Megérkeztek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai a magyarországi keresetekről: 2025. február hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 661 380 forint volt, míg a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 455 000 forintra rúgott. Ez a hivatalos átlag azonban nem a teljes történet, és sokan érezhetik úgy, hogy fizetésük messze elmarad ettől.
A KSH legfrissebb számai szerint a bruttó átlagkereset 661 380 Ft, de ennél árnyaltabb képet ad a mediánkereset, ami 533 600 Ft. A kettő közti rés oka egyértelmű, a kiugró fizetések jelentősen felhúzzák az átlagot, így a medián jobban mutatja a „tipikus” magyar fizetést. Nettóban is hasonló a helyzet, 455 000 Ft átlaggal szemben 370 700 Ft a medián.
Emellett kulcsfontosságú, hogy a statisztika keresetről beszél, ami több, mint a munkaszerződésben szereplő alapbér. A hivatalos átlagkeresetbe ugyanis beleszámítanak a különböző pótlékok, prémiumok, jutalmak, 13. havi fizetés is. Mivel az alapbér átlagosan csak a bruttó átlagkereset 82-86 százaléka. Erről ma nem jött statisztika, így a Bankmonitor szakértői csak becslést tudnak tenni a témában, miszerint a februári bruttó alapbér nagyjából bruttó 560 ezer forint lehet.
Bérnövekedés dinamikája
Az éves bérdinamika erős maradt, a bruttó átlagkereset 9,3%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Fontos azonban, hogy a növekedés nem volt egyenletes a jövedelmi szintek között. Különösen a 4. ötödben jártak jól (a negyedik ötöd átlagkeresetének értéke 720 ezer forint/fő), ahol a keresetek átlagosan 10,9%-kal emelkedtek, jelentős felzárkózást mutatva.
A béremelkedések mértéke jelentősen eltért az egyes foglalkozási csoportok között. Míg az átlagos keresetnövekedés 9,3% volt az előző év azonos időszakához képest, addig kiemelkedően a oktatásban dolgozók kereste átlagosan 15%-kal nőtt.
Jelentős különbség figyelhető meg a versenyszférában és a költségvetési szerveknél dolgozók bérei között. 2025 februárjában a vállalkozásoknál a bruttó átlagkereset 667 100 Ft volt, míg a költségvetési szférában dolgozóké 637 500 Ft, ami közel 30 ezer forintos különbség a privát szektor javára. Érdekesség ugyanakkor, hogy az elmúlt egy évben a költségvetési bérek nőttek valamivel gyorsabban (9,5%), mint a vállalkozásoknál mért 9,0%-os emelkedés. (A nonprofit szektor kiemelkedett 10,7%-os növekedéssel és 673 000 Ft-os átlaggal.)
Hirdetés
Hirdetés
Megyékként nagy különbségek észlelhetőek
Ahogy az interaktív térképünk is látványosan mutatja, óriási különbségek vannak a magyar megyék átlagkeresetei között 2025 februárjában. Budapest toronymagasan vezet a maga bruttó 800 466 forintos átlagával, amelyet Komárom-Esztergom (670 897 Ft), Győr-Moson-Sopron (668 574 Ft) és Fejér követnek (640 885 Ft). A skála másik végén Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll, ahol az átlagkereset nem éri el a 494 ezer forintot sem – ez több mint 300 ezer forintos különbség, vagyis nagyjából 62%-át keresik annak, mint a fővárosban. Hasonlóan 500-520 ezer forint körüli átlagot találunk Békés és Nógrád megyékben is, jól mutatva a kelet-nyugati és centrum-periféria ellentéteket.
Érdekes képet mutatnak azonban a növekedési ütemek. Míg az országos átlagos bérnövekedés 9,3% volt az elmúlt évben, éppen a sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta a legnagyobb, 10,5%-os dinamikát. Magas növekedést ért el többek között Hajdú-Bihar és Pest (9,9%), valamint Baranya és Somogy (9,8%) is. Ezzel szemben a leglassabb növekedés épp néhány, hagyományosan jobban kereső nyugati megyében (Vas: 7,8%, Győr-Moson-Sopron: 8,0%), valamint a szintén alacsonyabb bázisról induló Nógrád megyében (7,8%) volt tapasztalható. Úgy tűnik tehát, hogy ha lassan is, de elindult egyfajta bérfelzárkózás az országon belül, bár a meglévő, jelentős különbségek áthidalása még hosszú időt vehet igénybe.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a területi bérszakadékok nem újkeletűek, évtizedes tendenciákat tükröznek. Bár az elmúlt pár évtizedben látható némi felzárkózás, azonban ennek üteme lassú, így továbbra is jelentős feladat a régiók közötti gazdasági és bérkülönbségek érdemi mérséklése.
