Ingatlanbefektetésekhez ma már nem kellenek milliók. Az ingatlanalapokat éppen arra találták ki, hogy akár párezer forinttal is részesülhessünk az ingatlanpiac felfutásából. Tekintsük át ezért, melyek is a hazai ingatlanalap-piac legígéretesebbjei. Vajon milyen hozamokra voltak ezek képesek, és mindezért milyen költségeket kellett a befektetőknek megfizetniük? Ezeket, és sok más hasznos információt is összegyűjtöttünk az alábbiakban!
A napokban alaposan a mélyére ástunk az ingatlanalapok piacának, és feltártuk, hogyan is működnek ezek a különleges befektetési formák. Az elmélet áttekintése után azonban több olyan tényezőt is érintenünk kell, amelyek a befektetőket talán még az előzőeknél is jobban érdeklik: a hozamokat és a költségeket. (A továbbiakban a korábbi elemzésünk során kiválasztott hét ingatlanalappal foglalkozunk.)
Így alakultak a hozamok
Alapszabály a befektetési alapok (és minden kockázatosabb befektetés) kapcsán, hogy a múltbeli hozamok a jövőre nézve semmire sem jelentenek garanciát. Ennek tudatában mégis tekintsük át, hogyan is teljesítettek az alapok az elmúlt hosszabb-rövidebb időtávokon.
Teljesítményével kiemelkedik a Raiffeisen Ingatlan Alap, ami szinte minden időtávon messze felülteljesítette az alapok átlagos hozamát. Van azonban egy tényező, ami várhatóan az érdeklődők széles rétegét eltántorítja az alapba való befektetéstől: a Raiffeisen Ingatlan Alapba 10 millió forintnál kisebb összeget nem lehet befektetni. Aki tehát ennél kevesebb pénzt szeretne ingatlanalapba tenni, vagy legalábbis nem szeretne ekkora összeget egy alapra bízni, a Raiffeisen alapja nem jelenthet jó megoldást. (Ugyanez igaz az Európa és a Biggeorge’s alapjára is.)
A három legnagyobb eszközértékkel rendelkező alap (Erste, OTP, Magyar Posta A sorozat) között viszont már nem láthatunk drasztikus különbséget sem a közelmúltban mutatott teljesítmény, sem pedig a minimális befektetés nagysága alapján. Csak a múltbeli hozamok alapján tehát ezek közül nem lehet (és nem is szabad) választani.
A költségekről se feledkezzünk meg!
Elsőként nézzük a folyóköltségeket! Bár ezeket nem közvetlenül a befektetett pénzünkből vonják le (így a számlakivonaton sem szerepelnek), ezeknek is kiemelt jelentőségük van. A folyóköltséget évente egyszer, az alap vagyonából vonják le, így annak hozamának csökkenésében jelenik meg.
Nagysága igen széles keretek mozoghat, hiszen míg a Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap A sorozatánál ez mindössze 0,81%-ot tesz ki, az Európa Ingatlanbefektetési Alap 3%-nál is többet von le.
Az ingatlanalapok befektetői emellett egy speciális költséggel is találkozhatnak. Ez nem más, mint a kiszállási költség, amire az ingatlanok nehezen pénzzé tehetősége miatt van szükség. Amennyiben ugyanis a befektetők valamiért egyszerre rohannák meg az alapokat, azok nem tudnák egyik napról a másikra eladni az összes ingatlanjukat. A probléma elkerülése végett az ingatlanalapok likvid eszközöket is tartanak, és ugyanezt a célt szolgálja a kiszállási költség is. Ezt csakis abban az esetben kell megfizetni, ha az alap befektetési jegyeinek megvásárlását követően egy előre meghatározott időtávon belül vonjuk ki a pénzünket. A kiszállási költség célja tehát, hogy a pénzt minél hosszabb ideig az alapnál tartsa.
1Nem minden alap él ezzel a lehetőséggel. Van például olyan ingatlanalap is – Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap I Sorozat –, ami bár nem számol fel büntető kamatot, a pénzt csak a 180 nappal a visszaváltás után fizeti vissza a befektetőknek.
Melyiket is válasszuk?
Mindezek után felmerülhet, hogy melyiket is válasszuk a hét legnagyobb alap közül? Amennyiben abból indulunk ki, hogy ingatlanalapba azok fektetnének, akik kisebb összeggel szeretnének részesülni az ingatlanpiac fellendüléséből, egyből kiesnek azok az alapok, amelyek milliókra rúgó minimális befektetési összegeket írnak elő.
A mezőny ezzel már mindössze három szereplőre zsugorodik (Magyar Posta A, OTP, Erste), amelyek közül még nehezebb a választás. Azok számára, akiknél az alacsony költség az elsődleges szempont, a Magyar Posta A sorozata lehet a befutó. Ennél ugyanis a legalacsonyabb folyó költség mellett büntető kamattól sem kell tartani. Akiknél az alacsony kockázat az első, ott az Erste ingatlanalapja a nyertes, de az OTP a nyertes, ha azt nézzük, mennyire követi az alap hozama az ingatlanpiacot, vagyis vagyonának mekkora részét teszik ki valóban ingatlanok. Eszközeinek 90%-át alkotják ingatlanok, míg az Ersténél ez 44%-ot tesz ki, a Magyar Postánál pedig mindössze 10%-ot. Bár az is igaz, hogy a legjobb három alap közül az OTP-nél messze a legmagasabbak a folyó költségek.
Mindezek után, saját preferenciái alapján már bárki kiválaszthatja a számára legszimpatikusabb ingatlanalapot.
