A lakosság korcsoport szerinti megoszlására vonatkozó statisztikai adatok szerint hazánkban 1,3 millió főre tehető a húszas éveikben járó fiatalok száma. Az idei első negyedévben 32 ezer lakás cserélt gazdát Magyarországon, a fővárosi vevők 22%-a, a vidéki vásárlók 12%-a volt 20-30 év közötti. Feltételezve a tranzakciószám arányos emelkedését és a vizsgált korosztály hasonló aktivitását idén eddig (április végéig) körülbelül 7 ezerre tekinthető a harminc alatti lakásvásárlók száma.
De mi van a többiekkel?
A K&H pályakezdők jóléti index I. negyedéves adatai alapján megállapítható, hogy nincs jelentős változás a fiatalok önállósodási kedvében. A 19-29 éves városi fiatalok 61%-a még a szülőkkel együtt él, és kevesebb, mint negyedüknek fontos csak az, hogy önálló háztartásba költözzön. Akik elköltöznének a szülőktől, az önállósodás első lépését saját lakás megszerzésével képzelik el.
A korábbi negyedévekben az elköltözni vágyók számára az albérlet volt a legvalószínűbb megoldás a különköltözésre. Most a válaszadók 40-40%-a említette azt, hogy a saját lakás vásárlásban illetve lakásbérlésben gondolkozik. A szülőkkel lakó fiatalok 26%-a egyáltalán nem akar még elköltözni a szülői házból. A megkérdezett fiataloknak 12%-a tervezi, hogy a következő 3 évben vesz lakást. Közülük 22% saját erőből szándékozik ezt megoldani, a többiek kisebb-nagyobb hitelt vennének fel.
Mit mutatnak a számok?
A felmérés szerint a megkérdezettek alig több mint harmadának van csak megtakarítása, de ahol van lehetőség félretenni, ott magasabb összeget tudnak megtakarítani. Az átlagos félretett összeg 698 ezer forint, a budapestiek 1,4 millió forint körüli összeget említettek, a kisvárosokban csak 375 ezer forintot. Aki ennyi pénzzel próbál az ingatlanpiacra lépni, az nagyot koppanhat, amikor szembesül az árakkal.
Az idei I. negyedévre vonatkozó ingatlan statisztikák azt mutatják, hogy a fővárosban minden ötödik, vidéken minden nyolcadik vevő a 20-30 év közöttiek táborából kerül ki. Budapesten valamivel 15 millió forint feletti, átlagosan 51 négyzetméteres lakásokat, vidéken közel 8,5 millió forintért, átlagosan 65 négyzetméteres ingatlanokat vásárolnak.
„Korábban a takarékoskodók közül legtöbben azt válaszolták, hogy általános tartalékot szeretnének félre tenni, most a lakás került az első helyre a megtakarítási célok között. Méréseink óta most a legmagasabb azoknak az aránya, akik az önállósodás útját saját lakásban képzelik el, amiben bizonyára nagy szerepe van a kedvező lakáshitel kamatoknak és hitelkonstrukcióknak” – mondta dr. Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.
Albérlet helyett lakáshitel
Az utóbbi hónapokban jelentősen megemelkedett a lakások bérleti díja a fővárosban, ami a lakásvásárlás és a lakáshitel igénybevétele felé terelheti a fiatalokat. Találni olyan 40 négyzetméteres lakást, amelyért havonta 100 ezer forintot is elkérnek, de a kevésbé frekventált területeken is átlépte az 1500 forintot az egy négyzetméterre vetített bérleti díj. Havi hatvanezer forintból pedig akár egy tízmilliós hitel törlesztése is kijöhet húsz éves futamidőre.
Ellenőrizd le a Bankmonitor kalkulátorával a legkedvezőbb lakáshiteleket!
Ha nem akarod, hogy Neked is a nyakadon maradjon a gyerek, nyiss neki lakáskasszát, íme az ajánlatok!
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.