Nemzetközi kitekintés
A magyar bérek megítéléséhez elengedhetetlen a nemzetközi összehasonlítás, hogy lássuk, hol helyezkedünk el a szomszédos és régiós országokhoz képest. A térképünkön és a friss adatokon látható (a bruttó átlagkereseteket forintra átszámítva), hogy a 661 380 Ft-os magyar bruttó átlag (2025. február) hol helyezkedik el a szomszédokhoz képest.
Szlovénia (1 003 612 Ft) messze vezet, de Lengyelország (819 597 Ft, csak privát szektor!), Csehország (800 971 Ft), Horvátország (784 072 Ft) és Románia (730 790 Ft) is érezhetően megelőz minket a bruttó átlagkeresetekben. Szlovákia (669 210 Ft) szintje van a legközelebb a magyarhoz, míg Szerbiát (515 280 Ft) és Bulgáriát (513 994 Ft) egyértelműen magunk mögött hagyjuk ebben a nominális összevetésben. (Ausztriáról továbbra sincs friss összehasonlítható adat.)
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek nominális, forintra átszámított összegek. Az egyes országok eltérő árszínvonala miatt a valódi vásárlóerő (PPP) más képet mutathat – bár a bruttó forintbérek jól jelzik a régiós versenyt és a keresetek abszolút szintjét.
Gazdaság és reálbérek kapcsolata
A gazdasági teljesítmény és a bérek viszonyát vizsgálva a hosszabb távú grafikonunk (1995-2024) vegyes képet mutat, de az elmúlt évtized egy szakaszában, különösen a 2010-es évek közepétől a reálbérek növekedése meghaladta a reál GDP bővülését. Ezt látszik alátámasztani a legfrissebb, februári 3,5%-os éves reálbér-növekedés is, miközben a 2024-es gazdasági növekedés üteme mérsékeltebb 0,5% volt. Ez egyrészt javította a munkavállalók vásárlóerejét, másrészt viszont felvet kérdéseket. Ha a bérek tartósan gyorsabban nőnek, mint a gazdaság teljesítménye, az ronthatja a vállalatok versenyképességét és profitabilitását, ami hosszú távon fenntarthatósági aggályokat vet fel.
Többet keresel? Ne csak elköltsd, fektesd a jövődbe!
Évről évre sokan szembesülnek a kellemes dilemmával: kaptam fizetésemelést, de mire költsem a plusz pénzt? Legyen az kisebb vagy nagyobb összeg, csábító lehet azonnal megemelni az életszínvonalunkat, egy újabb kütyü, gyakoribb éttermezés, drágább nyaralás. Azonban nem árt megfontoltan dönteni, különösen, ha nem a létszükségletek fedezésére kell. Mielőtt hagynád, hogy az extra bevétel egyszerűen „eltűnjön” a mindennapi kiadásokban, gondolj a jövőre!
Ez a plusz összeg lehet az alapja egy régóta vágyott utazásnak, fedezheti egy lakásfelújítás költségeit, vagy jelentősen hozzájárulhat egy saját otthon megvásárlásához szükséges önerőhöz, esetleg a meglévő lakáshitel előtörlesztéséhez.
Sőt, talán a legokosabb lépés, ha a nyugdíjas éveid anyagi biztonságára gondolsz. Egy nyugdíjmegtakarítás tökéletes megoldás lehet arra, hogy a mostani plusz jövedelmed hosszú távon neked dolgozzon, és megalapozza a későbbi gondtalan éveket, akár állami támogatással és kamatos kamattal megtámogatva.
Ne hagyd elveszni a lehetőséget! Tervezd meg tudatosan, hogyan használod fel a fizetésemelésedet a fontos céljaid elérésére. Nézd meg kalkulátorainkkal, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésedre, hogy a legtöbbet hozd ki a helyzetből!
