre. Így ez a kártyatípus egyaránt alkalmas elektronikus és papíralapú környezetben történő vásárlásra és készpénzfelvételre. Ennek az ún. offline használatnak az előnyeit leginkább külföldön élvezhetjük, ha szállásfoglalásra, vagy autóbérlésre kerül sor. Ezért szokás a dombornyomott kártyákra úgy hivatkozni, hogy szélesebb körben használhatóak, mint elektronikus társaik.
Bankonként eltér az is, hogy hány fajta kártyából válogathatunk. Míg az AXA Bank, a Citibank, a Gránit Bank és Sopron Bank kínálatában egyetlen dombornyomott MasterCard típusú kártya található, addig a többi nagybanknál jellemzően 3-5 fajta közül szemezgethetünk. Persze ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ennyire szükség is lenne.
Vegyük sorra a különböző kártyafajtákat!
Nem szeretnénk senkit sem befolyásolni a bankkártya kiválasztásában, de ajánljuk mindenkinek, hogy a leírtak fényében gondolja át bankkártya használati szokásait. Nincs jelentősége, hogy egy bank 6 vagy 2 fajta kártyát kínál, ami fontos (ha nem ragaszkodunk kifejezetten dombornyomott kártyához), hogy lehetőségünk legyen akár egy olcsóbb elektronikus bankkártya mellett dönteni. Hiszen semmi szükségünk utasbiztosításra, ha el sem hagyjuk az országot. Persze a díjakat is érdemes mindig összehasonlítani, hiszen előfordulhat, hogy az adott számlacsomag esetében kedvezőbben járunk, ha dombornyomott kártyát igénylünk.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
