A gazdasági növekedés helyreállítása érdekében a Széchenyi Kártya Program termékei 2024-ben is változatlan feltételek mellett lesznek elérhetők a kis- és középvállalkozások számára – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A kormány döntése értelmében jövőre is a 2023-ban érvényes feltételek és termékstruktúra marad érvényben, azaz a Széchenyi Kártya Program 2024-ben is a futamidő végéig évi fix, 5 százalékos nettó ügyfélkamat mellett biztosít forrást a magyarországi kkv-k számára.
A kormány határozata szerint mintegy 1400 milliárd forintnyi kötelezettségvállalásra nyílik lehetőség. Megmaradnak az idén is elérhető Széchenyi konstrukciók
- a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel és ezen belül Széchenyi Turisztikai Hitel,
- a Széchenyi Likviditási Hitel,
- a Széchenyi Beruházási Hitel és ennek részét képező Agrár Széchenyi Beruházási Hitel,
- a Széchenyi Lízing,
- a Széchenyi Mikrohitel,
- a Széchenyi Kártya Klasszik (újonnan nem igényelhető) és
- az Agrár Széchenyi Kártya.
Hirdetés
Hirdetés
Kiszámítható, folyamatos finanszírozás
A Széchenyi Kártya Program már több mint két évtizede segíti a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozását. Az indulása óta 440 ezer vállalkozás, mintegy 6100 milliárd forint értékben jutott kedvezményes forráshoz.
A 2023 elején elindult Széchenyi Kártya MAX+ keretében eddig közel 42 ezer kérelmet fogadtak be, 1700 milliárd forint értékben, amelyből csaknem 1000 milliárd forintnyit tesz ki a már leszerződött ügyletek állománya. A források legnagyobb mértékben a kereskedelem, és gépjárműjavítás, az építőipar, a feldolgozóipar, a műszaki tevékenység, továbbá a szállítás és raktározás ágazatokba irányulnak a minisztérium közleménye szerint.
A bejelentés rendkívül jó hír a vállalkozásoknak. A Széchenyi Kártya Program jelenleg az egyetlen a kis- és középvállalkozások számára elérhető, a hitelcélok széles körére igényelhető kedvezményes program. A Széchenyi MAX+ konstrukciók vállalkozások által fizetett 5 százalékos ügyleti kamata kevesebb mint fele a piaci alapon elérhető hitelekének. A konstrukciókhoz emellett kezelési költség és díjtámogatás is kapcsolódik.
Zöld és digitális átalakulás
A minisztérium témában kiadott hétfői közleménye Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert idézve kitért arra is, hogy a vállalkozásoknak kettős transzformációt kell végrehajtaniuk, azaz zölddé és digitalizálttá kell válniuk amellett, hogy tovább növelik hatékonyságukat és termelékenységüket.
Nemrég Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot koordináló Kavosz Zrt. vezérigazgatója is beszélt egy konferencián arról, hogy ha a kormány és az Európai Bizottság is zöld jelzést ad, a Széchenyi Kártya Program akár kiterjesztett formában is folytatódhat jövőre. Ezt követően jött a hír, hogy az Európai Bizottság a Garantiqa Hitelgarancia Zrt közötti megállapodásnak köszönhetően új garanciaprogram segíti majd a magyar kis- és középvállalkozásokat. Ennek értelmében az InvestEU programon keresztül elérhető viszontgarancia-keret 1,5 milliárd eurónyi, azaz több mint 550 milliárd forintnyi hitelportfólió támogatását teszi lehetővé a zöld és digitális szektorokban működő kkv-k számára. Ehhez a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 1,049 milliárd euró, európai uniós viszontgaranciával rendelkező garanciakeretet biztosít a vállalkozások számára.
Úgy tűnik, a vállalkozások számára elérhető kedvezményes forráshoz jutási lehetőségek a jövőben akár tovább bővülhetnek is. Érdemes tehát figyelni a bejelentéseket.
Csökkent a kamatplafon és a kamatstop is védi még a cégeket
Megnyugtató lehet a vállalkozások számára az a múlt héten bejelentett hír is, hogy a piaci forgóeszközhitelekre október 9-ével bevezetett önkéntes kamatplafon mértékének mérséklésében állapodtak meg a Magyar Bankszövetség és a gazdaságfejlesztési minisztérium képviselői. Eszerint november 2.-ától a kamatplafon 12 százalékról 11,5 százalékra csökken.
Megerősítették továbbá azt is, hogy a a korábban (2022. november előtt felvett) változó kamatozású céges hitelekre vonatkozó kamatstop kivezetésének felülvizsgálatára azt követően kerülhet majd sor, ha a jegybanki alapkamat egyszámjegyűre csökken. (Az alapkamat a Magyar Nemzeti Bank októberi döntése alapján 12,25 százalékra csökkent. Az MNB három év után most mérsékelte először az irányadó rátát, 0,75 százalékponttal.)