Mit tegyünk, ha a nyugdíjhoz közeledve megtakarításaink hozamát növelni szeretnénk, ugyanakkor nem szeretnénk kockázatot vállalni? Egyáltalán lehetséges ez? Van magas hozam kockázat nélkül? Nyugdíjas éveink életminősége szempontjából egyáltalán nem mellékes, hogy ezeket a kérdéseket feltegyük, és megfelelő választ kapjunk rájuk. Az alábbiakban utánajárunk a dolognak, és megmutatjuk, mi a követendő stratégia, ha nyugodt és anyagilag rendezett időskorra vágyunk.
Érdekes és tanulságos esetbe futottunk bele egy CNN Money-nak írt olvasói levélen keresztül, amelyben a szerző a hazánk lakossága szempontjából is égető nyugdíj kérdésével foglalkozik. A philadelphiai Gary a következőket írta:
„Hamarosan nyugdíjba vonulok, és olyan eszközbe szeretném fektetni a nyugdíjas éveimre félretett megtakarításaimat, ami biztonságos ugyanakkor magas hozamot is biztosít. Hol találhatok ma a biztonságos magas hozamú eszközöket?”
A kérdés nem csak amerikai, hanem a magyar lakosság fejében is gyakran felmerülhet, ahogy a nyugdíjhoz közeledve szembesülnek azzal, hogy hamarosan bevételeik jelentősen visszaeshetnek miközben az egészségük fenntartása egyre magasabb összeget emészthet fel. (A nyugdíjas évekre összegyűjtött megtakarítás felélésével „50 millióval megyek nyugdíjba – Mennyit költhetek és mire?” című cikkünkben foglalkozunk részletesen.)
A kérdés mindettől függetlenül rossz. Nem is kicsit. A befektetések legalapvetőbb szabályának mond ellent, nevezetesen, hogy nincs magas hozam alacsony kockázat mellett. A magas hozamért cserébe mindig többletkockázatot kell vállalni. Jelenleg a kockázatmentesnek tekinthető állampapírokért egyéves futamidő esetén 2,75%-os kamatot lehet kapni, bankbetétek esetén pedig ez 3%-ig mehet fel. Minden, ami ennél magasabb hozamot kínál, kockázatos. (Ha valamiről ennek az ellenkezőjét állítják, az egészen egyszerűen átverés.)
Hirdetés
Hirdetés
Milyen kockázatokra kell nyugdíjas megtakarításainkat felkészíteni?
A nyugdíjas éveket fenyegető kockázatok alatt a többség csak a befektetési kockázatra gondol, ez azonban csak egy a leselkedő veszélyek közül. Bár ezek általában elkerülhetetlenek a megfelelően átgondolt befektetési döntések meghozatalához, fontos ismerni a kockázat összes típusát.
Inflációs kockázat – annak a valószínűsége, hogy a befektetés hozama nem tudja tartani a lépést az inflációval. Ebben a tekintetben a biztonságos eszközök a legveszélyesebbek. Ilyen például, ha egy befektetés évente átlagosan 2,5%-ot hoz, de az éves átlagos infláció 3%-kal egyenlő, magyarul ugyan több pénzed lesz, de az kevesebbet ér.
Befektetési kockázat – annak a valószínűsége, hogy a piac (például a részvénypiac) visszaesése miatt veszítünk pénzt. De ide tartozik annak a valószínűsége is, hogy egy adott vállalat vagy iparág nem a várakozásoknak megfelelően teljesít. Mind a kötvényeket, mind a részvényeket fenyegeti ez a kockázat. Ezeken túl a devizaárfolyamok változása befolyásolhatja a külföldi befektetések értékét. Attól, hogy forintbefektetésünk van (például egy befektetési alap), annak is lehet devizális kitettsége: hogyan is lehet megvenni forintban Microsoftot, vagy BMW-t.
Kamatkockázat – annak a valószínűsége, hogy a befektetés a kamatszint emelkedése miatt veszít értékéből. Mind a részvényeket, mind a kötvényeket érintő kockázat, hiszen amennyiben a kockázatmentes kamattal az eddigi 3% helyett 4-5% is elérhető, akkor a kockázatosnak tartott 3,5%-os befektetést már senki nem akarja megvásárolni.
A hosszú élet kockázata – annak a valószínűsége, hogy a befektető hosszabb ideig él, mint ameddig a megtakarításai kitartanak. Valós veszély, mert a nyugdíjast kort megélők tovább élnek, mint az átlag.
Ezt érdemes tenni a nyugdíj előtt
Alapszabály a befektetések kapcsán, hogy minél idősebbek vagyunk, annál kisebb kockázatot vállaljunk. Fiatalabb korban ugyanis még sok időnk van, hogy nyugdíjas éveink eléréséig helyrehozzuk, ha esetleg hibás befektetési döntést hoznánk. Ennek ellenére a nyugdíj előtt állóknak, sőt a nyugdíjasoknak sem kell minden kockázatvállalásról lemondaniuk. Kimondottan ajánlott olyan magasabb hozamú eszközöket is tartaniuk, amelyek megadják a lehetőséget, hogy megtakarításaik hozama nagy valószínűséggel meghaladja az inflációt.
A kockázatosabb eszközöknek is fontos szerepe van tehát egy idősebb megtakarító portfóliójában. A fő hangsúlyt az arányok jelentik. A nyugdíjra való megtakarítás feladata, hogy azt hosszú idő alatt részleteiben felélve biztosítsa a megélhetést. Normális esetben egészen biztos, hogy nem lesz szükség egyszerre az egész összegre. Itt érdemes kitérni az ún. céldátum alapokról, amelyek éppen a célnak megfelelő befektetési politikát folytatnak. Úgy működnek ugyanis, hogy egy előre meghatározott távoli időponthoz közeledve egyre kevésbé kockázatos eszközökbe fektetik a befektetők pénzét. Ilyenek például a Pioneer Horizont 2020, 2025 és 2030, amelyek adott dátumokra optimalizálják a befektetéseik hozamait.
Az igazán biztonságos eszközökbe tehát azt az összeget kell fektetni, amit az elkövetkező pár évben felélünk, plusz egy olyan tartalékot, ami az esetleges váratlan kiadásokat fedezni tudja. A megtakarítás fennmaradó része kerülhet kockázatos eszközökbe, például akár hosszú kötvényalapokba, vagy részvényalapokba is.
Fontos tehát, hogy ne sajnáljuk az időt és energiát arra, hogy nyugdíjas éveink megtakarításait alaposan megtervezzük. Mindig merjük kikérni független szakember véleményét, hiszen egy jó döntéssel nagyságrendi változást tudunk elérni rendelkezésre álló megtakarításaink összegében, és így időskorunk életminőségében.
