Az idei évben jelentősen csökkent a lakossági állampapírok értékajánlata. Kifutottak a hatalmas kamatok és az új lehetőségek éppen, hogy csak az infláció fölött fizetnek valamennyit. Ilyen környezetben jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis ki venne állampapírt?
A valóság azonban az, hogy nagyon is sokan. Az Államkincstárhoz nettó beáramlás tapasztalható a 2025-ös évben. És míg az alacsony kamatot fizető PMÁP sorozatukból egyre inkább kiszállnak az emberek azokat FixMÁP-ra vagy BMÁP-ra cserélik.
Kövesd a Bankmonitor híreit a Google Hírekben!
Hirdetés
Hirdetés
Mi lesz az inflációval?
A lakossági állampapírok piacán komoly inflációs kockázat látszik. A jelenleg legnépszerűbb papírok közül ugyanis alig van olyan, amelyik tényleges védelmet nyújtana az infláció ellen. Ez azt jelenti, hogy ha ismét elszabadulnának az árak, a befektetők reálértékben könnyen veszíthetnek – egyszerűen azért, mert a kamat nem tudja követni a pénzromlás ütemét.
A PMÁP ebben a szempontból külön kategória, hiszen az előző évi inflációhoz kötött a kamata, amit még egy kis kamatprémium is megfejel. Ez valódi védelmet nyújt egy esetleges inflációs hullám ellen. A BMÁP is valamennyire képes erre: ha elszáll az infláció, az ahhoz kötött Diszkont Kincstárjegy (DKJ) hozama is felfelé mozdul. De azért nem árt emlékezni: 2022 végén például 20% feletti inflációnál a DKJ hozama csak 16% körül járt – vagyis reálértéken akkor is veszített az, aki DKJ-ba fektetett.
A rögzített kamatozású állampapírok pedig most csak alig valamivel fizetnek többet az aktuális inflációnál. Ez az állam szempontjából érthető: ha így is van kereslet a papírokra, miért kínálna magasabb kamatot? A kérdés csak az, hogy ez meddig marad így.
Intézményi befektetőkhöz képest már nincsen előnye a lakosságnak!
Eddig a lakossági állampapírok némi vagy jelentős előnyben részesítették a lakosság szereplőit a megtakarításokban mivel nekik magasabb kamatokat, exkluzívan nekik értékesítettek termékeket kínáltak, amelyeket más pénzügyi vagy vállalati szereplők nem tudtak megvásárolni. Azonban ez a lakossági előny mára eltűnt.
A magyar államkötvények piacán jelenleg a 1-5 éves futamidővel 6,17% és 6,59% közötti hozamokkal elérhetőek és a hosszabb futamidő felé emelkednek a hozamok. (A kötvények nem fizetnek ilyen magas kamatokat, de az alacsonyabb árfolyamuknak köszönhetően a lejáratig vizsgált hozamuk ilyen kompetitív.
Konkrétan annyira verenyképes, hogy ezek az intézményi (de a lakosság által is könnyen hozzáférhető kötvények) papírok magasabb hozamot kínálnak, mint a lakossági alternatívák.
A lakossági állampapírok sokáig előnyös helyzetet biztosítottak a megtakarítóknak. Magasabb kamatokat kínáltak és olyan konstrukciók is elérhetők voltak kizárólag számukra, amelyeket intézményi befektetők nem vásárolhattak meg. Ez a kedvező pozíció azonban mára megszűnt.
Jelenleg a piacon elérhető magyar államkötvények, az 1-5 éves lejáratú sorozatok, akár 6,17% – 6,59% közötti hozamot is kínálhatnak. A hosszabb futamidejű kötvények kínálnak magasabb hozamot. Fontos megjegyezni, hogy ezek a kötvények valójában nem fizetnek ilyen kamatot, hanem a legtöbb esetében csak 2 vagy 4 százalékot, így a versenyképes hozam a nyomott piaci árfolyam miatt alakul ki.
Ezeknek a kötvényeknek nagy előnye, hogy nemcsak az intézményi befektetők számára elérhetők, hanem a lakosság is könnyedén hozzáférhet hozzájuk. A névértékük mindössze tízezer forint, így akár kisebb összeggel is vásárolhat belőlük bárki. Emiatt a kisbefektetők számára is valós alternatívát jelenthetnek.
Adózás kérdése
A magyar állampapírokra már jó pár éve nem kell adót fizetni. Egészen pontosan 2019. június 1.-je után kibocsátott állampapírok utáni kamat és árfolyam nyereséget nem kell leadózni (ebbe beletartoznak a Magyar Államkötvények [MÁK] is). Az előbb említett államkötvények közül néhány után (pl. 2026/D, 2027/A, 2028/A) adózni kell, ami jelentősen rontja az megtérülésüket.
Árfolyamkockázat a kötvényekben
A piaci kötvények esetében számolni kell azzal, hogy az árfolyamuk változhat a piaci környezet függvényében. Ha valaki lejárat előtt szeretné eladni a kötvényt, könnyen előfordulhat, hogy az aktuális piaci ár épp kedvezőtlen számára – vagyis veszteséggel tud csak kiszállni, még akkor is, ha a kötvény alapvetően jó hozamot kínálna lejáratig. Azonban ez a jelentős áringadozás inkább a hosszú lejáratú kötvényekre jellemző, nem a 1-5 éves papírokra, amelyekről itt most szó van.
Ez a fajta kockázat nem jellemző a lakossági állampapírokra. Az Államkincstár jellemzően 99 százalékos árfolyamon visszavásárolja a papírokat, és a felhalmozott kamatot is kifizeti. Ez kiszámítható és biztonságos megoldást jelent, hiszen nem kell foglalkozni a piaci ármozgásokkal.
Viszont ennek ára is van, ha a piaci környezet éppen kedvező lenne, a lakossági papírok esetén nem lehet ebből extra nyereséget realizálni. Hiába nőne meg az árfolyam, a befektető nem tudja kihasználni ezt az előnyt, mert az állam fixen visszavásárolja tőle a papírt közel névértéken.
Összességében magasabb hozam realizálható intézményi papírokkal
Néhány, eredetileg intézményi befektetőknek szánt, de a lakosság számára is megvásárolható kötvény jelenleg magasabb hozamot kínálhat, mint a hagyományos lakossági papírok. Ugyanakkor fontos alaposan utánanézni, hogy pontosan melyik sorozat adóköteles, mert egyes papírok kamatából le kell vonni az adót, ami lényegesen csökkentheti a tényleges nyereséget. Célszerű tehát előre tisztázni az adózási feltételeket, hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket.
