A vállalati hitelezési feltételek az első félévben nem változtak jelentős mértékben és az esztendő hátra lévő részében sem terveznek szigorítást a bankok a Magyar Nemzeti Bank friss hitelezési felmérése szerint. Szó sincs azonban arról, hogy ne lennének érzékelhető elmozdulások, amelyekre a hitel iránt érdeklődő vállalkozásoknak érdemes figyelnie.
A gazdasági bizonytalanság nyomot hagy a felárakon
A második negyedévében a bankok összességében nem változtattak a vállalati hitelfeltételeken egyik vállalatméret-kategóriában sem a felmérés megállapításai szerint. A válaszadók nettó értelemben vett 22 százaléka azonban a bizonytalan gazdasági kilátásokra és iparágspecifikus problémákra hivatkozva növelte a felárakat a nagyobb vállalatok körében. (A felmérésben a nettó változás számításakor a szigorítást/növekedést/erősödést jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonják az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát.)
A felmérés ábrakészletét böngészve látszik, hogy a vállalati hitelpiacot bő egy éve jellemző trend folytatódik: a gazdasági kilátások bizonytalanabbá válásával párhuzamosan változott a bankok kockázati toleranciája. Ez egyes iparágakban erőteljesebb, más területeken mérsékeltebben érzékelhető. Nem meglepő módon az építőiparban, a kereskedelemben, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás valamint az ingatlanügyek területén erőteljesebb, a feldolgozóipar, az energiaszolgáltatás, az IT és kommunkáció esetében mérsékeltebb.
A bankok a Hitelezési felmérés során adott válaszok alapján 2023 második felében sem terveznek jelentősen változtatni a vállalati hitelsztenderdeken a felmérés szerint, de a kockázatosabb hiteleken lévő prémium emelését nettó 28 százalékuk helyezte kilátásba a megváltozó kockázati tolerancia miatt. Azt azonban talán érdemes még az előzőkhöz hozzátenni, hogy az elmúlt egy évben a bankok a minimális hitelképességi szinten, illetve a fedezeti és a monitoring-követelményeken is szigorítottak, ami mérsékelten, de továbbra is érzékelhető.
A tőke- és likviditási helyzet egyik válaszadó bank esetében sem hatott a feltételek szigorítása irányába. Ez arra utal, hogy a bankok továbbra is bőséges hitelezési kapacitással rendelkeznek.
Hirdetés
Hirdetés
A hitelkereslet élénkülésére számítanak a bankok
A második negyedévben a bankok nettó 14 százaléka a hitelkereslet élénküléséről számolt be a vállalati szegmensben – a devizahitelek iránt enyhén nagyobb arányban, mint a forinthitelek iránt. A korábbi negyedévekhez hasonlóan – ugyan csökkenő mértékben, de – folytatódott a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet visszaesése, míg a rövid lejáratú vállalati hitelek esetében a bankok 65 százaléka tapasztalt keresletélénkülést a második negyedévben. A következő fél évben a bankok nettó 27 százaléka élénkülő keresletet vár a vállalati hitelek iránt, és a hosszú lejáratú hitelek esetében is nettó 12 százalékuk számít a kereslet növekedésére a felmérés értékelése szerint.
Kivételt képes az üzleti célú ingatlanhitelek szegmense. A hitelezési sztenderdeket itt is változatlanul hagyták a bankok – ezen előretekintve sem terveznek változtatni, mindössze nettó 9 százalékuk szigorítana a lakásprojektek és irodaházak finanszírozási feltételein. A második negyedévben a lakásprojekt-hitelek iránt a megkérdezett bankok nettó értelemben vett 32 százaléka csökkenő, míg a logisztikai központok esetében nettó 31 százaléka élénkülő keresletről számolt be. A harmadik és negyedik negyedévben a bankok 24 százaléka a logisztikai központok kivételével visszaeső keresletre számít az üzleti célú ingatlanhitelek esetében.