Az idei évben nagy árfolyammozgásokra lehet számítani, szinte minden befektetés esetében. Ráadásul a világ sok országában feszült a helyzet. Mibe érdemes ilyenkor fektetni? Megoszlanak a vélemények, de a devizákkal érdemes óvatosan bánni 2015-ben. Viszont nagy árfolyamkilengések esetén felértékelődnek az alternatív eszközök, mint például a „katasztrófakötvények”.
Abban szinte mindenki egyetért, hogy 2015-ben hevesebb árfolyammozgások várhatóak. Hogyan lehet ez ellen védekezni? Mike Turner, az Aberdeen alapkezelő szakembere szerint sem a részvények, sem a devizák, de még a kötvények sem maradnak ki a nagyobb árkilengést produkáló eszközök közül. Aki stabil befektetést keres, annak ingatlan és „katasztrófakötvények” ajánlhatóak. Ez utóbbi morbid módon a légi balesetek, terrortámadások, természeti katasztrófák esetén fizet. De mivel ezen kötvények kifizetései nincsennek szoros összefüggésben a pénz és tőkepiacok mozgásával, így ezek az eszközök stabilitást adhatnak portfóliónknak. A szakemberrel készült interjút, ahol más befektetési tippeket is találhatsz, az Alapblogon olvashatod.
Mike Turner két eszközosztályt is említett, amihez kapcsolódóan érdekes grafikonokat láthatunk. Az egyik az amerikai kötvénypiac, azon belül is a 10 éves kötvényhozamok. (Kattints az ábráért!) Hosszan tartó csökkenés után februárban ismét emelkedésnek indult és újra 2% felett található. A másik a devizapiacok, azon belül is a forint árfolyama (Kattints az ábráért!). A svájci frank elszabadulása után a front euróval szemben mért árfolyamváltozása jelentős forinterősödést mutat.
Viszont a devizapiac zéró összegű játék: amit valaki megnyer, azt valakinek el kell veszítenie. Pontosan tudják ezt a magyar forexezők. A svájci frank árfolyamváltozás drasztikus veszteséget okozott a hazai online devizakereskedelmi rendszerben devizázó befektetőknek. Fejenként átlagosan 6 millió forint veszteséget könyvelhettek el, míg a lezáratlan veszteségek 7 millió forintra rúgtak. És milyen a hosszú távú átlaguk? A cikk szerint negatív…
Magyarország észak-keleti szomszédjának helyzetéről nincs túl jó véleménnyel Thomas Grennes, az Észak-Karolinai Egyetem professzora. Szerinte Ukrajna nem Oroszország, hanem önmaga áldozata. A sikeres állam ismérvei szerinte a szabad kereskedelem és a lehető legminimálisabb állami befolyás. Szerinte sem az államilag szabályozott árak, sem a bürokrácia nem segítik a gazdaságot, sőt a korrupció melegágyaként szolgálnak. Minél inkább szabadabb egy ország piaca (kisebb az állami befolyás), annál kevésbé sérülékeny.
És végül még egy pengeélen táncoló országról, Görögországról értekezik Zsiday Viktor a legutóbbi blogbejegyzésében. Szerinte Varufakisz ötlete, a GDP arányos hitelkamatok megvalósításával elkéstek, mert már elindult a GDP növekedés, és ez növelné a hiteltörlesztést. A görögöknek azonban a jelenlegi alacsony kamatszint rögzítése lenne az érdeke. És az EU-val való egyezkedést el fog tartani még egy darabig.
