2,5%-os vállalati hitel: kinek, mennyi, hogyan – a legégetőbb kérdések

Hitel 2,5%-os fix kamaton akár 10 évre. Minden cégvezető, tulajdonos álma megszerezni. Létezésének ismertsége ma már széleskörű, a kihelyezett vállalati hitelek túlnyomó részét ez a hitelfajta adja a kis és középvállalati szegmensben. Az MNB népszerűsíti, a kereskedelmi bankok egyre szívesebben adják. Gyakorlati tudnivalók a hitel megszerzéséhez, összefoglaló a leggyakoribb buktatókról és az optimális vállalti hiteligénylésről – Bankmonitor.hu összeállítás.

Szinte korlátok nélkül

A Növekedési Hitel (NHP) ma már 1 millió Ft és 10 milliárd Ft között érhető el a kis és középvállalkozások (KKV) számára. A felhasználási cél rendkívül széleskörűvé vált:

• maximum három éves futamidőig vehető igénybe a készlet és vevőfinanszírozás (forgóeszközhitel),
• maximum 10 éves futamidővel elérhető beruházási célra, vagy üzletrészvásárlásra

Relatív kevés az a hitelcél, amit az MNB kifejezetten kizárt az NHP finanszírozásból. Nem érhető el szabad felhasználású célra (ez ugyanakkor a gyakorlatban vevő és készletfinanszírozásba fordítva többször megvalósul), személygépjármű vásárlásra a taxi vállalkozások kivételével, illetve az ingatlanhoz kapcsolódó finanszírozás kötöttebb szabályokkal bír (később részletesen).

A cégtulajdonosok gyakran használnák az NHP-t drágább hitelek kiváltására. Elméletileg erre is van lehetőség, de ilyen célra az MNB mindössze a teljes hitelkihelyezés kevesebb, mint 10%-át biztosítja. Ebből adódóan a bankok kizárólag a legjobb ügyfeleik számára teszik elérhetővé.

Miben különbözik a bankok által kínált piaci hitelektől?

A bankok által elérhető kamatbevétel kisebb átlagosan 1-1.5%ponttal alacsonyabb, így több bank esetében a hitelelbírálás szigorúbb és az ügyfelek egy bizonyos kockázati szint felett már nem kapják meg. Határozott eltérést jelent a bonyolultabb adminisztráció, mivel az NHP esetében nem csak a bank saját dokumentációját, de az MNB által elvárt adminisztrációt is le kell bonyolítani.

Miért bukik meg sok NHP-t célzó hitelkérelem?

Az alábbiakban egy a gyakorlatban leginkább felmerülő buktatókat soroljuk fel:

• A cégtulajdonos ismerősöktől kapott, gyakran le sem dokumentált hitelt szeretne kiváltani Növekedési hitellel. Még banki hitel kiváltása is bűvészmutatvány a korábban leírtak szerint, nem dokumentált privát kölcsön kiváltása pedig lehetetlen.
• Tőkekivonás a cégből: sokan próbálják meg az évek során cégben felhalmozott (de a vállalkozáshoz ma is elengedhetetlen) saját tőkét növekedési hitelre cserélni. A tőkekivonás önmagában a tulajdonosi elkötelezettség csökkenését és a pénzügyi kockázat növekedését jelzi a bankok számára, mely rögtön a hiteligény elutasítását jelenti.
• A túlzott „adóoptimalizáció”, a nyereség elvonása a cégből különböző mesterséges költségtételeken keresztül oda vezet, hogy a társaság beszámolójából a bank a valósnál lényegesen kisebb hitelképességet tud megállapítani. A könyvelésben nem megjelenő bevétel pedig teljes egészében értelmezhetetlen a bank számára (vendéglátósok halmozott hátrányban…)
• Kudarcokhoz szokott vezetni, hogy a cégvezető félreérti a bankot és a növekedési hitelt. A hitelt nyújtó bank hiába az MNB által biztosított pénzt helyezi ki, a teljes hitelkockázatot a bank viseli. Ha az adós nem fizet, az a fennálló hiteltartozással megegyező mértékű veszteséget okoz a banknak.
• A bank nem érti meg a hitelcélt: egy 5-10 éves beruházási hitel felvételénél alapvető követelmény, hogy egy konzisztens üzleti tervvel rendelkezzünk (részletes pénzügyi terv Excelben és szöveges leírás), melyből a legbonyolultabb üzleti koncepciónak is érthetőnek kell lennie
• Újonnan induló cégek: a növekedési hitel ma már újonnan alapított vállalkozások számára is adható. A banki kockázatkezelés miatt, ezzel azonban csak azoknak érdemes próbálkozni, akik jelentős vállalkozói múltat tudnak felmutatni. Új cég jellemzően akkor hitelképes NHP vonatkozásban, ha a vállalkozás tevékenysége szervesen illeszkedik a tulajdonosok korábbi üzleti tevékenységéhez és az új cég alapítását üzleti logika követeli meg, de elvileg akár a már meglévő cégben is megvalósítható lenne az új cég tevékenysége. Kudarchoz szokott vezetni, ha egy cégtulajdonos számára teljesen új üzleti területre akar belépni: hiába van 10 éve egy sikeres péküzemünk, nem leszünk hitelesek szállodaüzemeltetőként
• Ingatlanfedezet önmagában nem elég! „Van egy 200 millió Ft-os ingatlanom, erre kérek 100 millió Ft növekedési hitelt… Mi lehet itt a gond?” A gond elsősorban az, hogy a bankoknak ma rengeteg ingatlanjuk van, pedig nem ingatlan befektetők… Szükség van egy jól felépített üzleti tervre, melynek kivitelezhetőségét a múlt alátámasztja.
• Transzparencia: már pár száz millió forintos árbevételű cégeknél is jellemző a többszörös tulajdonosi áttétel. Amennyiben ez a tulajdonosi háttér intenzíven változott a közelmúltban, a végső tulajdonosként jelenlévő magánszemély újonnan jelent meg, az extra kockázat miatt a bankok nem fognak finanszírozni.
• Az önerő kérdésének félreértése. Alapelv, hogy minden bank számára elsődleges a tulajdonos effektív készpénz hozzájárulása egy beruházáshoz. Apport önmagában, vagy vissza nem térítendő pályázatból származó forrás önmagában nem elegendő. És hogy mennyi a szükséges önerő mértéke? Ez a cég és a beruházás kockázatának függvényében 20-50% között alakul jellemzően.
• Adó és járuléktartozás, közelmúltban a tulajdonoshoz kapcsolódó felszámolás, végrehajtás esetén pedig evidens, hogy a bank nem nyújt hitelt.

