Sokan magukat a szegényeket, a náluknál rosszabb körülmények között élőket okolják saját sorsukért, mondván, nem osztják be a pénzüket, nem tesznek félre, és amennyi eszük van, még hitelből is a legdrágábbat és a legveszélyesebbet veszik fel, amit ha nem tudnak fizetni, hamar elúszik az a kevés is, amijük még van. Egy kísérlet szerint ez nem véletlen, ugyanis az anyagi problémák miatti stressz egyértelműen rontja az ember kognitív képességeit, amelyekre pedig égető szükségünk volna ahhoz, hogy összeszedjük magunkat. De mit tehetünk ebben a helyzetben?
Az látható, hogy a szegények, pontosabban azok, akik számára a mindennapi szükségleteik – mint például a megfelelő étel, lakhatás és ruházkodás – előteremtése is nehézséget okoz, sokszor tűnnek passzívnak, mintha nem is akarnának változtatni sanyarú sorsukon. A Princeton Egyetem egy korábbi tanulmánya szerint azonban ez nem véletlen, ugyanis szerintük a szegénység, vagyis a szegénységgel járó stressz mérhetően rontja az emberek kognitív képességeit, pedig éppen ezekre lenne szükség ahhoz, hogy megfordíthassák önnön sorsukat. Hiszen az agy kognitív, más szóval megismerő funkciói felelnek a figyelemért, a megfigyelőképességért, az emlékezésért, az érzékelésért és úgy általában magáért a gondolkodásért.
A pénzügyi problémák és a romló kognitív teljesítmény közötti közvetlen kapcsolatot egy bevásárlóközpont 400 fős, véletlenszerűen kiválasztott közönségén elvégzett kísérlettel támasztották alá amerikai kutatók még 2010-2011-ben. Az átlagosan 70 ezer dollár éves jövedelmű alanyok bevonásával elvégzett kísérlet során arra kérték a résztvevőket, hogy találják ki, miként oldanának meg egy váratlan pénzügyi problémát, például azt, ha autójuk lerobbanna. A kutatók két különböző változattal dolgoztak, az egyiknél kisebb, míg a másik nagyobb összegű (150 illetve 1500 dolláros) előre nem tervezett kiadást kellett valahogy kezelni, ezeket pedig fele-fele arányban kapták meg a kísérletben részt vevők. Miközben a probléma megoldásán agyaltak, az emberekkel egy intelligenciát és kognitív képességeket együttesen felmérő tesztet töltettek ki a kutatók.
Az eredmények azt mutatták, hogy amikor kisebb összegű anyagi probléma megoldásán kellett gondolkodni tesztírás közben, akkor az eltérő anyagi helyzetűek egyformán teljesítettek, ám amikor nagyobb volt az elképzelt baj, akkor váratlanul romlott a rosszabb anyagi helyzetben lévők eredménye, miközben a tehetőseké nem változott. El lehet képzelni, hogy ha egy kitalált pénzügyi probléma ilyen hatással van az emberekre, akkor egy valós stressz helyzet milyen változásokat okozhat.
Ezért a kutatók életszerűbb körülmények között is megismételték a tesztet, amikor is 464 olyan indiai cukornádtermesztő gazdát vontak be a kísérletbe, akik éves jövedelmük 60 százalékát ebből teremtik elő. A farmerekkel betakarítás előtt és után is kitöltették az intelligenciát és kognitív képességeket felmérő tesztet, és az utóbbi alkalommal egyértelműen jobb eredményt értek el.
Kutatók szerint mindez azért van, mert az ínség, a napi problémák megoldása csökkenti az ember mentális sávszélességét, ilyenkor az ember minden gondolatát az alapvető létszükségletek előteremtése köti le. Ráadásul ez egy gyors, azonnal érzékelhető hatás, vagyis erős nyomás alatt az ember kognitív képességei azonnal gyengülnek, az intelligencia pedig akár 13 pontot is csökkenhet. Ez persze ördögi kör, hiszen ilyen állapotban az ember könnyebben hoz rossz döntéseket, kevésbé képes hatékonyan beosztani az idejét, priorizálni a teendőit. A hibák és a rossz döntések következményei is súlyosabbak, hiszen láthatjuk, valamikor egy bedőlt, eredetileg párszázezer forintos hitel is boríthat mindent, mint ahogy a nem fizetett lakbér vagy közműszámlák következményei is végzetesek lehetnek.
Érdekes, hogy a kutatók szerint nem maga a szegénység az, ami rombolja a kognitív képességeket, hanem az emiatti őrlődés. Ahogy az is figyelemre méltó, hogy stressz alatt nem minden képesség romlik, ilyenkor az emberek képesek egy dologra koncentrálni, és akár hatékonyan dolgozni, ám ezen kívül másra már nem tudnak figyelni. A kutatók úgy fogalmaznak, hogy ilyenkor egyszerűen elfogy a mentális sávszélesség. Elképzelhető, hogy evolúciós szempontból ez a koncentráció valamikor előnyös volt az emberi faj számára, ám a szegénység olyan összetett probléma, amiből a kitörés rendkívül nehéz.
Rossz hír, hogy a kutatók szerint ilyenkor a pénzügyi műveltség sem segít sokat, hiszen hiába tudja valaki, hogy félre kellene tennie váratlan kiadásokra, hogy gondolnia kellene a nyugdíjas évekre, ha nap, mint nap arról kell döntenie, hogy ételt vesz, vagy befizeti a számlákat. Ilyenkor az ember kényszerhelyzetben van, amit csak súlyosbít a kognitív képességek romlása, ami miatt képtelen eltávolodni a napi gondoktól.
De mi a megoldás?
Sajnos nem elég annyi, hogy elmantrázzuk néhányszor magunkban, hogy „Nem leszek szegény”. Ahogy az is visszaüthet már középtávon is, ha nem veszünk tudomást az anyagi problémákról, és úgy élünk, mint korábban. Mert ez egy ideig könnyíthet a lelkünkön, de struccpolitikával még mélyebbre áshatjuk magunkat. Ez utóbbi egyébként sokszor reflexszerű reakció, amivel sok bank is találkozik, amikor a hiteltörlesztéssel csúszó adós ahelyett, hogy megpróbálna egyezkedni a pénzintézettel, inkább eltűnik, és inkább magában őrlődik.
Fontos, hogy legyünk tudatában annak, hogy stresszhelyzetben az ember gyakran hoz rossz döntéseket, illetve képtelen több oldalról megközelíteni a problémákat. Ezért ne gubózzunk be, hanem osszuk meg legbizalmasabb barátainkkal, családtagjainkkal vagy akár munkáltatónkkal a gondunkat, és kérjünk tőlük tanácsot, amit nem muszáj megfogadni, de hátha új ötleteket meríthetünk ezekből is. És persze kikérhetjük pénzügyi szakemberek segítségét is, hiszen ha átmeneti a pénzzavar, akkor hitelkiváltással, futamidő hosszabbítással az aktuális havi teher csökkenthető, így időt nyerünk arra, hogy rendezzük sorainkat. A lényeg, hogy ne gondoljuk azt, hogy egyedül kell megoldanunk a helyzetet, és kommunikáljunk.
Ha minden kötél szakad, ott van még a pár hete elérhető magáncsőd intézménye, amikor is csődgondnok veszi át a családi vagyongazdálkodás felelősségét, amíg rendeződnek az adósságok. Ez utóbbi persze nehéz döntés, hiszen senki sem adja ki az önálló döntés jogát a kezéből, de ha nincs megoldás, ez is lehet még egy végső mentőöv.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.
