Hogyan reagáltak a vállalatok a tranzakciós illetékre? Mely vállalatot és hogyan hitelezik a bankok? Van-e élet az NHP-n túl? Mennyire kell hinnie a tulajdonosnak a cégében ahhoz, hogy hitelt kapjon? Hány nap alatt lehet hitelhez jutni?
Interjú Csonka Tiborral, az OTP Mikro és Kisvállalati Igazgatóságának vezetőjével.
Az utóbbi időben a szabályozói környezet jelentősen átírta a bankolási szokásokat. Önök az OTP Banknál mit tapasztalnak, mennyire lettek a vállalkozók tudatosabbak, körültekintőbbek pénzügyeik intézésében? Csonka Tibor: Egyértelműen érezzük a változásokat. A lakossági ügyfelekhez hasonlóan a vállalkozók is tudatosabban, megfontoltabban kezelik banki ügyeiket. Felméréseink szerint, míg korábban a bankválasztásnál az elérhetőség, a fiókok száma, a minőségi szolgáltatás, a tanácsadó jelleg, az együtt élés a vállalkozással voltak a legfontosabb szempontok és csak ezt követően a költség, addig ma már a számlavezetéssel kapcsolatos kiadások mértéke szinte a legfontosabb szempont. A tranzakciós illetékhez kapcsolódó banki többletterhek eltérően befolyásolták az egyes bankok árazását. Ráadásul más a helyzet egy induló, vagy már hosszabb ideje működő kis – és középvállalkozás esetében. Ugyanakkor ma már a több százmilliós árbevételű vállalatok számára is jelentőséggel bír a megfelelő banki számlacsomag kiválasztása, hiszen ma már a jelentős utalási forgalom érzékelhető költséget okozhat. Mi igyekszünk erre odafigyelni és minden vállalkozásnak a legoptimálisabb számlavezetési megoldást ajánlani, hiszen az a célunk, hogy hosszú távú üzleti kapcsolatot alakítsunk ki ügyfeleinkkel.
Megnőtt a bankváltási hajlandóság a fentieknek köszönhetően? Igen, határozottan. De a bankváltás mellett valós alternatíva a bankon belüli számlacsomag váltás is.
Korábban azt olvashattuk, hogy a bankok nem hitelezik a kisvállalkozásokat, majd kiderült, hogy inkább arról van szó, a cégek a válság óta nem érzik biztosnak a piacukat és nem mernek felvenni hitelt. A bankok többsége nem szigorított hitelezési politikáján, ugyanakkor elindult a nyáron az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) is. Ezek az intézkedések milyen változásokat hoztak a hitelezés területén? Az NHP kétségtelenül uralta/uralja a hitel keresletet az első szakasz megjelenését követően. Az első szakaszból a hitelkiváltási láb (devizáról forintra) nem igazán teljesült (legalábbis az OTP esetében), mert nem kívánták realizálni a vállalatok az árfolyamveszteséget, vagy egyszerűen van devizabevételük, ami természetes fedezetet biztosít az árfolyamváltozásból adódó kockázatok kezelésére. Nálunk a mikro és kisvállalati területen átlagosan 13 millió Ft értékben csaknem 700 vállalkozásnak adtunk hitelt a Növekedési Hitel Program első szakaszában. Ez az ügyfél- és ügyletszám az idő rövidségére (három hónap) tekintettel jelentősnek mondható. Az NHP első szakaszában többségében forgóeszköz hitelt folyósítottunk, de ez elsősorban annak köszönhető, hogy nagyon rövid idő, alig három hónap, állt rendelkezésre az NHP I. hiteleinek kiadására. Az NHP 2, a második szakasz már egy folyamatos hitelprogram, így lesz rá idő, hogy jól előkészítsék a vállalatok a beruházási terveiket és átbeszéljék ezt a bankjukkal is. A számok azt mutatják, ha lassan is, de elindul a kis- és középvállalatok körében is a hitelfelvétel, amely fejlesztésekhez és ez által a gazdaság növekedéséhez vezet.