Az alábbi kalkulátorban ellenőrizheti, hogy cége az alapvető növekedési hitelkritériumoknak megfelel-e?

Hogyan lehetséges, hogy ‘A’ banknál ugyanaz az igénylés elutasításra kerül, ‘B’ bank pedig jóváhagyja?

Kb. hasonló okok miatt, amiért a Somlói Galuska sem minden cukrászdában ugyanolyan ízű. Egészen egyszerűen a bankok aktuális kockázat minősítése – azaz milyen jellemzőkkel bíró céget és hiteligényt szeretnének finanszírozni, milyen fedezeti igény mellett – jelentősen eltér. Kevesen tudják, de vannak olyan alapvető különbségek, hogy (bár az MNB lehetőséget ad rá) egyes bankok vevő finanszírozásra nem adnak növekedési hitelt. A banki gyakorlat azonban ennél mélyebb rétegekben is komoly eltérést mutat.

Nézzünk két példát:

• Egy több, mint 10 éve működő milliárdos árbevételű és több száz millió forint profit termelő innovatív társaság akvizíció útján szeretne egy saját tevékenységéhez szorosan kapcsolódó piacra belépni. Erre a növekedési hitel elvileg lehetőséget ad. A bankok fele azonban nem aktív a felvásárlások finanszírozását illetően, így 3 bank elutasította a hitelkérelmet, másik 3 bank pedig olyan versenyt indított, hogy 2% alatti kamatozású hitelt kapott a cég.
• Egy több éve, több cégben együttesen aktív vállalkozói kör új céget alapít egy új tevékenységre. Az üzleti terv tiszta logikát mutat, a tevékenységet több bank finanszírozhatónak tartja. A probléma ott lép be a képbe, hogy ingatlan fedezetet igényel a bankok egy része (több egyéb fedezet mellett), de a tulajdonosi kör megosztott és saját ingatlan tulajdont így senki nem kíván betenni az ügylet mögé… Ezen ’apró’ tényező mindössze két szereplőre szűkítette a hazai bankpiacon a finanszírozásra hajlandók körét.

Mi lehet a legbiztosabb stratégia vállalatvezető / tulajdonos részéről, ha ilyen hitelt szeretne?

A hiteligénylések döntő részét jellemzi, hogy a tulajdonos megkeresi a számlavezető bankját. A folyamat elindul, jó eséllyel biztatást kapva a banki kapcsolattartótól, hogy „mindenképpen megoldásra törekszünk Kovács Úr”. Majd eltelik 2-3 hónap és valamilyen feltétel vonatkozásában a bank és a tulajdonos nem tud közös nevezőre jutni. Eközben az üzleti élet halad, égető lenne a hitel, de a finanszírozás lyukra futott. A tulajdonos csalódott és elkönyveli, hogy ő soha nem fog hitelt kapni.
A célravezető stratégia hiteligény esetén (feltételezve, hogy kipipáltuk a kötelező köröket az üzleti terv elkészítésével) több bank egyidejű megkeresése és párhuzamos szálak fenntartása egészen a hitelszerződés aláírásáig.

Élénkül az ingatlanpiac, hogyan kaphatnak az ingatlanberuházók NHP hitelt?

A Növekedési hitelprogram már korábban is megengedte, hogy a cégek saját tevékenységükhöz (telephelybővítés, bérelt telephely, iroda, vagy raktár megvásárlása) igénybe vegyék a 2,5%os hitelt. 2015. májustól azonban a lehetőségek kinyíltak a lakóingatlan vonatkozásában is.

Lakóingatlan finanszírozásra az alábbi főbb irányelvek érvényesülnek:

• Beruházási hitel (akár 10 éves futamidő!) keretében legalább 5 lakásból álló, energiatakarékos lakóingatlan bérbeadás célú építése (nem vásárlása!)
• Forgóeszköz finanszírozás (maximum 3 éves futamidő!) keretében pedig a legalább 5 lakásból álló energiatakarékos – vagy azzá váló – lakóingatlanok továbbértékesítési célú építése, vagy meglévő épületek korszerűsítése finanszírozható.

Fontos kiemelni, hogy lakóingatlanra – fentiek értelmében – növekedési hitelt csak a főtevékenység alapján építőipari cégek fognak kapni. Ezen cégek közül is elsősorban azok, akik néhány sikeres projektet fel tudnak mutatni.

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.