Az első fecskék már a kilencvenes években megérkeztek a magyar ingatlanpiacra, de komoly tényezőt leginkább a kétezres évek közepén jelentettek a külföldi lakásvásárlók. A kezdeti sikerek híre számos olyan tapasztalatlan kisbefektetőt is hazánkba csábított, akik a válság következtében a mai napig összerezzennek a forint szó hallatán. Mennyit buktak ők a forintalapú ingatlanvásárlásokon és mennyit nyerhetsz Te, ha lecsapsz egy kiszállásra váró külföldi lakására?
Euróval rendelkeztek, forintban próbáltak szerencsét
A történet kezdete közel két évtizedre nyúlik vissza, amikor megjelentek a hazai ingatlanpiacon az első külföldi kisbefektetők. Érkeztek Írországból, Angliából, később jöttek a spanyolok, majd némileg eltérő céllal németek, hollandok. A kétezres években a nyugat-európai kisbefektetők az ingatlanvagyonuk fokozatos felértékelődésével olyan plusz tőkéhez jutottak, amit – akkori várakozások szerint – a fellendülés előtt álló közép-kelet-európai, többek között a magyar ingatlanpiacon kívántak befektetni.
Új építésű társasházi lakások tervezőasztalról, felsrófolt árak, erős forint
Számos új építésű társasház esetén a nyugati vevők feltűnése megkönnyítette a projekt lebonyolítását. Az építtetők magas előértékesítési számokat produkáltak, ami megkönnyítette a banki finanszírozást. Míg a magyar vásárlók a különböző akciók keretében akár kedvezményeket is elérhettek, a külföldiekkel listaáron, nem ritkán egy felsrófolt lista alapján szerződtek.
Egy bérbeadási céllal megvásárolt 68 négyzetméteres lakás a válság kirobbanását megelőző évben 350 ezer forintos négyzetméteráron is elment a főváros felkapottabb kerületeiben, miközben az euró árfolyama 250 forint körül mozgott. A példában szereplő lakás 23,8 millió forintba került, amire mondjuk egy ír kisbefektető 95 200 eurót áldozott. Jutalékokkal, költségekkel, illetékekkel az összeg elérhette a százezer eurót.
Jött a válság, estek az árak, zuhant a forint
A körülmények hirtelen változásával a nyugati kisbefektetők az ingatlan értékének csökkenésével és gyengülő forinttal találták szemben magukat. Akinek egy megbízott helyi iroda talált bérlőt a lakására, annak legalább volt némi bevétele, ugyanakkor a távolság miatt fennállt a lakás „lelakásának” veszélye. Több társasháznak működési gondokat okozott éveken át az, hogy a külföldi tulajdonrészek után nem érkezett közös költség befizetés.
Mélypont: nem csak a frank válthat ki heves érzelmeket
A mélypontot a fővárosi téglalakások esetén a válság előtti árszint 89%-a jelentette 320 forint körüli euró árfolyam mellett. Ha már nem bírta cérnával a nyugati kisbefektető, és ekkor szállt ki a magyarországi ingatlankalandból, akkor körülbelül 21,2 millióért találhatott vevőt, az összeg átváltása után pedig alig több mint 66 ezer eurója maradt.
Ha arra vagy kíváncsi, hogy hasonló helyzetben Te meddig bírnád cérnával, akkor töltsd ki a Bankmonitor Befektetői Stressz Tesztet!
Fellángolás, esély a kiszállóra kisebb bukóval
A friss statisztikák szerint a fővárosi téglalakások átlagos árindexe elérte a válság előtti szintet, ami forint alapon és nominális szinten esély lehet a nullszaldós kiszállóra. A forint árfolyama azonban 20%-kal magasabb, mint a tulajdonszerzés idején volt, így a nyugati kisbefektető jó esetben is csak 80 ezer euró körüli kiszállóval kalkulálhat.
Hogy jössz Te a képbe?
Új projektek hiányában az érdeklődők széles köre keres újszerű ingatlanokat. Ezek a lakások 7-10 éve épültek és vagy üresen álltak, vagy bérlők laktak benne hosszabb-rövidebb ideig. A külföldi tulajdonosok egy része a magyar piacról érkező kedvező hírek hallatán akár veszteséggel is hajlandó lezárni a gyötrelmekkel teli éveket. Ha ilyen ingatlant találsz, az általában szűkülő alku ellenére talán még sikerülhet faragni is az árból.
Amennyiben a lakás megvásárláshoz hitelre is szükséged van, akkor keresd meg a legjobbat a Bankmonitor segítségével.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.