A 2008 előtti hitelezési boom során számos háztartás teherbíró képességét meghaladóan adósodott el. A jelenleg visszafogott, de fokozatosan élénkülő kereslet hatására az MNB szeretné elkerülni, hogy a háztartások kétszer ugyanabba a folyóba lépjenek. A túlzott eladósodottság megakadályozása érdekében még az év vége előtt bevezetésre kerülhet a jövedelemarányos törlesztőrészlet (PTI). Mutatjuk, hogyan érinthet mindez, ha a közeljövőben hitelt vennél fel!
Az elmúlt időszakban a lakosság nemzetközi összehasonlításban is jelentős mértékben túlvállalta magát. A nyakló nélküli hitelfelvételi kedv azzal a következménnyel járt, hogy az adósok jövedelmük jelentős részét a kölcsön törlesztésére kénytelenek fordítani.
A közismert „addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér” közmondásról sokan megfeledkeztek, mindezt tetézte a törlesztőrészletek emelkedése.
Hazánkban leginkább az alacsony keresetűek vállalták túl magukat. Jövedelmükhöz viszonyítva rendkívül magas a törlesztési terhük. Havi bevételük közel 40%-át fordítják törlesztésre, amíg az átlagos keresetűek mindössze ennek felét. Tehát minden 100 megkeresett forintból 40-et hitelre költenek. Ha mindez nem lenne elegendő probléma, akkor az ábráról az is kiolvasható, hogy az alacsony jövedelműek arányaiban kétszer akkora terhet viselnek, mint az átlagos keresetűek.
Miért lenne célszerű pont most bevezetni a törlesztési plafont?
A forint hitelek rendkívül alacsony kamatszintjének köszönhetően az újonnan folyósított hitelösszegek hónapról hónapra növekednek.
Ahhoz, hogy a hitelezés felfutása egészséges mederben folyjon és, hogy megelőzhető legyen a lakosság ismételt túlzott eladósodása, ezért indokolt lehet a jövedelemarányos törlesztőrészlet bevezetése. Ennek eredményeként a jövőben csak kevesebb hitelt vehetünk majd fel, ha túl alacsonyra teszik a korlátot.
A
jövedelemarányos törlesztőrészlet (PTI – payment to income) szabályozása azt jelenti, hogy
jövedelmünk csak meghatározott részét fordíthatjuk a hitel törlesztésére. Összeszedtük, hogy mely tulajdonságaival kell mindenképp tisztában lenni:
- bármilyen hitel esetén alkalmazható, legyen szó akár ingatlanfedezetű hitelről, személyi kölcsönről vagy autóhitelről
- bevételnek csak az igazolt nettó jövedelmünk fogadható el, ami elősegíti a gazdaság kifehéredését
- az összes fennálló hitelünk törlesztőrészlete beleszámít a korlátba, tehát a szabály nem hitelenként értendő, hanem együttesen
- elsősorban az adóst védi, ugyanis megakadályozza, hogy a hitelfelvevő erején felül vegyen fel kölcsönt, így elkerülhető a túlzott eladósodottság
- a törlesztési plafon közvetett módon maximalizálja a felvehető hitel összegét (magas kamatok esetén kevesebb, míg alacsonyabb kamatszintek esetén több hitelt lehet felvenni)
- a vállalható törlesztőrészlet révén korlátozza a potenciális hitelfelvevők körét (jelen pillanatban nem fogná vissza érzékelhetően a keresletet, a korlátozás előnyei pedig hosszú távon hatványozottan megtérülnek)
Mit jelent ez számodra? Nézzünk egy példát!
Vegyünk egy átlagos kétkeresős háztartást fejenként havi 150 ezer forintos igazolt jövedelemmel. A családban hamarosan kisgyermek születik, ezért szeretnének egy nagyobb, tágasabb lakásba költözni. A vásárláshoz lakáshitelt is igénybe vennének. Amennyiben a
jövedelemarányos törlesztőrészletet 30%-ban határozzák meg, úgy a család összes hiteltörlesztésre fordítható kiadása nem lehet több, mint 90 ezer Ft (300 ezer Ft * 30%).
Azonban korábban már felvettek egy személyi kölcsönt nyaralásra, aminek a havi részlete 20 ezer Ft. Mivel a törlesztési plafonba az összes fennálló tartozás törlesztőrészlete beletartozik, ezért a lakáshitel törlesztője maximum 70 ezer forint lehet. A fennmaradó 70 ezer forintos összeg nagyságrendileg egy 20 évre felvett 10 millió Ft összegű lakáshitel törlesztőjének felel meg. Így teljesen ki is merítenék a rendelkezésre álló törlesztési keretet. Ennek következtében a beépített fék automatikusan aktiválódik, további hitelt már nem vehetnének föl.
Ha kíváncsi vagy, hogy most milyen feltételek mellett kaphatsz hitelt, akkor add meg néhány adatod és hitelszakértőnk felhív!
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