A jól előkészített hitelkérelmen sok múlik. De segítsen számolni, vegyünk egy konkrét példát. Egy 100 millió Ft árbevételű céggel rendelkezem és van egy beruházási tervem, amelyhez 20 millió Ft hosszú lejáratú hitelt szeretnék felvenni. Milyen feltételeknek kell, megfeleljen a cégem ahhoz, hogy a hitelkérelmem pozitív elbírálás alá essen? A hitelbírálatnál nincsenek teljesíthetetlen elvárások, szinte maguktól értetődő tényezőkről beszélünk: nyereségesen működjön a cég, ne legyen köztartozása és ne legyen negatív a saját tőkéje. A beruházási terveket minden esetben egyedileg kell elbírálnunk, és ezután meghozni a döntést. Ésszerűen alátámasztott tervek esetében és meglévő ingatlan fedezetnél jellemzően problémamentesen elérhető a nagyobb összegű hitel is.
A napokban találkoztunk egy cégtulajdonossal: a legfőbb problémája az volt, hogy korlátolt felelősségű vállalkozási forma mellett (Kft.) a bank a hitel odaítéléséhez elvárta, vállaljon magánvagyonával is felelősséget a hitel visszafizetéséért… Gyakran elfelejtik a hitelért folyamodó ügyfelek, hogy mi nem a saját pénzünket helyezzük ki hitelként, hanem a betéteseink, vagy az MNB által biztosított pénzt. Visszakérdezek: felelős bankként adhatok hitelt egy olyan cégnek, ahol a tulajdonos maga nem bízik abban, hogy vissza tudja fizetni a hitelt? A tulajdonosnak is hinni kell a vállalkozásában, ha Ő nem vállalja a kockázatot, miért várja el a banktól? Egyébként a bank számára sajnos az ingatlan fedezet is csak másodlagos feltétel, elsődleges megtérülés az üzletmenet, illetve a jövőbeni üzleti terv.
Milyen hitelcélok és milyen vállalatok esnek ki az NHP által finanszírozható körből? Ha valakinek likviditási problémája van, és folyószámla hitelre van szüksége, akkor arra nem megfelelő az NHP. Ugyancsak nem megoldás hosszú távú forgóeszköz hiteligénylésére. Egy éves lejáratú forgóeszközhitel, vagy legfeljebb 10 éves lejáratú beruházási hitel érhető el a jelenlegi NHP programban. A többi finanszírozási igényre rendelkezésre állnak más banki termékek, illetve államilag támogatott programok, mint például a Széchenyi Kártya Program.
Mennyire érzik, tudják reálisan a vállalatok, hogy melyik helyzetben melyik hitel megoldás a megfelelő? Minden bank ezen kérdés megválaszolásában (is) próbálja támogatni a vállalatokat. A KKV (kis és középvállalatok) szegmensbe tartozik a magyar vállalkozások és vállalatok 99,5%-a. Nagyon heterogén a KKV szektor nemcsak a tevékenységi kör, de a pénzügyi felkészültség vonatkozásában is. Jelentős részüknek szükségük van a bank támogatására, pénzügyi tanácsadására az optimális finanszírozási forma kiválasztásában is, mert egy rosszul megválasztott hitelforma az ügyfélnek és ez által a banknak is károkat okozhat.
Mennyire tud orientációt adni egy bank abban az esetben a vállalkozónak, ha számára nem hitelre, hanem tőkére van ténylegesen szükség? Megpróbálunk valós tükröt tartani a vállalkozóknak és közölni velük, ha hitellel nem megoldható a helyzetük és inkább kockázati tőkére, befektetőre, tulajdonosi tőkére van szükség. Ez azonban más típusú szaktudást igényel. Túlzás lenne azt állítani, hogy a bankok minden ügyintézője teljesen képben lenne a tőkeoldali finanszírozás alternatíváival. Épp ezért folyamatosan képezzük a saját tanácsadói csapatunkat nemcsak pénzügyi, de kommunikációs téren is. Látni kell ugyanis, hogy egy jó tanácsadói hálózat jelentős érték – a bizalom létrehozásának alapja – a vállalatok, vállalkozások számára.
Mit tesznek azért, hogy a hitelhez jutás is olyan gördülékeny legyen, mint a hitellehetőségekről való tájékozódás?
A vállalkozások sikeres működéséhez szükség van egy biztos pénzügyi partnerre, amely ismeri az elvárásaikat is. A vállalkozások igényeihez alkalmazkodva ezért több ponton egyszerűsítettük és gyorsítottuk a hitelügyintézést. Már átlagosan 5 munkanap alatt elbírálunk egy teljes körűen benyújtott hitelkérelmet. Egyszerűbbé tettük az ügyintézést: kapcsolattartóink akár székhelyükön keresik fel a vállalkozásokat.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
