A folyamatosan változó világban nincsenek könnyű helyzetben a befektetők. Még a legfelkészültebbeket is érhetik olyan váratlan meglepetések, mint a frank erősödése. Ezt kivédeni nem lehet, viszont minél több információnk van, minél több előrejelzést olvasunk, annál könnyebben eligazodunk ebben a folyamatosan változó világban. Euró vagy dollár? Kína vagy Japán? Deviza vagy helyi pénz? Ezekre kéressük a választ a mai blogkörképünkbe!
A hét mondata japánban jelent meg: „A Panasonic visszaköltözteti Kínából Japánba a mosógépek, mikrohullámú sütők és légkondik gyártásának nagy részét köszönhetően a jen értékcsökkenésének és a kínai munkaerő-költségek emelkedésének.” Ez az egy mondat sok mindent elmond a jelenlegi gazdasági folyamtokról. Japánt amióta elkezdte a játékpénz nyomtatását (mennyiségi lazítás), azóta nem nyomasztja a túl erős devizája. Így újra megéri belföldön termelni. Viszont látszódik a gazdasági erőfölények átrendeződése is. Kínában kezd növekedni az életszínvonal, amihez bizony szükséges a bérek emelése is.
A világ átrendeződésében hisz a Wells Fargo tulajdonában lévő Wells Capital Management fő stratégája, Jim Paulsen is. Ugyanis szerinte a gyengülő euró a dollárral szemben kora nyárig újra 1,20 szintig erősödik (jelenleg folyamatosan gyengül, és az 1,10 szint felé tart – szerk.). Természetesen addig még gyengülhet még az euró, de a szakember szerint már érdemes vásárolni. Ugyanúgy vásárlásra ajánlja az ipari nyersanyagokat is. Viszont a mennyiségi lazításokat (QE) károsnak tartja. Ráadásul szerinte Amerikát leelőzi Európa. És mivel támasztja alá ezen elképzeléseit? Az Alablognak adott interjújából kiderül!
Ha már Amerika, akkor érdemes egy pillantás vetni arra a grafikonra, ami a négy egymást követő mínuszos napok számát mutatja az S&P 500-as indexben. (Kattints a képért!) Ez 2013 óta most januárban fordult elő először ilyen az indexben! Természetesen hosszú távú következtetést nem érdemes levonni ezekből a statisztikákból, hiszen például a válságban sem volt kiemelkedően alacsony, vagy magas az ilyen visszaesések száma.
Viszont sokkal érdekesebb, hogy mennyi a devizahitelek aránya az egyes országokban. „Csak” a hatodikak vagyunk Lettország, Szerbia, Horvátország, Bulgária és Románia mögött. A grafikonon (Kattints a képért!) külön kiemelik a devizahiteleken belüli svájci frank arányt, ami nálunk a legmagasabb széles egy Európában. De „szerencsére” mindez a múlté, hiszen februárban jön a forintosítás…
